Ellenzéki városoknak fájna a legjobban

A múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormánytagokból és prominens üzletemberekből álló Versenyképességi Tanács a helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a kormánynak.

A testület konkrétan azt javasolja, hogy az adót fizető cégek az értékcsökkenést és a kutatás-fejlesztésre fordított költésük ötszörösét írhassák le az adóalapból, amivel remekül járnának ezek a vállalatok, és ami szakértők szerint is ösztönözheti a beruházásokat és a K+F költéseket.

Jelen esetben nem a saját pénzével nagylelkű a kormány, a helyi iparűzési adót ugyanis az önkormányzatok szedik be, sok városnak és településnek ez a legfontosabb bevételi forrása. A helyi iparűzési adó, amelyet a vállalatok a székhelyüknek otthont adó önkormányzatoknak fizetnek a nettó árbevételük után, a legnagyobb céges adónak számít az országban,

2019-ben 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek az önkormányzatoknak, ehhez képest társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forint jutott az államkasszába.

Egyelőre még részletesebb tervet nem láttunk az önkormányzatok egyik fő forrásának megkurtítására, csak annyit tudni, amennyit a pénzügyminiszter elmondott, de még ha lenne is részletesebb tervezet, akkor sem lehetne pontosan kiszámolni, hogy melyik város mennyi bevételtől esne el pontosan, hiszen ez az adót fizető cégektől függ.

Azt viszont meg lehet nézni, hogy összességében melyik városoknak fájna a legjobban, ha megnyirbálnák az iparűzési adót, vagyis melyik önkormányzatok szedik be a legtöbb pénzt ebben a formában, és hol számít a legfontosabb bevételi forrásnak.

Ehhez megnéztük az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstárhoz benyújtott 2017-es adatait, amelyeket Vasvári Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának kutatója bocsátott a rendelkezésünkre, és amelyeket ugyancsak ő segített értelmezni. Ezek persze nem a legfrissebb adatok, viszont arányaiban azóta nem változott jelentősen, hogy melyik település mennyit szed be ebből az adóból, így ezek segíthetnek megérteni, hogy mit veszíthetnek az egyes városok, települések. 

A legnagyobb adószedők

Talán nem meglepő, hogy az ország legtöbb iparűzési adót beszedő települése a főváros. Ez amiatt sem igazán sokkoló információ, mert Budapest, mint az ország gazdasági központja, rengeteg cégnek ad otthont, amelyek mind fizetnek, közvetlenül a fővárosnak, közvetve viszont a kerületeknek is. Budapesten 2017-ben összesen 246 milliárd forint iparűzési adót fizettek be a cégek, amiből 132,4 milliárd járt a Fővárosi Önkormányzatnak – több mint 100 milliárddal több, mint a második Győrnek (hogy Budapesten hogyan működik az elosztás, arról később részletesebben írunk). 

A következő grafikonon a 2017-ben beszedett iparűzési adóbevételeken kívül azt is jelöltük, hogy melyik városnak milyen vezetése lett a 2019-es önkormányzati választások után: a fideszes polgármester vezette városok narancssárgák, a nem fideszesek kékek. A politikai aspektus nyilván azért érdekes, mert az ellenzék számára nagyon is sikeres választások után minden alkalommal, amikor a kormány hozzányúl valamilyen, az önkormányzatokat érintő törvényhez, rögtön fölmerül, hogy esetleg az ellenzéki városvezetőkkel akar kibabrálni a Fidesz–KDNP. 

Ebben a kontextusban már előkerült az iparűzési adó, amely alapvetően egy jórészt szabadon elkölthető bevétel (csak azért „jórészt”, mert egy bizonyos beszedett összeg fölött a kormány elkezd kevesebb támogatást fizetni az önkormányzatoknak, így azoknak több olyan felmerülő költséget is ebből a bevételből kell fedezniük, amikre a szegényebb települések állami támogatást kapnak), viszont a kormány úgy módosította a törvényt, hogy ennek a bevételnek egy részét a városoknak mindenképpen a helyi közlekedés finanszírozására kell költeniük, ezzel megkötve a városvezetők kezét.

Ahogy láthatjuk a grafikonon, a tíz legnagyobb iparűzési adóbevételt beszedő vidéki város listája elég kiegyenlített, vagyis öt várost fideszes, ötöt ellenzéki polgármester vezet tavaly ősz óta. Ebből nem tűnik úgy, mintha az adónem megpiszkálása komolyabb érvágás lenne az ellenzéki vezetésű városoknak. Kicsit változik viszont a kép, ha nem a beszedett összeget nézzük, hanem azt, hogy az mekkora részét jelenti a városi büdzsé bevételi oldalának. 

Budapest nemcsak emiatt lehet az egyik legnagyobb vesztese egy potenciális átalakításnak, hanem mert a főváros arányaiban is nagyban függ ettől az adónemtől:

ennyire egy másik nagyváros sem függ ettől a bevételi forrástól. Kisebb települések persze ennél nagyobb arányban függnek. A legkiszolgáltatottabb település 2017-ben Ipolytölgyes volt, amelynek 77,3 millió forintos iparűzési adóbevétele a bevételének kis híján 87 százalékát adta. Ezenkívül még nyolc település volt, amelynél a bevétel több mint 80 százaléka a cégek iparűzési adójából jött, köztük az ezen legtöbbet kereső Rácalmás, amelynek a Hankook 2,3 milliárd forintja az összbevétel 84,6 százalékát jelentette (részben azért is képviselt ekkora arányt, mert a sok beszedett adó miatt a kormány sok támogatást nem fizet ki a településnek, ahogy arról fentebb már írtunk). Viszont egy megyei jogú város vagy megyeszékhely sem függ annyira ettől a bevételtől, mint Budapest. 

Székesfehérvár ugyan ezen a listán is szerepel, és Győr bevételeinek fele is ebből az adónemből származik, de a többi megyei jogú városnál vagy megyei központnál ennél jóval kisebb jelentősége van ennek az adónak, legalábbis ha a 2017-es állapotot még érvényesnek vesszük. Nem lesz mindig az, ha például Debrecenben felépül és beindul a BMW gyára, akkor ez a város is jóval előrébb ugorhat majd a legnagyobb adószedők listáján. 

Ami viszont ezen a második grafikonon látszik, az az, hogy sokkal több rajta a kék város, vagyis az ellenzéki vagy független, legalábbis nem fideszes vezetésű település. Vagyis ha azt nézzük, hogy mely településeket érintheti érzékenyen bármekkora adócsökkentés, akkor a kormány látszólag tényleg többet árt az ellenzékbe került városoknak. Igaz, talán túlzás lenne azt gondolni, hogy kifejezetten Budaörs, Kazincbarcika vagy Oroszlány polgármestereit pécézték ki a Pénzügyminisztériumban, de ami fáj, az fáj, függetlenül attól, hogy pontosan mi a célja a bántásnak. 

Budapestnek nem csak egy helyen fájna

A fővárosban az iparűzési adó nemcsak az immár Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzatnak jut, azon Budapest osztozik a 23 kerülettel is, annak arányában, hogy mennyi adóbevétel jött az adott kerületből. A budapesti adószedést a minden évben elfogadott forrásmegosztási rendelet szabályozza, amely meghatározza, hogy a kerületek a beszedett iparűzési és idegenforgalmi adóból mennyit kell, hogy megkapjanak a központból.

Így tavaly úgy jött ki a matek, hogy 287 milliárd forint iparűzési adót fizettek be a budapesti cégek összesen, ebből 154,98 milliárd lett a budapesti költségvetésé, 132 milliárd pedig a kerületeknél maradt. 

Persze abban elég nagy eltérés van, hogy melyik kerület mennyit szed be, 2017-ben például Újbuda önkormányzata például ötször annyit keresett a nála lévő cégek nyereségén, mint a Terézváros. A legtöbb iparűzési adót beszedő kerületek ráadásul maguk több pénzhez jutnak ebből az adónemből, mint több megyei jogú város, a már emlegetett XI. kerület például az ország nyolcadik legtöbb ilyen adóját gyűjtötte három évvel ezelőtt. 

Ha megvizsgáljuk, melyik kerületekhez megy a legtöbb ilyen bevétel, láthatjuk, hogy az első hat helyen ősszel ellenzéki kézbe került önkormányzatokról van szó. Viszont ahogy a városok esetében, a kerületeknél sem igaz feltétlenül, hogy annak fájna a leginkább az adó csökkentése, akinek a legtöbb jut belőle. Bár Újbuda, Óbuda és Zugló szedi be a legtöbb adót a cégektől, a legjobban Kispest és Pestszentlőrinc-Pestszentimre, vagyis a XIX és XVIII kerület függ ezektől a bevételektől: előbbinél az összbevételek 48,2, utóbbinál 47,9 százalékát adta ez az adónem 2017-ben. Ez persze eléggé elmarad a Fővárosi Önkormányzat 66 százalékot kitettségétől. 

Ahogy már említettük, mindez nem jelenti azt, hogy a kormány azért állt volna elő feltétlenül ezzel a javaslattal, mert ki akar tolni Budapest ellenzéki vezetésével vagy úgy általában az ellenzéki önkormányzatokkal. Az viszont biztos, hogy a kormány egy komoly és eddig függetlenül és szabadon elkölthető forrást vághat meg. Persze elképzelhető, hogy a kormány majd valahogyan ellentételezi mindezt, ám az ilyen támogatás vagy kompenzáció több feltételhez lehet kötve, mint amiért kompenzál. Igaz, egyelőre nem tudni, hogy a kormány tervezi-e valahogy kipótolni az önkormányzatok kasszáit. Erről kérdeztük a Pénzügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ. 

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter / Fotó: Kovács Attila / MTI)