Gyorsan, csak nehogy kiderüljön valami

Kedden elfogadta a parlament a Quaestor-károsultak kártalanításáról a törvényt. Az új, „a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról” szóló törvény szerint lényegében mindenkit kártalanítanak a tisztességesen működő pénzügyi cégek.

Ez annyit jelent, hogy az eredeti tervekhez képest még egy tegnapi törvénymódosítással betették azokat is, akik tetszőleges Quaestor-cégtől vettek ilyen kötvényeket, illetve postán is fel lehet adni majd a kárigényt.

Miért pont őket? Miért az ártatlanok fizetnek?

Összességében nagyon tanulságos a Quaestor-kártalanítás egész menete. Közgazdasági racionlitás nem sok van benne, itt a kamukötvények vásárlóit egyszerűen átverték, ami csalás, hasonszőrű az Itt a piros, hol a piros? játékhoz. Itt csalók vagyonával lehetne kárpótolni. Ugyanúgy, ahogy a többször engedélyezett, legális, de nem fizető kötvények esetében a vállalatcsoport a még meglévő vagyonával kellene hogy feleljen minden normális esetben a kötvényeseknek.

Ráadásul itt plázába, szállodákba, fociba és hasonlókba fektetett a Quaestor, ezek után az, hogy a tisztességesen működő pénzügyi cégeknek kell kifizetniük a csalásaik okozta kárt, nagyjából olyan, mintha a magyar fodrászoknak és fociedzőknek kellene kártalanítaniuk a csalók áldozatait. Nagyon erős az is, hogy az állam és a felügyelet kicsit sem érzi magát felelősnek a több éve folyó, papíron számtalanszor leokézott csalásokért. 

Még az egyébként az aktuális kormánnyal sokszor finoman fogalmazva is jószívű ÁSZ is arra jutott néhány folyamat átnézése után, hogy a felügyelet ellenőrzéseinél voltak „eljárásrendi” gondok, és „fennállt a kockázata” esetleg talán rossz dolgoknak. Mellékesen egyébként még azt is, hogy az MNB-nél bármiféle teljesítményértékelés nélkül fizettek ki 2013-ban 158 millió forint bónuszt.

Külön érdekes mellé, hogy megint visszamenőleg hatállyal csináljuk az egész törvénykezésünket, persze, lehet hogy lassan inkább érdemesebb ehhez a felfogáshoz hozzászokni. Az egészet persze közösen fogjuk fizetni a a banki és egyéb pénzügyi költségek megemelkedett szintjén át.  Miközben ha a magyar brókercégek tovább drágulnak, akkor azzal csak azt segítjük elő, hogy külföldön adózó cégeken át fog kereskedni a lakosság, ami senkinek sem érdeke.

Csak a Quaestort, így nem kell feltárni semmit

Ha végignézzük hogy mit csinált a kormány, miután még épp a csőd előtt kimenekítette a teljességgel érthetetlen indokból ott tárolt pénzét, akkor elég egyértelmű, hogy hamar eldöntötték, hogy

ezt mondta rögtön a kormány, és a velük ismét száz százalékig egyetértő felügyelet is. Ez leginkább abban különbözteti meg a többi bank- és brókercsődtől ezt az esetet, hogy ezeknél az állam arra biztatta károsultakat, hogy pereljenek, majd meglátják, mennyit kapnak vissza, ha teljesen feltárták a cégcsoport ügyeit.

A mostani lépések az ügyre rálátó források szerint azt a látszatot keltik, hogy a kormányhoz és Szijjártó Péterhez külön is nagyon közeli Quaestornál ennek ellenkezőjét kell kifizettetni. Azt, hogy senki ne pereljen, menjen szépen fű alatt felszámolás, és soha ne kerülhessen nyilvánosságra a Quaestor-csoport összes tevékenysége, még a károsultak számára se, akik esetleg kiperelhetnének minden létező adatot.

És a terheket is áttolták másra

A pénzügyi szektor kártalanításból várható terhei egyre nőttek: először még csak a fiktív kötvényeket kellett volna kifizetniük 20 ezer euróig, aztán lett belőle 100 ezer euró, és visszamenőlegesen a sima, engedélyezett kötvényekre is.

Külön feltűnő volt, ahogy a Befektető Védelmi Alap (Beva) héttagú elnöksége azonnal sietett támogatni azt, hogy az ügyben teljesen ártatlan tagjaik minél többet fizethessenek. Kértek két jogi szakértői véleményt arról, hogy fiktív kötvények csalása miatt nekik kell-e bármit is fizetni. Az egyik szerint kellett, a másik szerint nem.

A bizonytalan helyzetben pedig valamiért nem szántak még pár napot a helyzet tisztázására, hanem már a tapolcai választások előtt ki akarták jelenteni, hogy mindenképpen fizetni kívánnak.

Az erre szavazó elnökségi tagok közül kettőt az MNB delegált – az egyiket pár hete nevezeték ki –, egy másikat a az MNB tulajdonában lévő Keler Zrt., plusz a Beva ügyvezetője szavazott még erre, aki állítólag rögtön le is akart mondani utána (ez ügyben a kerestük Bevát, jelezzük, ha reagáltak nekünk).

Ezzel párhuzamosan Orbán erőteljes kommunikációs hadjáratba kezdett, ahol pénzügyi szektort A Wall Street farkasához hasonló csaló világnak próbálta bemutatni, rájátszva az előítéletekre, csak azt nem fejtette ki, hogy akkor a szabályozással miért csak ezt az egy cégcsoportot kell kiemelni a pereskedés mocsarából. 

Messziről bűzlik

Megkérdeztünk egy nagyobb pénzügyi cég  egyik felső vezetőjét arról, hogy számítanak-e arra, hogy más csalók kárait is nekik kell majd kifizetni. „Dehogyis – mondta. – Messziről bűzlik, hogy ez vegytiszta politikai motivációjú döntés, csak erre az egy cégre, hogy villámgyorsan eltussolják. Ugyanakkor tényleg hiheti azt bámelyik befektető, hogy bármilyen kétes cég húsz százalékot ígérő kötvényét is megveheti, majd úgyis kifizetteti valaki mással az állam. "

Azt pedig még mindig nem tudni, hogy összesen mennyi kártalanítást kell fizetni majd Bevával és az új alappal a vétlen iparági cégeknek. Nemrég még 210 milliárdos kárról volt szó, de legújabban már 177 milliárdot emlegettek. Mondjuk ha 30 milliárddal tévedhettek elsőre, és a Buda-Cashnél is százmilliárdos nagyságrendű kárból lett mára 60 milliárdos, akkor bőven lehet, hogy komolyan változik még ez  is.