Rogán szerint jöhet a "gyed extra"

A kismamák munkaerő-piaci visszatérését támogató, úgynevezett "gyed extra" bevezetéséről tárgyal szeptemberi ülésén a Fidesz parlamenti frakciója – jelentette be pénteken, a TV2 Mokka című műsorában Rogán Antal.

A kormánypárt frakcióvezetője szerint az intézkedés lehetővé tenné a kismamák számára, hogy akár egy év alatt megkaphassák azt a támogatást a gyed keretében, ami több év alatt járna, ha például egy év után vissza akarnak térni a munkaerőpiacra. A jelenlegi szabályozás ugyanis hátrányt jelent ezen családok számára – tette hozzá Rogán.

Az ötlet korábban rugalmas gyed néven már felmerült a népesedési program potenciális javaslatai között. Az olyan javaslatokról, mint a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) nagy összegű emelése, a gyed rugalmassá tétele, a munkahelyi napközi és a szocpol kiterjesztése és a családi adókedvezmény kiterjesztése közül azonban csak utóbbiról született döntés eddig.

A kormány döntése értelmében 2014-től azok a gyermeket nevelők, akik a családi adókedvezményt nem tudják teljesen igénybe venni a 16 százalékos szja-ból, ezt a 7 százalékos egészségügyi és 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is megtehetnék 2014-től.

Év végére százalékra megy a rezsicsökkentés

Elmondta, hogy a szeptemberi frakcióülés fókuszában a családtámogatási rendszer kiszélesítése mellett a rezsicsökkentés áll majd. Azt kérték a kormánytól, hogy jóval a fűtési szezon kezdete előtt határozza meg, mely területeket érinti majd a rezsicsökkentés. Kérték azt is, hogy az árcsökkenés az elmúlt év végéhez képest érje el a 20 százalékos mértéket – ismertette. 

Rogán Antal közlése szerint a frakcióülésen várhatóan döntés születik arról, hogy a díjak csökkenése a fűtési szezon kezdetével vagy jövő év január 1-jén lépjen-e életbe.

Hiszen a bankok egyszer már vállaltak kockázatot

Kitért arra, hogy a devizahitelesek megsegítése ügyében a Fidesz-frakció arra kérte a kormányt: vezessen be olyan szabályozást, ami minden olyan adósnak megoldást jelent, akiknek a lakás a hitel biztosítéka, csökkenjenek a törlesztőrészletek, illetve szűnjön meg az árfolyamkockázat. Szerinte a kormány elsődleges célja, hogy az intézkedés minél kevesebbe kerüljön az adófizetőknek, bár arról nem beszélt, hogy milyen időtávon.

Azt mondta, a bankok maguk is kockázatot vállaltak akkor, amikor ezeket a hiteleket „rátukmálták az emberekre”. Ezért jogos, ha a károk nagyobbik részét ők fedezik – jelentette ki a frakcióvezető.

Kijelentette azt is, hogy a jegybank és a bankszövetség javaslata is egyfajta „szuper árfolyamgát”, amit ő nem tartana rossz megoldásnak.