Így változtatná az adózást az OECD
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Az OECD által vezényelt globális adórendszer-reform elsősorban a multinacionális cégek adóelkerülésének visszaszorítását célozza, és a cégeket, a hatóságokat valamint a szabályozókat is kihívások elé állítja. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adók - amelyek egyre jelentősebbek a költségvetési bevételekben – terén további növekedésre lehet felkészülni.
Az adórendszerek átfogó értékelésében részt vevő 54 ország szakértőinek háromnegyede úgy látja, hogy a globális adószabályozás-változás mellett a társasági adókulcsok terén a következő három évben nem lesz jelentős változás, derült ki az RSM pénzügyi és adótanácsadó hálózat kutatásából. A több mint 50 ország csupán ötödében lehet kismértékű csökkenés és kevesebb, mint tizedében társasági adókulcs emelkedés.
Kevesebb adót várnak a cégek
„Európában és Észak-Amerikában jelentősebb a további adókulcscsökkentés iránti várakozás aránya, amely mögött a jelenleg is magasabb adókulcsarányok állnak, vagyis arra lehet számítani, hogy közelebb fognak kerülni egymáshoz az adókulcsok. A hazai kettős tao kulcs kapcsán tervezett egy kulcsra való áttérés kapcsán tett kormányzati kijelentések is inkább a 10 százalékos társasági adókulcs irányát jelzik”- értékelt Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója.
Az évtizedek óta fennálló adószabályozási keretek az utóbbi években egyszerűen képtelenek lekövetni a globalizáció folyamatát, nem tudják kezelni az internet alapú gazdaság változásait és kihívásait, amely óriási mértékben megváltoztatta a kereskedelmet, a szolgáltatások elérhetőségét. Ugyanakkor az adózás meghatározó szerepet játszik az államok gazdasági teljesítményének alakulásában, fontos innováció- és befektetés-ösztönző elem a kormányzatok kezében, így fontos az identitás és a mozgástér megőrzésének lehetősége is.
De mit lehet tudni az OECD kezdeményezéséről?
A kezdeményezés eredményeképpen egy olyan adószabályozási környezet jöhet létre, amely átfogja a fejlődő országokat is, összhangban áll a helyi kormányzatok szándékaival, biztosítva, hogy a társaságok a működésükkel összhangban, helyben fizessék meg az adót. A globális adózási játékszabályok átírása hatással lesz nem csupán a globális szereplőkre, de a dinamikusan növekvő startup cégekre, vagy a belföldi piacokon aktív társaságokra is, ennek megfelelően vállalatmérettől függetlenül minden cégnek fel kell készülnie a változásokra.
Az adózás területén kihívást jelentenek
- a transzferárazás kérdései,
- az információcsere kiterjesztése,
- valamint a kettős adóztatást elkerülő adóegyezmények felülvizsgálata.
A transzferárazás – az azonos csoportba tartozó cégek egymás közötti értékesítései és elszámolásai – is átláthatóbbá válik a részletesebb szabályozás miatt, ami a cégek kockázatait is csökkenti, ugyanakkor ennek adminisztrációs többletterhei is előrevetíthetők.
Az OECD ajánlásainak köszönhetően áttekinthetőbb lesz hol mekkora profit, árbevétel és eszközállomány keletkezik, mekkora munkaerőt foglalkoztatnak a cégek. A transzferárazásnak elsősorban az európai és az észak-amerikai régióban van kiemelkedő szerepe.
Az adónemek közül a vállalati profitok adóján túl a fogyasztást, forgalmat terhelő adók lesznek célkeresztben, utóbbiak terén várható nagyobb terhelésnövekedés, folytatódik az előző évek, évtizedek tendenciája. A magas jövedelmeket terhelő extra adók azonban néhány állam kivételével – például Németország – várhatóan nem kerülnek fókuszba.
Az adatszolgáltatásban és adatáramlásban is egyre meghatározóbb lesz az internetes megoldások szerepe, amely fokozatosan részévé válik az újragondolt adózási keretrendszereknek. Az OECD ajánlások megvalósítása nagy kihívást jelent majd minden országban nem csak a cégek, és a szakértők, tanácsadók, de a hatóságok számára is egyrészt tartalmi szempontokból, másrészt pedig a kapacitások tekintetében.