A teljes állami szektorban létszámstopot rendelt el a kormány

Bár nem verte nagy dobra a kormány, és semmilyen hivatalos fórumra nem került ki, de november 6-tól újra lészámstop van a közigazgatásban – tudta meg az Index több kormányhivatali forrásból. A létszámstop nemcsak a kormányhivatalokra, hanem az államigazgatás egész szférájára érvényes, így a minisztériumokba, a fő- és központi hivatalokba, valamint a kormány irányítása alá tartozó bármely szervhez sem lehet embert felvenni. A kormány döntése értelmében a rendelkezés elméletileg az állami cégekre is vonatkozik – bár például a súlyos létszámhiánnyal küzdő MÁV most is keres dolgozókat, ahogy a Magyar Posta is.

Hiába a munkaerőhiány

A 24.hu birtokába került kormányhatározat szerint az igazgatásban, a rendőrségnél, állami cégeknél és a honvédelemnél semmilyen állást nem lehet betölteni, sem közalkalmazotti, sem kormányzati szolgálati, sem hivatásos szolgálati, sem katonai szolgálati, sem pedig sima munkaviszony nem létesíthető. Vagyis hiába van óriási munkaerőhiány a kormányhivatalokban, hiába dolgoznak már így is 10 órákat a hivatalnokok, ügyintézők, és hiába van számtalan betöltetlen álláshely az államigazgatás számos területén, sehol nem lehet új embereket felvenni a feladatok ellátására. 

Az Indexnek már a múlt héten is többen jelezték, hogy létszámstopot hirdettek, aminek több jele is volt. Egyrészt eltűntek a Kormányhivatal.hu-ról az álláshirdetések (ezek azóta visszakerültek), aztán pedig azt vették észre, hogy nem haladnak a már folyamatban lévő felvételek, és hogy az online rendszer, amelyen keresztül az új emberek felvételét lehet intézni, nem fogad be új információt.

Forrásaink szerint először mindenki azt hitte, hogy csak valamilyen informatikai hibáról van szó, aztán rájöttek, hogy valószínűleg megint létszámstop van. Ez be is bizonyosodott, a kormányhivatalok vezetőivel ugyanis közölték, hogy 

A 24.hu birtokába jutott – de sehol nem publikált – kormányhatározat létét kérdésünkre Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke is megerősítette. 

Nem ez az első alkalom, hogy a közalkalmazottak utólag tudják meg:  a kormány létszámstopot vezetett be, vagy éppen feloldotta azt. Idén ez már a harmadik kormányzati létszámstop, az elsőt áprilisban oldották fel, aztán augusztustól októberig volt még egy, amelyről szintén nem nagyon tájékoztatták a dolgozókat és az állampolgárokat, csak ha már elkerülhetetlen volt.

Nincs is, de azért van

Mivel az első hírek a létszámstopról a kormányhivatalokból érkeztek, megkérdeztük Budapest Főváros Kormányhivatalát és a kormányhivatalokért felelős Miniszterelnökséget is, hogy akkor most van-e létszámstop,  vagy nincs, és ha van, mi indokolja azt. Mindkét helyről érkezett reakció, bár egyik kérdésünkre sem kaptunk választ. Mindkét válaszlevélben ugyanaz az egy mondat szerepel: 

Létszámstop esetén egyedi felmentésekre van lehetőség, ez Budapest Főváros Kormányhivatalában és a Pest Megyei Kormányhivatal esetében automatikus.

Vagyis, bár nem ismerték el, hogy van létszámstop, de még ha lenne is, ha igazán nagy baj van, még azalatt is fel lehetne venni embert, úgyhogy nincs miért aggódni. Csakhogy a hivatali forrásaink szerint a helyzet nem ennyire rózsás, és mindez a kommunikáció inkább csak arra szolgál, hogy ne lehessen kerek perec kimondani, hogy létszámstop van. 

Az egyedi felmentésekre a kormányhivatalok főigazgatója vagy a kormánymegbízott tehet előterjesztést, viszont minden egyes esetben a Miniszterelnökség kabinetvezetője dönt. Vagyis ha mondjuk a XXII. kerületi kormányablakban már csak egy ügyintéző van, és a sarokig áll a sor, akkor arról, hogy oda fel lehet-e venni még egy embert, arról a Miniszterelnökségen dönt valaki, ahogy az összes többi kormányhivatal összes többi igényéről is. Mindez a forrásaink szerint hónapokig tarthat, vagyis a felmentés lehetősége a gyakorlatban nem igazán segít a kormányhivatalokat és egyéb közigazgatási intézményeket terhelő munkaerőhiányon.

Arról már korábban is írtunk, hogy mekkora a baj a kormányhivataloknál, a nyáron konkrétan úgy nézett ki, hogy összeomlik a kormányhivatali ügyintézés: a kormányhivatalok nyitvatartását lerövidítették, mert nem volt elég ember, volt olyan hivatal, ahol kiírták, hogy bizonyos ügyeket egyszerűen nem intéznek el egy darabig, nemrég pedig Pomázon egyszerűen bezárt az okmányiroda, mert egyetlen ügyintéző maradt. Ráadásul a túlóratörvénnyel együtt egy olyan törvényt is elfogadott a kormány, amely szerint évi 15-20 nappal többet kell dolgozniuk a közhivatalnokoknak. Ennek fényében különösen érthetetlennek tűnik, hogy miért konzerválja a kormány ezt a helyzetet még hónapokig. 

Átalakítások jönnek

Boros Péterné szerint az indokolhatja a titkos létszámstopot, hogy a kormány március 1-től a kormányhivatalok újabb átszervezésére készül. Erről november 12-én nyújtott be törvényjavaslatot a kormány nevében Gulyás Gergely. Forrásaink szerint az lehet a logika a lépés mögött, hogy egyszerűbb átszervezni a közigazgatást kevesebb emberrel, egyszerűbb betöltetlen állásokat megszüntetni, mint kirúgni embereket, ezért márciusig inkább megpróbálják kihúzni valahogy a mostani alacsony létszámmal. 

Kérdés persze, hogy az amúgy is recsegő-ropogó rendszer kibírja-e addig. Főleg úgy, hogy a létszámstop csak növeli a nyomást a megmaradt dolgozókon. Hiába kurtítják az ügyfélfogadási időt, a határidőket ugyanúgy számonkérik a hivatalnokokon, akiknek személyesen felelősséget kell vállalniuk azért, hogy minden időben el legyen intézve. Hallottunk olyan vidéki kormányhivatalról, ahol egy osztályon felére csökkent a létszám, emiatt nem tudtak határidőket tartani, embert se tudtak fölvenni a létszámstop miatt, de azért fegyelmit kaptak a hivatal vezetői, amiért nem végzik rendesen a munkát. Ha pedig a lemaradások miatt pénzt kell visszafizetni az ügyfeleknek, azt simán levonják a hivatalnokoktól. 

Boros Péterné szerint kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett ki akarna egyáltalán a kormányhivataloknál dolgozni. Már eddig is ezreknek lett elegük abból, hogy egyre kevesebb emberre nyomják rá ugyanazt a munkát, sokan mondanak fel, ez a trend pedig folytatódhat. A szakszervezet kérte a kormányt, hogy hívja össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, hogy legalább tisztán lehessen látni, mit és milyen alapon akar a kormány a közigazgatásban. A szakszervezet elnöke szerint egy ilyen helyzet átgondolást, nem átgázolást igényel, márpedig az eddigiek alapján a kormány nem csinál mást, mint átgázol a kormányhivatalok dolgozóin, miközben a sorsukról dönt. 

(Borítókép: Okmányiroda Budapesten a Visegrádi utcában. Fotó: Illyés Tibor / MTI)