2023-ig négy százalékos növekedésre számít a kormány
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
A kormány tartósan magas, 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol a következő években is - írja az MTI. A jövő évi költségvetés tervezetéhez kapcsolt kitekintésben 2020-ra 4,0 százalékos, 2021-re 4,1 százalékos, 2022-re 4,2 százalékos, 2023-ra pedig újra 4,0 százalékos növekedési előrejelzés szerepel. A most megjelent előrejelzés megegyezik azzal, amelyet a kormány az Európai Bizottságnak májusban benyújtott konvergencia-programban közölt. Az Európai Bizottság közgazdászai viszont ennél jóval pesszimistábbak, az idei évre 3,7, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést vártak.
A kormány szerint ahhoz, hogy a magyar gazdaság fejlődése az Európai Unió növekedésének átlagát tartósan 2 százalékponttal meghaladja
- csökkenteni kell az állami kiadásokat,
- továbbra is ösztönözni kell a beruházásokat,
- erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet,
- és ki kell aknázni a munkaerő-tartalékokat.
A kitekintés alapján az idén a GDP 43 935 milliárd forintot, 2020-ban 48 779 milliárdot ér el, 2021-ben 52 274 milliárd, 2022-ben 56 102 milliárd forint lesz, 2023-ban már 60 080 milliárd forintra hízik.
A következő években a költségvetés szabad tartalékai is nőnek, 2023-ra már mintegy a 800 milliárd forintot tehetnek ki.
A kormány megállapítja, hogy az elmúlt években a magyar államháztartás egyenlege a régiós versenytársak költségvetési teljesítménye körül alakult. A fiskális fegyelem megteremtése ellenére a GDP-arányos állami kiadások szintje továbbra sem tekinthető optimálisnak, ugyanis meghaladja a régiós versenytársak és az euróövezet átlagát is - áll a dokumentumban.
A szerzők kiemelik, hogy Magyarországon 1995-2008 között a beruházási ráta átlagosan 24 százalék körül volt, a válságban 21 százalék alá süllyedt, majd újból emelkedésnek indult, és az elmúlt időszakban meghaladta a 25 százalékot. A nemzetközi példák, illetve a historikus hazai tényadatok alapján megállapítható, hogy 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme.
A kormányzati szektor uniós normák szerinti egyenlege a kitekintés szerint folyamatosan javul: a deficit a GDP arányában 2020-ban 1 százalékra, 2021-ben 0,7 százalékra csökken, 2022-ben 0,4 százalékára zsugorodik, majd 2023-ban megszűnik.