További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Több mint 100 milliárd forinttal tartoznak már az állami intézmények, ezzel negatív csúcsot döntött tavaly a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága, írja a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adatai alapján.
2000-ben még alig több 5,5 milliárd forint volt, tíz évvel később 28,3 milliárdra rúgott, tavaly pedig 101 milliárd forintot tett ki a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága.
A kórházak adósságlistáját 4,2 milliárdnyi kifizetetlen számlával a Honvédkórház vezeti, a Klik 4,7 milliárdos adóssággal indította az évet, és a NAV-nál is van majdnem 1,2 milliárdnyi lejárt számla. Az Országos Kardiológiai Intézet is majdnem 2 milliárdos adósságot halmozott fel, a Debreceni Egyetem tartozásállománya meghaladja a 3,3, a Szegedi Tudományegyetemé pedig megközelíti a 3,1 milliárd forintot.
Az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása, vezetőcseréje mellett a gazdálkodás ésszerűsítése és ezzel az adósságok csökkentése volt az egyik fő érv. Ehhez képest az óta, hogy az állam bekebelezte ezeket az intézményeket, nemhogy csökkent volna, de drasztikusan nőtt a kórházak, iskolák asztalán tornyosuló számlák értéke.
A teljes decemberi adósságállományból 91,1 milliárd forintot tesz ki a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás összege.
Várják a sült galambot a kórházak, csak nem jön
A kórházak összesen 72,8 milliárd forintot nem fizettek meg időre a vásárolt termékek és szolgáltatások után. A kórházak tartozásainak megoszlása átlagosan körülbelül a 20-25 százaléka a gyógyszerek, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé fennálló tartozás, a maradék energia és más szolgáltási költség.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a lapnak azt mondta, amióta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ősszel bejelentette, hogy központosítják, majd a 60 milliárd forintos miniszterelnökségi céltartalékból rendezik a kórházak adósságát, elképesztő mértékben romlott az egészségügyben a fizetési fegyelem.
Év végén kaptak ugyan rendkívüli apanázsként tízmilliárdot a kórházak, de ebből alig vagy semennyi adósságot nem törlesztettek. Mivel a kormányzati elvárás is az volt feléjük, hogy a várólistákat csökkentség ebből a pénzből.
Az OSZ főtitkára szerint mindezek miatt a kisebb cégek akár be is dőlhetnek, vagy kénytelenek jogi úton érvényt szerezni követeléseiknek. A multinacionális hátterű orvostechnikai beszállítóknál ez utóbbi szintén megtörténhet, de elérkezhet az a pillanat is, amikor csak akkor fognak szállítani, ha a kórházak előre fizetnek.
A kórházak persze azzal az erkölcsi fegyverrel zsarolhatják a szállítókat, hogy ha szigorúbban kérik vissza a pénzüket, akkor emberek egészségét veszélyeztetik.