Nőttek a magyar államcsődkockázatok

Miközben a globális befektetői étvágy alapvetően továbbra is viszonylag kedvezőnek mondható, a forint euróval szembeni közel egy hónapos mélypontjával párhuzamosan május eleji csúcsra emelkedtek a piacon árazott magyar államcsőd-kockázatok. Első ránézésre ez akár a most vasárnapi EP-választások eredményeivel is összefügghetne (pl. Jobbik előretörése), de ha alaposabban körbenézünk a régióban, illetve a feltörekvő piacokon, akkor azt láthatjuk, hogy itt is sokkal inkább a lett-sztori befolyása érhető tetten. (A múlt héten felerősödtek azok a spekulációk, melyek szerint Lettország államcsődöt jelenthet, vagy jelentősen leértékelheti a latot, ha nem jut hozzá az IMF-hitel következő részletéhez. Ma azonban megnyugtató hírek érkeztek a balti országból.)

A magyar 5 éves CDS-felár (ami lényegében az államcsőd-kockázatot árazza) tegnap 332 bázispontról 353 bázispontra, viszonylag jelentős mértékben, egy hónapos csúcsra ugrott amellett is, hogy május végén engedélyt kaptunk a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Bizottságnál a következő hitelrészlet lehívására, illetve jelzésük szerint szükség esetén készek további külső pénzügyi segítség nyújtására is.

A régió többi országban tegnap jellemzően 5-15 bázispontos CDS-felár emelkedés következett be, azaz a magyar mozgás felfelé lóg ki a sorból. A balti országokban tegnap mintegy 25-35 bázispontos CDS-felár emelkedés következett be, azaz a magyar mozgás inkább a balti fejleményekhez "húz".