Ábrahám
17 °C
29 °C

Eddig 1200 milliárd folyt ki az NHP-val

2014.12.12. 16:59 Módosítva: 2014-12-15 14:15:04

Vonnák Balázs, az MNB igazgatója bemutatott egy jegybanki a tanulmánykötetet, amiben a jegybank szakemberei úgy látták jónak, ha öt tanulmányon keresztül foglalkoznak az NHP jellemzőivel, az MTI szerint.

Jó eséllyel a valaha volt legkevésbé hatékony programunk

Már tavaly azt írtuk a kibővített NHP-ról, hogy borzasztóan gyenge hatékonyságú program iszonyatosan drágán, és rengeteg további kockázattal, amik közül kiemelkedik a kényszerű  elköteleződés az alacsony kamatszint mellett. 

A nyáron, amikor még csak 750 milliárdról volt szó, akkor az MNB 0,3 százalékos növekedést jósolt az egészre, most éppenséggel 2750 milliárdból tervezünk 2 százalékot elérni, ami borzasztóan sok pénz mindössze ekkora élénkítésre. Nagyjából hasonló hatást érnénk el, ha az MNB egyszerűen októberben elköltene még 2000 milliárd forintot, mondjuk egy falusi stadionnál hosszú távon valamivel kevésbé veszteséges épületre.

Az MNB akkor azt mondta, hogy hazudunk és félrevezetünk, de azt nem árulta el, hogy pontosan melyik megállapításunk vagy számításunk lehet téves.

1200 milliárd

A Magyar Nemzeti Bank 2013 júniusában indította útjára a növekedési hitelprogramját (NHP), az eltelt másfél év alatt 17 000-18 000 mikro-, kis- és közepes vállalkozás kapott növekedési hitelt mintegy 1200 milliárd forint összegben- mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank pénteki budapesti sajtóbeszélgetésén.

Az ország bruttó hazai termékéhez képest az NHP az egyik legjelentősebb hitelprogram, melynek keretében folyósított hitelek összege elérte a magyar GDP 4 százalékát. Gyakorlatilag szinte ez jelentette a hitelezést Magyarországon, hiszen a folyósított NHP-hitelek a teljes vállalati hitelállomány egyhatodát, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) folyósított hitelek egynegyedét teszik ki.

Vonnák elmondta, hogy az első tanulmány más jegybankok hasonlóan nem konvencionális, hitelösztönző eszközeivel hasonlítja össze a magyar hitelprogramot. Az ilyen jegybanki eszközökről általában elmondható, hogy újszerűek, melyeknek alkalmazására a válság előtt alig volt példa. Mivel az eszköztár nem egységes, és mivel minden nem konvencionális eszközöket alkalmazó jegybank más-más kihívásokkal szembesül, az adott válaszok igen eltérőek.

Szép tanulság jött ki, a tanulmány eredményeképp ugyanis sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy: 

A megvizsgált programok összehasonlításából az derül ki, hogy a vizsgált négy program közül GDP-arányosan az NHP keretében folyósították a legnagyobb összeget.
 

A második tanulmány a hazai kkv-finanszírozási programokkal összehasonlítva mutatja be a jegybanki növekedési hitelprogramot:

A tanulmány szerzői megállapították, hogy a kedvezményes hitelprogramok feltételeivel összehasonlítva a több paraméter vonatkozásában az NHP olcsóbban ad pénzt és több szereplőnek, mint más európai programok.

A kedvezményes hitelprogramok és az NHP együttes hitelállományának aránya a kkv-hitelállományon belül bő egy év alatt háromszorosára nőtt - húzta alá a jegybanki igazgató.

A harmadik tanulmány az NHP két szakaszát hasonlítja össze, az elemzés szerint számottevően emelkedett a mikrovállalkozások súlya az NHP-ban, összhangban az átlagos hitelméret csökkenésével. Bár az MNB-nek nincs ágazati preferenciája, a mezőgazdaság részesedése kiemelkedik a második szakaszban, részben amiatt, hogy az uniós támogatások előfinanszírozására felvett hitelek jelentős része ebbe az ágazatba irányul.

Enélkül a kutya nem hitelezett volna Magyarországon

A negyedik tanulmány az NHP-vel kapcsolatos felmérés eredményeit foglalja össze. Vonnák Balázs szerint ezek közül talán a legfontosabb, hogy az NHP nélkül a programban folyósított hitelek közel 40 százalékát egyáltalán nem, és további közel egyharmadát pedig csak részben folyósították volna.

A felmérésben részt vevő vállalkozások jelentős része önmagát átlagos jövedelmezőségű, stabil vállalkozásként határozta meg, amelyet a program elindítását megelőzően elsősorban a magas hitelkamatok akadályoztak a hitelfelvételben.

1200 kiszórt milliárdból talán 1 százalékos növekedés - tudták, hogy béna kacsa lesz

Az ötödik tanulmányban arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen reálgazdasági hatásai voltak a hitelprogramnak makrogazdasági szinten. A szerzők a hitelkínálat és a beruházási hitelkereslet oldaláról is becslést adtak. A hitelkínálati megközelítés alapján 0,5-1,1 százalékos, míg a kereslet oldaláról 0,3-0,9 százalékos összesített GDP-bővülés adódott a program 2013-2014-ben folyósított hiteleinek következtében.

Ez egybeesett az MNB előzetes várakozásával és jelentős szerepet játszik abban, hogy növekedési pályára álljon a magyar gazdaság - emelte ki a jegybank igazgatója.

MNB: De nem veszteséges

Az Index összehasonlítása félrevezető - reagált cikkünkre az MNB. Mint írják, ha a program teljes keretét, 2750 milliárd forintot folyósítanák, az nem lenne egyenértékű azzal, mintha ezt az összeget az állam elköltené. "Utóbbi ugyanis – ceteris paribus - egy az egyben növelné a költségvetés hiányát. Az NHP ezzel szemben egy kölcsön, amit a felvevőknek (a bankokon keresztül közvetetten a kkv-knak) vissza kell fizetniük, vagyis a jegybank nem költi el ezt a pénzt. A program közvetlen, a jegybanknál jelentkező éves költsége – amint azt másutt helyesen írják – a jegybanki alapkamat szorozva a kintlévő állománnyal, ami nagyságrendileg kisebb, mint az NHP-s hitelállomány abszolút értéke. Ugyancsak félrevezető a programmal járó, állami szinten jelentkező kiadásokat annak bevételi oldali hatásai nélkül számszerűsíteni. A központi költségvetés számára a program gazdaságélénkítő hatása többlet adóbevételt generál. Az általunk becsült növekedési hatással számolva a konszolidált (jegybankkal együtt értendő) államháztartás szintjén az egyenleg pozitív, vagyis a bevételek meghaladják a program költségét. Külön fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy az alapkamat esetleges emelkedése nemcsak a jegybanknál jelentkező költségeket emeli, hanem az NHP által generált többletbevételt is. Ennek az az oka, hogy magasabb kamatok mellett az NHP kamatelőnye is nagyobb, vagy másképpen megfogalmazva, a fix, maximum 2,5 százalékos kamat az esetlegesen emelkedő piaci hitelkamatok kontrakciós hatását mérsékli."