A nacionalisták úgy beszélnek, mint Putyin

„Két éve folyamatosan mondom, hogy elég nagy, mintegy ötvenszázalékos esélye vanannak, hogy az Egyesült Királyság hamarosan kilép az EU-ból” – mondja Charles Grant, az egyik legnagyobb brit geopolitikai és gazdasági agytröszt, a Center for European Reforms igazgatója, az Economist hetilap volt vezető szerkesztője az Alapblognak adott interjújában.

Azért nem olyanok, mint a keleti nacionalisták

Szerinte kormánytól függetlenül pár éven belül népszavazás lesz, és jelentős pozitív fejlemények nélkül a közvélemény jó eséllyel inkább a kilépés mellett fog dönteni. Szerinte azonban óriási a különbség a brit euroszkeptikusok, illetve a lengyel és magyar nacionalisták – mint a Orbán-féle Fidesz vagy a Kaczinsky vezette lengyel Jog és Igazság – érvei és megoldásai között.

Fotó: Alexander Nemenov / AFP

Míg a brit konzervatízok „messzemenően a szabad piac, a szabad globális verseny híve, korlátozná az állam szerepét szinte minden téren, kiemelten a pénzügyi szektorban, addig a lengyel és magyar nacionalisták lényegében protekcionisták, centralizálnak, a pénzügyi szektort bűnbaknak tekintik".

Akkor ők közgazdasági analfabéták

Azon újságírói állításra, miszerint  az EU bővítésével és a piacnyitással csak a „gazdag multik” jártak jól, Grant azt válaszolta, hogy közgazdasági analfabéták azok, akik ezt ténylegesen így gondolják.

„Kelet-Európa az utóbbi húsz évben alapvetően jobban járt, mint Nyugat-Európa. Ezernyi bizonyíték szolgál annak alátámasztásául, hogy a nagy, gazdag cégek, országok kevésbé képesek a dinamikus fejlődésre, mint a szegényebbek – amennyiben megnyitják piacaikat és valóságos szabad versenyt vállalnak fel” – mondta Grant.

Emellett szerinte az EU-nak is bővítenie kéne az integrációt az USA-val, hiszen hatalmas előnyeink származnának előle. "Mindkét oldal csak profitálhat belőle. A legelemibb tudnivaló, hogy ilyen együttműködésekben lehetetlen, hogy csak az egyik járjon jól, a másik pedig rosszul." Ezek az előnyök minden területen, de főképp a kereskedelemben tudnak érvényesülni, hiszen politikailag erősen megosztott az unió.

Az oroszok mesterségesen eltávolodtak a valóságtól

Az Oroszország-szakértő Grant szerint az EU – bárhogy is erőlködjön – soha nem fog tudni együttműködni az oroszokkal, hiszen „ott a mesterségesen keltett paranoia az úr”, és demokráciák amúgy sem képesek hosszú távú jó viszont létesíteni autokráciákkal.

Fotó: Sasha Mordovets / Europress / Getty

„Abban az országban kezdenek úgy tekinteni a Nyugatra, mint ellenségre. Hanyatló társadalmaknak írja le a hivatalos Oroszország a Nyugatot, amely Putyinék propagandája szerint önmagát gyilkolja meg, legalábbis végzetesen legyengíti a nagy szabadosságával, liberalizmusával, a homoszexualitás terjedésének engedélyezésével, a vallástalanságával, a maga „multi-kulti” életmódjával. Putyinék a judeo-keresztény civilizáció fennmaradásának egyetlen hiteles őrzőiként prezentálják magukat saját népük előtt” – állítja Grant.

„Ezen az alapon építenek ki egy diktatúrát. Szóval Oroszországgal azért nem lehet igazán együttműködni, mert nem demokrácia többé. A demokráciát teljesen leépítették arra az abszurd érvelésre hivatkozva, hogy Amerika és általában a Nyugat meg akarja törni, meg akarja alázni az igaz értékeket egyedüli nagyként képviselő Oroszországot. Sőt, Moszkvában azt hiszik, hogy a Nyugat valójában fél tőle, azt hiszik, hogy bármit megengedhetnek maguknak, mert olyan fantasztikus kincs a földjük alatt meghúzódó nyersolaj, azt hiszik, hogy gazdasági értelemben az idő nekik dolgozik. Egyszerűen tévhitben élnek.”

Putyin gondolatait ismétlik demokráciákban

Grant érti, hogy pontosan ezekhez hasonló érveket hallani egyes kelet-közép-európai vezetőktől, de markáns különbség, hogy Oroszországgal ellentétben ezek demokráciák.

Fotó: Yuri Kadobnov / AFP

„Még ha – ezt Ön nálam is jobban tudhatja – némely tagállamokban sérül is a demokratikus intézmények függetlensége, sérül is a sajtószabadság. Mégis benn vannak az EU-ban, mégis: szabad választásokat kell tartaniuk és senki sem lehet magabiztos a végeredményt illetően, az EU-ban való létezés erős korlátja egyes politikusok, pártok, kormányok visszaéléseinek.”

Kínával muszáj lenne barátkozni, csak nagyon nehéz

A gazdaságilag azonban valóban komolyan erősödő Kínával viszont mindkét félnek fontos lenne a szorosabb együttműködés, azonban ezt két dolog akadályozza. „Az egyik, hogy e téren roppant megosztottak vagyunk, mi európaiak. Az északiak erősen törődnek azzal, hogy Kínában megsértik az emberi jogokat. A dél- és kelet-európaiakat ez kevéssé érdekli. Különalkukkal próbálkoznak a közép-európaiak a kínaiakkal, és szintén különalkukra megy ki a játék a kínai miniszterelnök és a legfőbb nyugat-európai országok, Németország és Franciaország vezetőinek rendszeressé tett találkozóin. Valójában viszont mind a kisebb, mind a nagyobb európai országoknak egyformán érdekük, hogy Kína nyissa ki piacait ugyanúgy, ugyanolyan mértékben az európaiak előtt, mint ahogy ezt az európaiak teszik.”

„A másik akadályozó tényező maga Kína, annak politikai rendszere, amely nemhogy nyitottabbá válna, hanem ellenkezőleg. Ma rosszabb és egyre rosszabbodó a helyzet, mint a korábbi vezetés idején volt. Kína egyre nacionalistább, zártabb és saját népét, annak szabadságát egyre inkább elnyomó országgá válik” – vélekedik az Economist egykori vezető szerkesztője.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!