Az autókereskedőknél veti most be a csodafegyvert a NAV
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Április 16-tól a gépjármű-kereskedők és a szervizek állnak a jogkövetésre ösztönző, utólagos adótraffipax fókuszában - ezt mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az MTI-nek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzések megkezdése előtt majd egy hetet biztosít a hibák javítására, az alkalmazotti jogviszonyok rendezésére, illetve a bevallani elmulasztott adó összegének megfizetésére.
Az adótraffipax lényege az, hogy a NAV szól, hogy milyen cégeket, szektorokat fog ellenőrizni a következő hetekben, mire azok gyorsan összekapják magukat és befizetik az adóhátralékaikat. A módszer pofon egyszerű, de működik, korábbi hírek szerint százmilliókat keresett az első ilyen ellenőrzéseken a NAV.
Most pedig az autókereskedőknek adott ilyen egérutat az adóhivatal. Különösen a használt autókkal és alkatrészekkel foglalkozó cégeket és a szervizeket ellenőrzik majd. Ezt a szektort többek között azért is érdemes kiemelten ellenőrizni Tállai szerint, mert azoknak a vállalkozásnak, amelyeknek 2013-tól gépjármű- vagy alkatrész kereskedelem és szervizelés volt a főtevékenysége, ma csak 60 százaléka működik. A több mint 42 ezer adózó 37 százaléka jelenleg adószámtörlés, illetve kényszertörlés alatt áll vagy már fantomizálódott Tállai szerint.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy az érintett cégek majdnem harmada bonyolított közösségi forgalmat, azaz vett vagy adott el az EU más tagállamában is. A kockázatelemzők leválogatása alapján kiderült, hogy például a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók a vizsgált időszakban
összesen 745 milliárd forint összegben szerepeltették helytelenül bevallásaikban a közösségi beszerzéseiket,
ami adózónként 111 millió forintot jelent. Az előzetes elemzések során az is kiderült, hogy a vállalkozók a bejelentett munkavállalók fele után nem vagy helytelenül nyújtották be a munkáltatói járulékbevallást. A kockázatos adózók kiválasztását az online pénztárgépek adatai is segítik, ugyanis ebben a szektorban 2017. január 1-től kötelező az ilyenek használata.
A kockázatelemzők rostáján fennakadtak esetében az adóhivatal dönt a további eljárásról. Szándékos adóeltitkolás esetén ellenőrzésre, kisebb hibák esetén támogató eljárásra számíthatnak az érintettek.