Ez védi a bankrendszerünket
További Adó és költségvetés cikkek
-
Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
A parlament pénteken elfogadta a bankszanálási törvényt, az ebben szereplő szanálási alap a törvény hatálybalépésével, azaz hétfőn jön létre, az alapba 10 év alatt 82 milliárd forintot kell feltölteniük a tagoknak – írja az MTI.
Bankmicsoda?
A bankszanálást arra találták ki, hogy ha csődközelbe jutna egy fontosabb bank, akkor ne az adófizetők pénzéből kelljen kimenteni a rosszul gazdálkodó céget. Az állam ugyanis maximum szomorkodik, ha csődbe megy mondjuk egy vendéglő, egy nagy banknál viszont nem hagyhatja, hogy váratlanul tönkremenjen.
Az iparág jellegéből adódóan ugyanis egy bank rengeteg más szereplőt ránthat magával, ahogy ez a válság során nyilvánvalóvá is vált.
A szanáláskor a költségvetés nem menti ki bankot, de mégsem engedik felszámolásba, hanem a legfontosabb funkcióit, állományait (elsősorban biztosított betéteit) helyezik biztonságba: legtöbbször egy stabil piaci szereplőhöz vagy egy köztulajdonú, úgynevezett hídbankba. Nálunk az MNB lesz a szanálási hatóság, Matolcsyék döntik majd el, hogy melyik bank vaolyan kritkus helyzetben, hogy át kell venni az irányítást felette. Ugyanakkor ezt nem tehetik kényükre-kedvükre, leginkább azért, mert a hitelezők nem járhatnak rosszabbul a szanálással, mint ha semmi nem történne.
A szanálás folyamatában jelentős szerepet játszik az alap, amelyet a piaci szereplők - a kereskedelmi- és a befektetési bankok - befizetéseiből kell feltölteni. Az elvárt feltöltési szintet 10 év alatt kell elérni.
A feltöltési szint minden EU-tagállamban a biztosított - 100 ezer eurót meg nem haladó - betétek minimum 1 százaléka, de a tagállamok ettől magasabb szintet is meghatározhatnak. Magyarországon – a legutóbbi lezárt adatok szerint – a minimális előírás teljesítése mintegy 82 milliárd forintos célszintet jelent, ez azonban mindig a biztosított betétállomány függvénye, így dinamikusan változik.
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások kötelesek csatlakozni az alaphoz, csatlakozási díjként a jegyzett tőkéjük 0,05 százalékát kitevő egyszeri csatlakozási díjat fizetnek.
A rendszeres éves befizetés két részből áll: a fix alapdíjból és a kockázat alapú változó díjból. Az éves díjat negyedéves részletekben kell befizetniük az intézményeknek. Éves díjat minden hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak fizetnie kell, a szanálásra várhatóan nem kerülő kis intézményeknek is, hiszen ők is haszonélvezői az alap által biztosított magasabb szintű pénzügyi stabilitásnak.
Az éves díj kockázat alapú részéről még konzultálnak az uniós illetékesek, így nincs előírás a két részből álló éves díjra. Az uniós szabály megszületéséig a magyar előírás érvényes, amely így szól: az éves díjat - az MNB előterjesztése alapján elfogadott díjpolitikát alapul véve - az alap igazgatótanácsa határozza meg.
Az igazgatótanács tagjai: a nemzetgazdasági miniszter által kijelölt személy, az MNB szanálásért és pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős alelnökei, vagy az általuk kijelölt egy-egy vezető az adott szakterületekről, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
