MNB: Több nagybank kivonul

2014.05.20. 14:12 Módosítva: 2014.05.20. 17:50

Valutaváltó

Rövidtávon egészségesebb eszközszerkezetű, hosszútávon pedig a fenntartható növekedést támogató bankrendszert szeretne látni az MNB - mondta Nagy Márton ügyvezető igazgató, aki a jegybank bankszektorral kapcsolatos jövőképét mutatta be a portfolio.hu konferenciáján.

Előbbihez szerinte több különböző intézkedéssel is hozzájárult a jegybank, és a folyamatot nem erőltetetten, hanem rendezett módon kívánja felgyorsítani a jövőben is. Utóbbival kapcsolatban pedig azt mondta: elvárja az MNB a bankoktól, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez.

Az MNB nem elégedett a bankok eszközeinek és hiteleinek szerkezetével. Szeretné, ha a vállalati hitelezésben trendforduló következne be, amelynek a motorja a kkv-hitelezés lenne.

A kkv-hitelezés már növekszik az NHP első pillérének és a jegybanki kamatcsökkentéseknek is köszönhetően. A háztartási hitelezésben a Kúria és a kormány döntésére várnak, de "látható, hogy ez is kezelést igényel". A forinthitelezés növekszik ebben a szegmensben, de az a félelmük, hogy ez nem egészséges szerkezetben fog folytatódni. Szabályozó eszközt szeretnének bevezetni a hitelfedezeti arányra (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletre (PTI) vonatkozóan.

Sokan nem fizetnek

20 százalék körüli nem teljesítő lakossági és vállalati hitelaránnyal küzd a bankszektor. Előbbiben a Nemzeti Eszközkezelő jelent megoldást, utóbbiban viszont nincs ilyen eszköz, igaz, tavaly nagy mértékű volt a vállalati portfóliótisztítás az EKB eszköz-felülvizsgálatának köszönhetően. Az ügyvezető igazgató szerint a portfóliótisztítást mindkét szegmensben fel kell gyorsítani: nagyon magas a régóta nem teljesítő hitelek aránya.

Már veszik az állampapírt

Egy másik eszközoldali jelenség, hogy az MNB önfinanszírozási koncepciójának részét képező áprilisi intézkedése hatására (átalakul a kéthetes kötvény betétté) elkezdtek elmozdulni a bankok az állampapírok felé - mondta Nagy Márton.

A jegybank várakozásai szerint a kkv-hitelállomány nőni, a teljes vállalati hitelállomány pedig stagnálni fog a közeljövőben. Utóbbi fordulatához a piaci hitelezés fellendülésére lenne szükség. A háztartási új kihelyezésekben elindult a növekedés, ez azonban nem elégséges a hitelállomány növekedéséhez. Nagy Márton felhívta a figyelmet az új forinthitelek kamatkockázatára, amely miatt szükséges lehet a beavatkozás: "be kell szerelni egy féket", de hogy ezt mennyire kell benyomni, attól függ, hogy a lakossági hitelezés mennyire lesz egészségtelen.

Az MNB-nek nincs kétsége, hogy számos bank elhagyja Magyarországot: kevesebb nagybank lesz a piacon

- mondta Nagy Márton. A piacra bízott konszolidáció rossz struktúra kialakításához vezet. Szerinte az új külföldi szereplők a szinergiát mérethatékonyságból és bankadóból nem tudják kihasználni.

A fejlett országokban jelentősen csökkent 2000 óta a bankok számára, a GDP-hez viszonyított mérete viszont nagyobb, mint 2007-ben. Magyarország nem USA: nem bír el nagy számú bankot.

Hogy hazai vagy külföldi tulajdonú legyen a bankszektorunk, azzal kapcsolatban Nagy Márton úgy vélte: a lényeg, hogy megfelelő diverzifikáltságú legyen. A hazai tulajdonra Szlovénia, a külföldi dominanciájúra Magyarország és Csehország jó példa.

Az utóbbi hetekben egyébként a mostani jegybanki jelzéssel ellentétesen több nagyobb bank is jelezte, hogy nem készül elhagyni a magyar piacot.