Ezek az aknák a jövő évi költségvetésben

Az idei költségvetéshez képest 248 milliárddal romlik az egyenleg 2018-ban az NGM kiszivárgott munkaanyagában szereplő számok szerint, de azért van szándék osztogatásra is a választási évben. A hiány miatt pedig nincs nagy aggodalom: egy uniós szabály alapján elvileg nem is lehetne 3 százalékos hiányunk 2018-ban, de szakértők szerint uniós szankciók emiatt nem várhatók.

Több jön be, de kevesebb marad

A Nemzetgazdasági Minisztérium napok óta nem ad választ arra a kérdésünkre, miért nevezték közleményben "férevezetőnek és tévesnek" azt a számítást, amelyeket ők maguk kalkuláltak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, és amelyeket a héten mi is ismertettünk, miután kiszivárgott.

Arról az NGM-anyagról van szó, amelyben a 2018-as költségvetéssel kapcsolatos döntési dilemmákat, fő számokat és makrogazdasági várakozásokat ismerteti a minisztérium. Ebben szerepel az is, hogy bár a nagy, 4,3 százalékosra tervezett gazdasági növekedésnek hála nagyobb lesz az állam bevétele, de mivel egyes bevételei pedig kiesnek, a kiadásai pedig nőnek,

Ahogyan arról írtunk már korábban, az NGM a költségvetésről szóló előterjesztésben azzal számol, hogy bár a gazdaság növekedése miatt 1109 milliárd forinttal több adó folyik majd be az államkasszába, viszont a különböző adócsökkentések és kieső egyszeri bevételek miatt kisebb bevétele lesz az államnak, mint 2017-ben. A fenti táblázatból pedig az is kiderül, hogy a melyek ezek az egyenlegrontó tételek Vargáék szerint.

A legnagyobb kieső tétel a növekedési adóhitel, az a kedvezmény, amivel például sikerült ide csábítani a GE Hungaryt. Magyarországon kezdett adózni bizonyos nyereségei után, 2015-ben így a 536,3 milliárd forint társasági adót fizetett a 2014-es 64 milliárd után. A növekedési adóhitel lényege az volt, hogy ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie, hanem automatikusan fizetési haladékot kap. Az, hogy ezzel nem lehet majd élni, 2018-ban 270 milliárd forint kiesést jelent.

Sokat vesz el még a bevételekből

• a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos csökkentése,
• az, hogy leállt az állami földek privatizációja
• a családi adókedvezmény bővítése
• és az internet áfájának további csökkentése.

Így a megnövekedett és kieső bevételekkel együtt az NGM szerint 450 milliárd forinttal lesz több bevétele jövőre, mint idén. Viszont 698 milliárddal több kiadása is lesz, szóval 2017-hez képest,

A kiadások között a legnagyobb tételt 2018-ban a meghirdetett életpálya-programok és a minimálbér- és garantált bérminimumemelés miatti extra költségek jelentik, ez 265 milliárd forinttal több, mint az idén. De emellett több mint 200 milliárd forint megy majd el uniós programok többlettámogatására, közel 200 milliárd az öregségi nyugdíj többlete, és kisebb tételekkel szerepel a Modern Városok program, a büntetővégrehajtás többlete és hasonló tételek. Ezek mellett pedig szó van még 131 milliárd forint “egyéb kiadásról”, amelyekről nem tudni, micsodák.

A dokumentum végén szereplő melléklet szerint a költségvetésnek a tervek szerint 2018-ban 12 375,9 milliárd forint bevétele lesz, a kiadási oldalon pedig 13 774,9 milliárd forint. Ebből jön ki a központi költségvetés 1398,9 milliárdos hiánya, ami a GDP 3 százalékát teszi ki.

A bevételek között a legnagyobb változás az, hogy a társasági adóból 232,4 milliárd forinttal kevesebb bevételt vár a kormány, ezen kívül csak pár tízmilliárdos különbségek vannak a többi adónemben. A kiadások közül a leglátványosabb változásnak az tűnik, hogy

amibe az idei és tavalyi 30 milliárd forint helyett 60 milliárdot tenne. Ez egy amolyan biztonsági alap, egy kis extra tartalék a költségvetés általános tartalékán kívül, gyenge növekedés esetére. Ezt az elmúlt években rendszeresen le is nullázta a kormány, jutott belőle minisztériumoknak, kormányhivataloknak és önkormányzatoknak, de ment innen pár milliárd az 56-os emlékévre és sportágfejlesztésre is. Ennek a duplázásából azért lehet sejteni, hogy a növekvő hiány ellenére is tervez azért osztogatni a kormány a választási évben.

Üzenjük Brüsszelnek, hogy nem érdekelnek a számai

Az NGM előterjesztése alapján 2018-ban 3 százalékos költségvetési hiányon gondolkodnak. Mindez azért problémás, mert az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. A dokumentumban ugyanakkor van egy olyan rész is, ami szerint „amennyiben az uniós szabályok szerinti előírást szeretnénk teljesíteni, úgy a hiánycél a GDP 0,8 százaléka lenne, így a költségvetési rés 888 milliárd forintra emelkedne.”

Az előterjesztésben is megemlítik, az Orbán-kormány egyik nagy eredménye volt, hogy 2013-ban sikerült kikeveredni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárásból, ami pont azért indult Magyarország ellen, mert nagyobb volt a költségvetési hiány, mint amit az EU szabályai megengednek.

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője kérdésünkre elmondta, hogy az Európai Unió Stabilitási és növekedési egyezménye alapján az EU tagállamainak kötelességük az államadósságuk 60 százalék alá csökkentésére törekedni hosszú távon. Ezért az Európai Bizottság minden év elején ki szokott adni egy ajánlást azzal kapcsolatban, hogy a makrogazdasági becslései és az egyszeri költségvetés tételek alapján mekkora kiigazítást javasol a büdzsében, ha ezt szükségesnek látja egyáltalán.

A 0,8 százalékos hiányszám ebből az ajánlásból jön ki, viszont az Európai Bizottság és a kormány között általában vita van például a növekedési előrejelzéssel vagy az egyszeri tételekkel kapcsolatban. Ez most is így van, és mivel az EU nem tudja a túlzottdeficit-eljáráshoz hasonlóan szankcionálni, ha a magyar kormány nem tartja magát az uniós ajánlásokhoz, nem igazán várható, hogy a kormány tartani fogja magát a 0,8 százalékos célhoz.

Gárgyán annyit jegyzett még meg, hogy értelmezése szerint a már betervezett kiadásokkal és adócsökkentésekkel együtt tervez 3 százalékos hiánnyal az NGM, jórészt az egyszeri bevételi tételek miatt, így nincs szó eddig nem ismert lazító lépésekről. A betervezett növekedési ütemekkel kapcsolatban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője azt mondta az Index kérdésére, hogy a 2018-ra tervezett 4,3 százalék megalapozatlannak tűnik, sokkal reálisabb a jegybank 3,6 százalékos becslése. Romhányi szerint a 2017-re betervezett  4,1 százalék is túlzásnak tűnik, de itt már nagyobb az esély, hogy ez a becslés végül bejön.