Áder visszadobta Rogán lakáslottóját
További Adó és költségvetés cikkek
-
Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Áder visszaküldte az Országgyűlésnek a Rogán-féle lakáslottós törvényt. A köztársasági elnök szerint az a noktörvény által kitűzött cél még rendben lenne, hogy támogatni akarják a lakásvásárlást.

De egy ilyen bizniszben a résztvevőknek megfelelő garanciákat is kellene biztosítaniuk arra, hogy nem dönthetik rá az ügyfelekre az egészet, illetve a hatóságnak is szigorúan kellene felügyelnie. Ez pedig Áder szerint ebben törvényben tisztázatlan és ellentmondásos.
A nokszabályozás elsőre is látható kockázatairól például itt és itt írtunk nemrég.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a terrorhelyzetről szóló sajtótájékoztatón azt mondta: a köztársasági elnök lépését tiszteletben tartják, és összehívják a törvényalkotási bizottságot.
Jön a nemzeti lakáslottó
Csok után nokkal pörgetné fel az ingatlanpiacot a kormány, nemzeti otthonteremtési közösségekben spórolhatnánk és sorsolhatnánk hiteleket.
Ezért kockázatos a lakáslottó
Az elfogadott törvény szerint azok, akik új lakást akarnak venni, otthonteremtési közösségekbe (nok) tömörülhetnek, amikbe a tagok 10-15 évig összedobják a pénzüket, hogy aztán a közös pénzből egy-egy tag lakást tudjon vásárolni.
A nokok pénzét zrt. formában direkt erre a célra létrejött cégek kezelik; azt pedig, hogy ki mikor kaphat lakást a pénzből, licitálással vagy (ha a licitálásnak nincs egyértelmű eredménye) sorsolással döntik el a tagok. Az állam pedig, ahogy lakástakarék-pénztáraknál is, a befizetések 30 százalékának megfelelő támogatást nyújtana a tagoknak. A javaslat részleteiről itt írtunk.
A törvényben ugyanakkor vannak kockázatos és gyanús dolgok is. A közösségekben például előbb jutnak lakásfinanszírozáshoz azok, akik nagyobb önrészt tudnak bemutatni, vagyis először a gazdagabb tagok vehetnek majd lakást a szegényebbek pénzéből. Emellett a 30 százalékos állami támogatás csak azoknak jár, akiknek a közösségét egy ún. megbízható szervező cég szervezi, ezt a minősítést pedig olyan szervezők kaphatják meg, akik legalább 1000 lakóingatlant felépítettek vagy értékesítettek már. Ennek a kritériumnak előreláthatóan csak egy vagy két cég fog megfelelni Magyarországon.