Paulina
16 °C
20 °C

A lehető legtöbb uniós pénzt vennék el tőlünk

2018.05.29. 10:23

Az első tervek alapján a lehető legnagyobb mértékben csökkentenék többek közt Magyarország uniós támogatását az összesen 330 milliárd eurós kohéziós alapokból, írja a Financial Times az általuk látott dokumentumokra hivatkozva. 

Lehet, hogy nem hullik örökké a manna

Általában véve az a terv, hogy eddig tágabban a mi régiónk, azaz a balti és visegrádi országok  profitáltak leginkább az ilyen uniós támogatásokból, de most inkább a déli országok felzárkóztatására költenének némileg jobban 2021 és 2027 között. 

Egy uniós szabály miatt nem lehet drasztikusan elvágni a kohéziós támogatásokat, maximum 24 százalékkal lehet csökkenteni őket, úgyhogy ennyivel csökkentenék Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia kohéziós támogatását. 

Lengyelországét pedig 23 százalékkal, ami az ő esetükben például 19,5 milliárdos eurónyi (6200 milliárd forintos) támogatás kiesését jelentené a 2014-2020-as időszakhoz képest. 2018-as árakon Lengyelország egyébként az előző időszakban 83,9 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kapott. 

Cserébe 5 százalékkal többet kapna Spanyolország, összesen 34 milliárd eurót, nyolc százalékkal Görögország, akik így már 19,2 milliárd euróhoz jutnának, és 6,4 százalékkal Olaszország, akinek így 38,6 milliárd euróra nőne a kohéziós támogatásuk. 

A torta is kisebb

Összességében a balti és a visegrádi államok 37 milliárd euró támogatástól esnének el a tervek szerint, míg azok a déli államok 3,7 milliárd euróval kapnának összesen többet, melyeket a legjobban sújtott pénzügyi válság. 

000 Par7863710
Fotó: Philippe Huguen / AFP

A Portfolio.hu ennek kapcsán arról írt, hogy egyébként reál értelemben eleve több mint 10 százalékkal csökkennek az elosztható támogatások, elsősorban a brexit miatt. Azaz a kohéziós támogatási torta is csökken, ennek nagy részét viselné a balti és visegrádi régió.

Emellett az elosztást is új alapokra szeretnék helyezni. Az erősen korlátosan használható GDP/fő helyett figyelembe vennék a régiók fejlettségének meghatározásánál ezentúl példul a fiatalok munkanélküliségi rátáját, az oktatási szinteket, a szén-dioxid-kibocsátást vagy a 2014-2017 közti bevándorlás mértékét. Ezek azonban még mind csak elsődleges tervek, amik tárgyalási alapként szerepelhetnek.

A Financial Times azt is hozzáteszi, hogy még így is simán a balti és közép-európai régió lesz a leginkább kedvezményezettje az ilyen csatornán át folyó felzárkóztatási pénzeknek. Szlovákia vagy Lettország például fejenként átlagosan 300 eurót (nagyjából százezer forintot) kapna ezekből az alapokból 2021-2027 közt, ami mondjuk nagyjából a háromszorosa, mint amit egy főre nézve az olaszok kapnának.