Készülődik a magáncsőd intézménye
További Bank és biztosítás cikkek
- Megvásárolta piaci riválisát Mészáros és Keszthelyi Erik alkuszcége
- A Takarék beszáll Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik alkuszcégének cégébe
- Az MNB megbüntette az állami fejlesztési bankot
- MNB: Több mint 9 millió azonnali fizetés történt márciusban
- 26 milliárd forint veszteséget jelent az OTP-nek a törlesztési moratórium
Valutaváltó
A Bankszövetség, az érintett minisztériumok és az Magyar Nemzeti Bank épp egyeztet a magáncsőd várható szabályozásáról, írja az MTI a Bankszövetségre hivatkozva. Részleteket azonban nem kívántak megosztani erről.
Az ügy azért került elő, mert a KDNP megint bedobta ezt a tavalyelőtt és tavaly is felvetett, egyébként a világban eléggé elterjedt ötletét. Annyit tudni még, hogy a kormány elvileg megígérte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, hogy visszamenőlegesen csak a Bankszövetséggel egyeztetve fog bármit is szabályozni.
Sokszor volt róla szó
A magáncsődről ebben a cikkünkben olvashat részletesen, a megoldásnak az a lényege, hogy az adós maga mögött hagyhatja reménytelennek tűnő terheit, ha hosszú ideig betartja a mellé az állam által kirendelt csődbiztos, a vagyongazda szigorú feltételeit.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, de még a régiós országok nagy részében is sokan élnek az ott meglévő lehetőséggel – a válság óta értelemszerűen ott is megnőtt az intézmény kihasználtsága.
Az eljárásnak több szakasza van. A késedelmes törlesztő előbb – a törvényben rendezett körülmények, tehát nem a bank által kialakított szabályok alapján – megpróbál megállapodni hitelezőivel, majd ha ez nem jön össze (ami valószínű, ha az adós nem tud törleszteni), akkor egy úgynevezett lefölözési eljárás indul. Ennek keretében jön a vagyongazda: a fizetésképtelen családok mellé kirendelnek egy pénzügyi biztost, csődbiztost.
Ellenőrzi a megfelelően alacsony életkörülményeket
Ő számba veszi az értéktárgyakat és a befolyó jövedelmeket – ha egyáltalán vannak ilyenek –, és a törlesztés, valamint az adós túlélésének szempontjait mérlegelve dönt, hogy mit kell eladni, és mire kell fordítani a jövedelmeket. Külföldi példák alapján nem ritka, hogy a legszemélyesebb költésekbe is belenyúljon a vagyongazda, az adós és családja túléléséhez szükséges vagyonon és jövedelmen túl pedig mindent elvihet a banknak.
Cserébe az adós néhány év után szabadulhat a tartozásától. Rétvári annyit mondott el, hogy az ő terveik szerint a csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. Emellett a csődbiztos akár belenézhet a bankszámlamozgásba, illetve bizonyos időközönként akár személyesen is felkeresheti az adósokat, hogy ellenőrizze valóban a megállapodás szerint élnek-e.