Nem fogad el magyar államkötvényt az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) levélben tájékoztatta több közép-kelet-európai állam központi bankját, hogy nem fogad be refinanszírozási célból állampapírt euróövezeten kívüli országoktól, de hajlandó megfontolni a valutacsere lehetőségét. Térségbeli bankok szerint nemigen lehetne helyreállítani a korábbi hitelezési gyakorlatot, ha az EKB nem segít. Az euróövezet közös fizetőeszközének központi bankja nélkül "nagyon nehéz lesz újra beindítani a motort" - mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója. Az EKB azonban elutasította az állampapírok fedezetként való elfogadását indítványozó kezdeményezést. Az ügylettel friss euróforráshoz juthatna a gazdaság a kérést előterjesztő országokban. Különösen a forint és a lengyel zloty esetében lenne áldásos hatású a javasolt megoldás, áll a Dow Jones hírügynökség összeállításában. Az EKB ugyanakkor az elutasításról tájékoztató levélben közölte, hogy hajlandó megfontolni az eurólikviditás erősítésének egy másik lehetőségét, a valutacserét, szigorúan eseti alapon, mondta Zdenek Tuma, a cseh nemzeti bank vezetője.

Az évtizedek óta legmélyebb válság ellenére az EKB hajthatatlanságot mutat az új uniós tagországokkal szemben és elutasítja az eurócsatlakozás feltételek könnyítésére vonatkozó kezdeményezéseket is. Az övezeten belül azonban nem szokványos pénzpolitikai eszközökkel, egyebek között a pénzpiaci likviditás növelésével is enyhítené a 16 államot tömörítő zóna gazdasági problémáin. A nem szokványos eszközök közé tartozik az államkötvény-alapú refinanszírozás, amely az övezeten kívüli országok nélkül is komoly vitákra adhat okot; ha az EKB ehhez az eszközhöz nyúl, akkor a bank kormányzó tanácsában meg kell állapodni arról, hogy miként osztják szét 16 felé az államkötvény-vásárlásra szánt összeget.