Több nagyvállalat kellene, hogy jobban keressünk
![DMOHA20090504032](http://kep.index.hu/1/0/1387/13870/138708/13870868_48f4ced34207d0b4c8efeceeb0042549_wm.jpg)
További Állás cikkek
A kérdés, hogy miért akkorák a bérek Magyarországon, amekkorák, és miért nem keresünk annyit, mint Ausztriában vagy máshol, egyaránt foglalkoztatja a magyar dolgozókat és a közgazdászokat.
Ráadásul, mivel az alacsony magyar bérek miatt a magyarok egyre inkább külföldön próbálnak szerencsét, itthon lassan fojtogatja a gazdaságot a munkaerőhiány, ami pedig még égetőbbé teszi a kérdést: hogyan lehetne emelni a magyar béreket?
A Tárki Társadalmi Riport 2016 című kiadványának nyitó tanulmányában Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azt írja: ahhoz, hogy megértsük, miért is keresünk annyit, amennyit, meg kell néznünk, hogy milyen cégeknél dolgoznak a magyarok, és azoknál milyen hatékony a termelés. Palócz elemzéséből valami olyasmi látszik, hogy
Mit adtak nekünk a multik?
Az elfogadott a közgazdasági irodalomban, hogy a bérek attól függenek, hogy egy egységnyi befektetett munkával mennyi hozzáadott értéket lehet előállítani, vagyis mekkora a munka termelékenysége. Eszerint akkor lehet magas béreket adni, ha egy gazdaságban a dolgozók munkatermelékenysége is nagy.
Kiket fizetnek meg legjobban a multik?
A külföldi cégekben a takarító és a menedzser egyaránt többet keres, mint a hazai vállalkozásokban, de a számok megdöbbentőek.
Ez persze nemcsak a dolgozókon múlik, hanem azon is, hogy a cégeknél milyen technológia van, hogyan tudják megszervezni a munkát, vagy hogy milyen munkakörből van sok egy adott országban vagy egy adott cégnél, és hasonlókon.
Ebben Magyarország elég rosszul áll: 2014-ben az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékben az EU-s átlag 71 százalékát, munkaórára leosztva pedig 66 százalékát tudta hozni a magyar gazdaság. Ezzel pedig csak Romániát, Horvátországot és Lettországot tudtuk megelőzni, Szlovákia, Csehország és Lengyelország mögött vagyunk.
De mégis miért keresnek többet az osztrákok?
Ha a Lidl itthon 190 ezret ad egy eladónak, miért ad 600 ezret Ausztriában és egymilliót Svájcban? Meddig tarthat a béremelkedés, és mitől lesz nyugati bér itthon? Megpróbáljuk elmagyarázni termelékenységi riportunkban.
Hogy ez miért van, azt egy ezzel részletesebben foglalkozó cikkünkben úgy szedtük össze, hogy Magyarországon
- nem elég képzett a munkaerő;
- nem elég hatékonyak a cégek;
- nincs elég tőke a hatékonyságnövelő fejlesztésekre;
- az állam pedig jellemzően nem túl hatékony, amikor arról van szó, hogy ezeken a dolgokon segítsen.
Palócz Éva tanulmánya leginkább a második ponttal foglakozik, vagyis azzal, hogy miért nem hatékonyak a cégek Magyarországon. Pontosabban hogy melyik cégek hatékonyak, melyikek nem, és melyikből mennyi van. A helyzet pedig az, hogy
A nettó bérek pedig fele akkorák, mint az EU átlaga.
![Palócz 1](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1387/13870/138702/13870280_9bec3b44e6c33a167fd78f36c2574bd0_wm.jpg)
Az ábrán a csík az átlagos termelékenységet jelzi, és ahogy látszik, a gazdaság összes szféráját tekintve a magyar cégek mérettől függően valamivel az átlag alatt, a külföldi cégek pedig mérettől függetlenül jóval az átlag fölött tudnak termelni. Ebben persze van egy kis csalás Palócz szerint, mert például a külföldi tulajdonú kisebb vállalatok Magyarországon tipikusan olyan egységek, amelyek egy multi ügyfélkapcsolatait kezelik, a magyarországi értékesítését intézik, vagy valami hasonló kiszolgáló tevékenységet végeznek, könyvelnie, marketinggel és hasonlókkal vacakolnia nem kell, így sokkal termelékenyebbek abban, amit csinálnak.
De még ha ezeket nem vesszük figyelembe, a multik akkor is előrébb járnak, mint a magyar cégek, sőt, 2014-ben
A feldolgozóiparon belül egy kicsit kisebb a különbség, itt csak 2,5 kört vernek rá a multik a magyar cégekre, viszont 2014-ben a 222 darab, többségében külföldi tulajdonban lévő, 250 főnél több embert alkalmazó cég adta az egész magyar feldolgozóipar hozzáadott értékének 60 százalékát.
Ráadásul az egész EU-n belül nálunk a legnagyobb a multik termelékenységi előnye a hazai cégekkel szemben. Az egész gazdaságra nézve a külföldi tulajdonú cégek a hozzáadott érték 50 százalékáért felelősek, míg a miénkhez hasonló gazdasági szerepű és szerkezetű visegrádi országokban ez 35-40 százalék.
![A külföldi cégek termelékenysége a belföldi cégekhez viszonyítva 2012-ben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1387/13870/138703/13870350_ed4fb17e87774e0f5b0db46fa8626410_wm.jpg)
Kis cég, kis fizu – nagy cég, nagy fizu?
Az persze önmagában nem baj, hogy sok nálunk a multicég, legalábbis a bérek szempontjából biztosan nem, mert ezek a cégek jóval többet költenek bérekre, vagyis jobban lehet ezeknél keresni. Palócz szerint inkább
2005 és 2014 között a teljesen vagy többségében belföldi tulajdonú nagyvállalatok száma 459-ről 368-ra csökkent, az általuk foglalkoztatottak száma pedig 401 ezer főről 300 ezerre esett vissza.
Pedig, ahogy a fenti ábrán látszik, ezek a cégek sokkal termelékenyebbek, mint a kkv-k, még ha nem is érik utol a multikat. Ráadásul bérekre is többet költenek, mint a kis cégek. Éppen ezért nem túl jó irány, hogy a belföldi nagyvállalatoktól elkerülő 100 ezer ember nagy része, úgy 60 ezer fő a kevésbé termelékeny és a bérekre kevesebbet költő kkv-szektorban helyezkedett el.
![Palócz 2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1387/13870/138703/13870366_46f3d1d6bd5c2aae867d4c7212178692_wm.jpg)
De miért rossz ez? Mert azzal, hogy egyre többen dolgoznak kkv-knál, miközben egyre kevesebb a nagyobb cég, romlik a magyar gazdaság átlagos termelékenysége, így pedig nem emelkednek a bérek sem.
Bár a multicégek nagy része éppen megengedhetne magának egy béremelést, és már most is 60 százalékkal jobban fizetnek, mint a magyar átlagbér, a bérszínvonalat nem ők határozzák meg, hanem azok a magyar cégek, amelyeknél a magyarok háromnegyede dolgozik. A multik pedig ehhez a szinthez igazítják a saját bérezésüket. Ha viszont a magyar cégek között több lenne a hatékonyabb nagyvállalat, akkor az emelné az átlagos termelékenységet és fölfelé nyomná a béreket.
Palócz Éva szerint ha pedig olyan mértékű béremelkedés következne be, amelyet az alacsony termelékenységű vállalatok nem bírnak követni, akkor megindulhat az emberek átáramlása a hatékonyabb vállalatokba. Ez az átmenet viszont csak akkor menne végbe békésen, ha az emelkedés folyamatos, és hagy időt arra, hogy a gyengébben teljesítő vállalatok alkalmazkodjanak.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)