Így vernek át minket a bankok

A Citibank által Magyarországra bevezetett és folyamatosan hirdetett (ma már nem igényelhető) 0 forintos díjcsomag egyszerű volt és átlátható: ha teljesítettük a bank által elvárt átutalás jóváírási feltételt (melynek nem is kellett jövedelem átutalásnak lennie, elég volt, ha az más bankból jött), gyakorlatilag nem kellett fizetnünk a megszokott, hétköznapi bankszámla használatért.  

A bankszámlatermék bevezetését azzal indokolta a Citibank, hogy a számlavezetéshez kapcsolódó díjmentesség nyugaton megszokott üzletpolitikának számít, a bankok a számlatulajdonosoknak kínált egyéb termékeken keresnek. A díjmentes számlacsomag itthoni megjelenését követően gomba módra kezdtek szaporodni a hasonló termékek más bankok kínálatában is. Ezek nem voltak ugyan annyira egyszerűek és átláthatóak, mint a Citibanké, de ha valaki egyszer megértette a díjazási logikájukat, egészen jól elboldogult velük éveken át.

A pénzügyi tranzakciós illeték azonban valamennyi díjmentes számlaterméket kivégezte: a bankoknak többé nem érte meg olyan szolgáltatást nyújtani díjak nélkül (kivéve a bankkártyás vásárlást a legtöbb esetben), mely után az állam felé befizetési kötelezettségük keletkezett.

Bár a korábbi díjmentes számlatermékek új ügyfelek számára megszűntek, azért még mindig lehet kedvező díjazású terméket találni a piacon akkor, ha odafigyelünk pár bújtatott banki díjtételre és összehasonlítjuk a számlákat a BankRáció.hu bankszámla kalkulátorával. Ezek egy része vagy apró betűvel van megemlítve: a bankok ugyanis kommunikációikban elsősorban azokra a díjtételekre helyezik a hangsúlyt, melyet feltétellel vagy feltétel nélkül díjmentesen nyújtanak.

Lássuk ezeket a trükkös díjtételeket.

1. Számlanyitási díj, internetbank igénylési díj

A legtöbb banknál nem kell fizetni a számlanyitásért. Lehet ugyan, hogy el kell helyezni egy bizonyos nyitóösszeget, de az a miénk marad és kivehetjük. Az már fájóbb lehet, ha a bank azt mondja, pár száz, netán 1-2 ezer forintot külön fizessünk azért, hogy beállítsa nekünk az internetbankot, hiszen annak használata nem csak az ügyfélnek, hanem a banknak is érdeke.

És ugyan ki használja ma már a számláját internetbank nélkül? A nyitással összefüggő egyszeri költségekre mindenképpen kérdezzünk rá, mert a bankok szeretik hangsúlyozni, hogy a szolgáltatás havidíja ingyenes.

2. Évi egyszeri bankkártyadíj (egyes bankoknál havi átlagban vonva).

A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, illetve a bankközi jutalék lecsökkentése óta ma már általában többe kerülnek a folyószámlához kapcsolt betéti bankkártyák éves díjai, mint a hitelkártyáké. Holott a márkajelzésük és a használhatósági körük ugyanaz, csupán az egyik mögött a saját pénzünk áll, a másik mögött pedig a banké.

A díjemelés során több bank is áttért a korábban kizárólagosan évente felszámított bankkártya díjak havi átlagolására, így ezeknél a bankoknál havonta pár száz forint összegben kell kifizetni a bankkártya éves díját. A bankkártyákért az első évre ún. kibocsátási díjat, a következő években pedig éves díjat fizetünk, de van olyan bank (AXA Bank), ahol a nyitáskor mindkettőt meg kell fizetni, és olyan is, ahol szintén mindkettőt meg kell fizetni, de az éves díjat csak utólag, tehát egy év múlva vonja le a bank az egyenlegből (UniCredit Bank). Ne hagyjuk, hogy a megnevezésekkel megtévesszenek, összességében nézzük meg, hogy mennyibe kerül a számla és a bankkártya.

3. Csoportos beszedési és rendszeres átutalási megbízás beállítási költsége

Megvan az új bankszámlánk, melynél talán még nem is fizettünk sokat, így azt hihetjük, jó üzletet kötöttünk. A hidegzuhany a csoportos beszedések beállításakor érkezik: kiderül, hogy minden egyes csoportos beszedés beállításáért pár száz forintot elkér a bank. Jogosan lehetünk csalódottak, hiszen amit nyertünk, azt is el is vesztettük: ennek a költsége akár több ezer forintra is rúghat, mely akár több évi csoportos beszedés vagy rendszeres átutalás díjára is elég lett volna az előző bankszámlánknál maradva. Hiába olcsó tehát az átutalás vagy csoportos beszedés díja az új bankszámlánknál, kérdezzünk rá annak beállítási, módosítási, sőt a lemondási költségeire is, lehetőleg még a számlanyitás előtt!

1-2 ritka kivétellel mindig olcsóbb az interneten utalni, mint a bank telefonos ügyfélszolgálatán, vagy ami még drágább, bankfiókban! Tehát ha csak lehet, maradjunk a gép mellett, amikor bankolunk, így díjazásban biztosan a legjobban járunk. Akár még az is előfordulhat, hogy az interneten ingyenes a költség, míg a telefonon vagy bankfiókban leadott átutalásért fizetnünk kell.

4. Havi számlavezetési díj és kivonatokkal kapcsolatos külön költségek

A havi költséget, ha van, a bankok különbözőképpen hívják: van ügyfélkapcsolati díj, számlavezetési díj, számlafenntartási díj, havi zárlati díj is és van olyan bank is, amelyik az utóbbi hármat havonta megfizetteti az ügyfelekkel (Kinizsi Bank).

Ha már van bankszámlánk, akkor van számlakivonatunk is, hiszen a kettő nem választható szét. Egyes bankok azonban úgy gondolják, hogy - az átláthatóság érdekében - külön bontják a havi számlavezetéssel kapcsolatos díjaikat. Felszámítanak egy havi számlavezetési díjat, és külön egy postázási költséget. A gond ezzel az, hogy a postázási költség szinte sosem annyi a banki hirdetményekben, mint a tényleges postaköltség, akad magasabb és alacsonyabb érték is. A postaköltséget esetleg megtakaríthatjuk vagy lecsökkenthetjük, ha egyszerűen a bankfiókba kérjük a számla postázását.

Tanulság: mindig kérdezzük meg, hogy összesen mennyit fizetünk havonta még akkor is, ha nem használjuk a számlát.

Tipp: sok banknál csak akkor kell fizetni a számlakivonatért, ha azt nyomtatva és postázva kérjük. Amennyiben megelégszünk azzal, hogy elektronikus formátumban, az internetbankon keresztül férjünk hozzá a kivonatunkhoz, akkor nem kell díjat fizetnünk, vagy kevesebbet kell.

Az elektronikus kivonat csak fél-egy évig érhető el az internetbankokban, ezért célszerű rendszeresen lementeni őket, különben később kivonatonként akár ezreket is fizethetünk, ha az archívumból kell előhalászni azokat egy banki ügyintéző segítségével.

Adódhat, hogy hiteligényléshez vagy más okból, de szükséges egy papír alapú kivonat. Ezeket a bankok általában évente egyszer díjmentesen biztosítják az elektronikus bankszámla kivonatot kérő ügyfeleknek.

5. Ingyenesnek gondolt szolgáltatások: kártyás vásárlás, átvezetés díja, internetbank SMS díja

A legelső példa a bankkártyás vásárlás, melyben nagyon megoszlik a piac díjazása. Vannak bankok (jellemzően a nagybankok ilyenek, mint az OTP Bank és az UniCredit, amelynél egyik bankkártyájukkal való fizetés esetén sem kell megfizetni az ügyfeleknek a tranzakciós illetéket), melyek annak ellenére nem számítanak fel díjat a bankkártyás vásárlásért, hogy azok után nekik pénzügyi tranzakciós illeték befizetési kötelezettségük keletkezik az államkassza felé. Aztán vannak, akik részben, s végül amelyek teljes egészében áthárítják az illetéket az ügyfélre.

De az is meglepő lehet, ha biztonsági okból nyitunk egy külön bankkártya számlát vagy ami még jobb, egy takarékszámlát, hogy az átmenetileg felesleges pénzeinket kimentsük a folyószámla garantáltan alacsony vagy 0 százalékos látra szóló betétkamata alól (hiszen a takarékszámlát erre találták ki), de az első kivonaton azzal szembesülünk, hogy a takarékszámlánkra történő át- vagy/és visszavezetésért többet fizettünk, mint a betétkamat maga, amiért átvezettük. Mindenképpen érdemes a banktól rákérdezni az átvezetés díjaira, lehetőleg még azelőtt, hogy szétpakolgattuk a szabad pénzeinket a különböző alszámláink között.

Ma már nincs olyan bank, mely ne kínálna Internetbankot. Nyilván nekünk is kényelmes önkiszolgáló módon bankolni vagy csak informálódni. A belépésekhez azonban több bank is SMS kódot küld biztonságból, mely nem mindenhol ingyenes, vagy esetleg csupán havonta néhány SMS ingyenes.

A bankszámlák nagyon komplex banki termékek, 100-nál is többféle költség tartozhat egy számla-kártya pároshoz. „Magunktól megtalálni a számunkra legoptimálisabb számlát szinte lehetetlen, még akkor is, ha csak 3 bank számlacsomagjait akarnánk összehasonlítani, ezért érdemes online kalkulátorokat használnunk.” mondja Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője.

6. SMS csomagok

Kevesen tudják, hogy a bankkártyás vásárlásokról a vásárlás pillanatában érkező SMS magyar találmány. Miközben hazánkban ez már alapszolgáltatás, például az Egyesült Államokban még mindig csak "fejlesztgetik" és az ügyfélszerzések során banki haszonérvnek számít a szolgáltatás megléte.

Az ingyenestől a több száz forintos SMS havidíjig terjed a skála és ekkor még jó esélyünk van arra, hogy külön az egyes SMS-ekért is fizessünk, nem ritkán SMS-enkénti 20 forint feletti díjat, miközben a saját mobildíjcsomagunkban már ennél olcsóbban küldhetünk SMS-t, havidíj nélkül. Aki azonban nem sajnál a zsebébe nyúlni a biztonságért cserébe, azzal legyen tisztában, hogy ez "láthatatlanul" növeli meg a tranzakciók költségeit, beleértve az ingyenes szolgáltatásokat is és a vége egy havi több száz forintos extra bankszámlaköltség lehet.

Érdemes rákérdezni, hogy a banknál létezik-e korlátlan SMS-t tartalmazó csomag. Ez arra jó, hogy gyakori használat esetén egy magasabb (jellemzően 300-500 forint) körüli havidíjért cserébe nem kell még külön SMS díjat is fizetni, így az ingyenes banki tranzakciók valóban ingyenesek maradnak, az SMS-re költött díj pedig tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik.

7. Százalékos díjösszetevő

Minden banki díjban ott lehet, vagy ha nincs, akkor bármikor felbukkanhat annak ellenére, hogy váratlan megjelenését a nemrég fogyasztóvédelmi szereppel is felruházott Magyar Nemzeti Bank árgus szemekkel figyeli és bírságolja.

Minden banki díjnak lehet - más díjtétel mellett is - ilyen százalékos összetevője. Különös ismertetőjele, hogy a banki hirdetményben szinte észrevehetetlenül bújik meg, hiszen kinek akadna fenn a szeme, amikor az átutalás díjánál mindössze 0,6 százalékot lát?

Amikor azonban átutaljuk 100 ezer forintot, meglepve tapasztaljuk majd a hónap végi számlakivonatunkban, hogy a 0,6 százalékos díjunk 600 forintra duzzadt (hiszen 100 ezer forint 0,6 százaléka 600 forint).

Míg tehát a fix átutalási (vagy készpénz felvételi) díjak kiszámíthatóak, hiszen összegtől függetlenek, addig a százalékos díjösszetevőre bizony nagyon is figyelnünk kell, mert évi több ezer forintunkba is kerülhet ez a díjtétel. Ugyanakkor vannak olyan bankok, akik az átutalásért vagy a készpénzfelvételért egy fix összeget is felszámítanak, illetve ahhoz még egy százalékos értéket is hozzáadnak (illetve a teljes felszámított költségnek lehet akár egy minimumdíja is, amit mindenképpen felszámít a bank).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!