Egyre gyengébbek a kis magyar cégek
További Állás cikkek
A gazdasági mutatók fellendülést jeleznek, a tendenciák ezzel szemben egyenetlenek, és nem kellően erőteljesek. Ezek a következtetések olvashatók ki a kkv-k 2013-as teljesítményértékeléséből, valamint az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaghoz kapcsolódó országspecifikus tájékoztatókból, melyeket pénteken tett közzé az Európai Bizottság, írja a Napi.hu.
Tavaly összességében a kkv-k hozzáadott értéke a 2008-as válság előtti szint felett állt már, de a foglalkoztatás szintje még mindig valamivel ez alatt volt, ami azt jelenti, hogy a kkv-szektor az EU-ban 1,9 millióval kevesebb embert foglalkoztatott, vagyis 2,16 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Tavaly a bizottsági jelentés szerint a hozzáadott érték ugyan még 1,1 százalékkal nőtt, de ez az előző évekhez képest lassulást jelez (2012-ben 1,5 százalék, 2011-ben 4,2 százalékos volt ez a növekedés). Emellett a kkv- száma és a foglalkoztattatás is visszaesett 0,9, illetve 0,5 százalékkal az európai gazdaság gyenge növekedése és a visszaeső infláció miatt.
A hozzáadott érték terén főleg a közepes és a mikrovállalatok voltak a húzóerők, míg a kisvállalkozások hozzáadott értéke még mindig a válság előtti szinten áll. A foglalkoztatás terén a teljes szektorra igaz, hogy kevesebb embert foglalkoztatnak, mint 2008-ban, a mikrovállalkozásoknál regisztrálták a legnagyobb, 4,2 százalékos relatív visszaesést.
Az EB jelentése szerint az építő- és feldolgozóipari kkv-k szenvedték meg leginkább a válságot: 2008-2013 között a kumulált hozzáadott érték 22 illetve 2,9 százalékkal zuhant, míg az üzleti szolgáltatások, az infokommunikációs szektor és az ingatlanpiac haladta meg - meglepetésre - a legdinamikusabban a 2008-as szintet 7, 9 és 15 százalékkal.
Az éllovasok - Magyarország a sor végén
Észrevétlen leépülés
Hiába javítottunk egy kicsit a versenyképességünkön világszinten, az uniós rangsorban nem tudtunk előrelépni, miközben korábbi versenytársaink is elhúztak. Magyarország versenyképességéről itt olvashat.
Az éllovasok csoportjába - ahol a kkv-k foglalkoztatása és hozzáadott értéke teljes mértékben elérte, vagy akár meg is haladta a 2008-as szintet - Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Málta, Luxembourg, Egyesült Királyság és Franciaország tartozik. A fellendülés mértéke persze széles skálán mozog országonként - teszi hozzá a bizottság -, a jelentős, hozzáadott értékben bekövetkezett növekedés nem feltétlenül járt együtt erős foglalkoztatásbeli növekedéssel. Egyedül a németországi kkv-knál volt tapasztalható 10 százalékos megugrás a foglalkoztatásban 2013-ban 2008-hoz képest.
A skála másik végén, a "nagyon gyengén teljesítők" csoportjában található egyebek mellett Magyarország is Görögország, Spanyolország, Portugália, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia, Szlovénia, Lettország társaságában. Ezekben a tagállamokban a kkv-szektorban a hozzáadott érték 2013-ban 10, vagy még ennél is nagyobb mértékkel maradt el a 2008-as szinttől.
Az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) javasolt intézkedéseit az EU tagállamaiban folyamatosan, 2013/14-ben egyenletes ütemben ültették át a tagállamok. Ebben az időszakban leginkább a kkv-k pénzügyi forrásaihoz való hozzáférésére vonatkozó intézkedések álltak a középpontban (az elfogadott intézkedéseknek 26 százaléka irányult e területre), ezt a vállalkozásösztönzést, a készségek és innovációt, a rugalmas ügyintézést, valamint a külpiacokra lépést célzó intézkedések követték.
Az Európai Bizottság elemzése szerint a kkv-szektor hozzáadott értéke az EU-ban várhatóan idén 2,8, jövőre 3,4 százalékkal nőhet, míg a foglalkoztatás idén 0,1, 2015-ben 0,7 százalékkal bővülhet. Ez mintegy 740 ezer új állást jelenthet a kkv-szektorban, ami viszont még mindig nem elég ahhoz, hogy a 2008 után bekövetkezett visszaesést ledolgozza. Az EU 28 tagállamában tavaly mintegy 21,6 millió, nem pénzügyi szektorban működő kkv 88,8 millió embernek adott munkát és mintegy 3,7 ezer milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelt.
Így teljesít Magyarország
A Magyarországról szóló országspecifikus jelentés megállapítja, hogy tavaly több mint 525 ezer kkv volt a magyar üzleti szektorban, mintegy 1,7 millió főt foglalkoztatott és mintegy 25 milliárd eurónyi hozzáadott értéket termelt a gazdaságban 2013-ban. A magyar kkv-k adják a cégek 99,8 százalékát, a gazdaságban pedig a hozzáadott értéknek az 53,9 százalékáért, a magán, nem pénzügyi szektorban pedig a foglalkoztatás 70,8 százalékáért felelnek.
A magyar kkv-szektornak - 2013-ig legalábbis - nem sikerült teljesen magához térnie a 2008-as válság okozta sokkból. Azóta a 2008-as szint 90 százaléka körül ingadozott minden főbb mutató értéke: a kkv-k száma, foglalkoztatás és a hozzáadott érték tekintetében. A kkv-k száma 2009-13 között 4 százalékkal esett, ami több mint 22 ezerrel kevesebb kis- és közepes vállalkozást jelent. Ez - erre az időszakra vonatkozóan - 32,5 ezer munkahely elvesztését (2 százalékos csökkenés), valamit a bruttó hozzáadott érték 6 százalékos bezuhanását jelentette.
A bizottság elemzése szerint a magyar kkv- szektorban nem várható jelentős növekedés a következő 2 évben. A hozzáadott érték szintje 2015-ig a tavalyi szinten marad, a kkv-k száma pedig várhatóan 1 százalékkal, az általuk foglalkoztatottak aránya pedig mintegy 2 százalékkal csökken, ami több mint 5300 munkahely elvesztését jelenti. Ezzel párhuzamosan a bizottság szerint a mikrovállalatok várhatóan jobban boldogulnak majd, mint a kis- és közepes vállalkozások.
Ami az üzleti környezetet illeti, a bizottság nem lát Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (SBA) megvalósulásában sok változást a tavalyi évhez képest. A problematikus területek közé tartozik továbbra is a "vállalkozói kedv", a "második esély", a "képességek és innováció", az "üzleti környezet" és a "nemzetközivé válás". Ezeken a területeken Magyarország az EU-átlag alatt teljesített - derül ki a jelentésből. Az "egységes piac", a "pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésben", valamint a "rugalmas ügyintézésben" Magyarország az EU-átlagnak megfelelően teljesített, míg az "állami támogatások és közbeszerzések" esetében uniós átlag feletti eredményeket ért el.
Miközben az összteljesítmény tekintetében Magyarország egyáltalán nem mutat javulást az előző évhez képest, az adatokból az rajzolódik ki, hogy az elmúlt hat évben az SBA által vizsgált fő területek mintegy felében sikerült jelentős javulást elérni. Ezek fényében a bizottság megállapította, hogy Magyarország az elmúlt években folyamatos erőfeszítéseket tett az üzleti környezet javítása érdekében.
A bizottság szerint 2013-14-ben a legtöbb szabályozási változás és szabályozói aktivitás a vállalkozói kedv és a rugalmas ügyintézés terén történt. A bizottsági jelentés emellett megállapítja, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése javulhat ugyan, de csak kis mértékben, ami nagymértékben annak köszönhető, hogy az üzleti környezetet nagy adminisztratív terhek, szabályozói bizonytalanság, és a főbb, nem exportképes ágazatokban korlátozott verseny jellemzi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
