104 ezres minimálbért akarnak
További Állás cikkek
Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékos, valamint a keresetek 4,5 százalékos növekedését tartja szükségesnek, a minimálbér ennek megfelelően a jelenlegi 98 ezer forintról 104 ezer, a bérminimum pedig 114 ezer forintról 121 ezer forintra nőne - közölte az érdekképviselet.
A szakszervezet közleményében ismerteti: az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa szerdai ülésén elfogadta a "Tisztes béreket, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a keresetükből" című dokumentumot.
Eddig a szegényebbeket sújtották
Az MSZOSZ a dokumentum szerint kezdeményezi az országos bértárgyalások haladéktalan megkezdését a kormány, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek részvételével annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül megállapodás jöjjön létre a minimális bér, a bérminimum és az országos bérajánlás mértékéről.
Minimálbér
A minimálbér azoknak jó, akik már dolgoznak, és a munkanélküliek járnak rosszul, hiszen őket kevésbé fogják felvenni kötelezően magasabb bérért.
A Policy Agenda friss felmérésében egyébként arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39 százalék) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű.
Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35 százalék), hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett.
Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén 54 százaléka, 500 millió forint felett 55 százaléka 102 ezer forint feletti minimálbért is kigazdálkodhatónaktartanak.
A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kötelező elemek mellett legyen bérajánlás is.
Az MSZOSZ-nek állítása szerint legfontosabb célja a dolgozói szegénység megszüntetése Magyarországon. A szakszervezet szerint tarthatatlan állapot, hogy a magyar dolgozók jelentős részének nettó keresete nem éri el a létminimum értékét. A kötelező legkisebb munkabérek és a létminimum közötti jelentős különbség egy lépésben nem szüntethető meg, ezért az MSZOSZ egy középtávú felzárkózási megállapodás létrehozását kezdeményezi.
A magyar dolgozók a szakszervezet szerint az elmúlt években jelentős reálkereset veszteséget szenvedtek el. Az adórendszer átalakításának következményeként különösen az átlag alatti keresetűek jártak rosszul. Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozatosan nőttek a munkaterhek, a Munka törvénykönyve új szabályai sokak jövedelmét csökkentették.
"Nincs az értékén" megfizetve
Az érdekképviselet szerint a magyarországi munkajövedelmek nem tükrözik a teljesítményeket sem, minden adat azt bizonyítja, hogy a magyar munka nincs értékén megfizetve. Azokban az ágazatokban, ahol veszélyes helyzeteket okozott az alacsony bérek miatti elvándorlás, az MSZOSZ szerint azonnali béremelést kell megvalósítani.
Jogos követelésnek tartja emellett azt is, hogy a keresetek reálértéke is érzékelhetően növekedjen akkor, amikor a kormány a válságból való kilábalásról beszél, és előrejelzései szerint a következő évben érezhető növekedéssel számol. A tanács döntött az MSZOSZ kongresszusának összehívásáról is, 2013. december 6-ra - közölte az érdekképviselet.
Nemrég a 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolta a Liga Szakszervezetek is, amely azt indítványozta, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A Liga által javasolt emeléssel a minimálbér 103 390, a garantált bérminimum pedig 120 270 forintra nőne 2014-ben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
