Nem jön össze a bérfelzárkózás, elégedetlenek a szakszervezetek

Idén júliusban az átlagkereset nettó 241 100 forint volt (bruttóban 362 600 forint) a KSH szerint, ami tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőhiány miatt tovább folytatódhat az intenzív bérnövekedés, 

a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában érzékelhető az utóbbi két évben.

Emellett szerinte a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy  a magyarországi szint elérje a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát, ezt követően indulhatna a munkaerő visszaáramlása. 

Az ING-től Virovácz Péter is arról beszélt, hogy munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket. De szerinte a lefelé mutató kockázatok is nőnek, ahogy egyre inkább romlik a külső gazdasági környezet.

A Népszava az uniós országokkal hasonlította össze a béreinket, itt az látszik, hogy 2010-ben 6256 euró volt az éves magyar nettó átlagbér, amivel csak Lettországot, Litvániát, Romániát és Bulgáriát előztük meg. 2018-ra már megelőztek minket a litvánok is, az idei 8630 eurónál kevesebbet csak a lettek, a románok és a bolgárok keresnek. Igaz, ez egy gyermektelen egyedülállóra vonatkozik, ha egy pár mindkét tagja kereső és két gyerekük is van, akkor ismét megelőzzük Litvániát és egy hajszállal épp a hasonló szlovák nettó átlagbért is.   

Egyáltalán nem beszélhetünk bérrobbanásról az elmúlt évtizedben, hiszen Európában ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint Magyarországon. Így a hazai bérek lemaradása nem csökkent, sőt

– mondta a lapnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Azt is hozzátette, hogy ezért kezdeményezték a kormánynál a jövő évi minimálbéremelés újratárgyalását, és ehhez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A kormánytól azonban mindeddig nem válaszoltak a felvetésre.

A minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő – ezt egy tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás is rögzíti. Ezt azonban a MASZSZ nem írta alá, mert már akkor is nagyobb keresetnövelést szerettek volna. Kordás László azt mondta a lapnak, hogy két számjegyű béremelésre volna szükség.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint korai még erről beszélni, meg kell nézni előbb az egész éves adatokat. A Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) karöltve ezzel együtt a munkaadók is konzultációra hívták a VKF tagjait, a lap szerint október 9-én fognak leülni, hogy megvitassák a munkaerőhiány miatt megváltozott körülményeket.