90+7'
Spanyolország
2
Belgium
1
A zöld beruházások új korszaka kezdődik Magyarországon
További Gazdaság cikkek
-
Új korszak kezdődött a nyaralásoknál, és könnyen lehet, hogy ez lesz a vesztünk - Milliárdokat mozdított meg a kormány: fontos döntések jelentek meg a Magyar Közlönyben
- Őrült verseny indult, valósággal pénzt szórnak a magyar fiatalokra
- Nyilvánosságra kerültek a dokumentumok: így költött el közel 10 milliárd forintot az Orbán-kormány focira
- Sokkoló ítéletet mondtak a magyarok: teljesen mást éreznek, mint amit az adatok mutatnak
Az energiafüggetlenség nemcsak stratégiai cél, hanem gazdasági szükségszerűség is – hangzott el a szakértők részvételével zajlott beszélgetésen a Portfolio Energy Investment Forum 2025 rendezvényén. Csatári László, a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatósági tagja hangsúlyozta, hogy az alapkezelők számára a legfontosabb kérdés, hogy az energetikai fejlesztések mögött reális üzleti modell és mérhető megtérülés álljon.
A szakértő a rendezvényen kiemelte: „A magántőke a piaci racionalitás oldaláról közelít: számunkra az a kérdés, hol van hosszú távon megtérülés és valódi értékteremtés. A támogatásoknak segíteniük kell, de nem torzíthatják a piacot – a fenntarthatóság és a profitabilitás csak együtt adhat stabil alapot a zöld átállásnak.”
Energiatárolás, geotermia, szél – az új energiamix három pillére
A konferencián elhangzott, hogy a hazai villamosenergia-felhasználás tavalyhoz képest 4,4 százalékkal nőtt, miközben a földgázkitettség csökkentése továbbra is kulcsfontosságú cél. Az energiatárolás az egyik leggyorsabban fejlődő terület: Magyarország 2030-ra legalább 1 gigawatt tárolókapacitás elérését tűzte ki célul, ennek fele már jövőre rendelkezésre állhat – nemcsak az ipari, hanem a lakossági szegmensben is, ahol ma már 100 megawattnyi tárolókapacitás működik.
A geotermia szintén kulcsszerepet kaphat a következő évtizedben.
A mélyfúrások kompenzálása és az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése komoly lökést adhat a befektetői érdeklődésnek, de elengedhetetlen, hogy ezek a projektek „bankolhatóvá” váljanak, vagyis illeszkedjenek a klasszikus projektfinanszírozási modellekhez. Csatári László hozzátette: „A villamosenergia-hálózat további fejlesztése ugyancsak szükséges a hosszútávú fenntarthatósághoz, hiszen az energiaátmenet nemcsak technológiai, hanem infrastrukturális kérdés is.”
A hosszú távú energiafüggetlenség a diverzifikált befektetési portfólióban rejlik
Az energiafüggetlenedés nem kizárólag energetikai kérdés, hanem gazdasági stabilitási stratégia is. Az alapkezelő célja, hogy a zöldenergia-projektek ne elszigetelt, egyedi fejlesztések legyenek, hanem olyan portfóliók részei, amelyek hosszú távon is piacképesek.
Ez a szemlélet egyre inkább a magántőke-befektetések alappillérévé válik – a megtérülés, a szabályozási stabilitás és a technológiai kockázatok egyensúlyán alapulva
– világított rá a szakértő, aki szerint az energiaátmenet sikeréhez nem elég a források megléte: kiszámítható környezetre, szabályozói átláthatóságra és reális megtérülési struktúrákra van szükség. A piac akkor lesz életképes, ha a támogatás ösztönöz, nem helyettesít.
Támogatások, tőke és piac – a fenntartható egyensúly keresése
A rendezvényen a szakértők egyetértettek abban, hogy a zöld átállásnak az állami támogatásokon túl piaci alapokon kell megvalósulnia. Az állam szerepe kulcsfontosságú a kezdeti ösztönzésben, de hosszú távon a magántőke, a banki finanszírozás és a szabályozói stabilitás együtt biztosíthatja a fenntarthatóságot.
A legnagyobb kihívás az, hogy a támogatások ne torzítsák el a piacot, és ne hozzanak létre mesterséges, rövid távú növekedést. A cél az, hogy a piaci logika és a befektetői szemlélet a támogatási rendszerek kifutása után is fennmaradjon – ez garantálhatja, hogy a zöld szektor hosszú távon is önfenntartó legyen.
A zöld beruházások mint versenyelőny
A zöld energiainfrastruktúra ma már nem pusztán környezeti, hanem gazdasági versenyelőny is. Azok a vállalatok, amelyek saját energiahatékonysági és megújuló fejlesztéseik révén csökkentik kitettségüket, nemcsak stabilabb működést, hanem kiszámíthatóbb költségstruktúrát is nyernek.
„A jövő energiafüggetlen gazdasága nem kizárólag az energiaszektorról szól, hanem arról is, hogy a vállalatok mennyire tudják integrálni a fenntarthatósági és pénzügyi logikát a döntéshozatalba. Mi abban hiszünk, hogy a zöld beruházások a jövő stabil, piaci alapú befektetései lesznek” – fejtette ki Csatári László.
(Borítókép: Geotermikus energiaellátó-központ a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben 2015. november 24-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
