Kína óvatos lépéseket tesz abba az irányba, hogy devizatartalékának a jelenleginél nagyobb részét fektesse aranyba, és bővíti a nemzeti valutájában történő kereskedést, közölte Ji Kang (Yi Gang) a kínai jegybank helyettes vezetője keddi tájékoztatóján. Mindez nem jelenti azt, hogy a befektetéseink fő iránya az arany lesz - hangsúlyozta Ji. Mint mondta, jelenleg a hivatalos - 1000 tonnát meghaladó - aranytartalék mindössze egy százalékát képezi a teljes devizatartaléknak, ezért, mégha duplájára is nőne az arany mennyisége, érték arányát tekintve nem lesz meghatározó. Kínában néhány évvel ez előtt 100 jüant adtak az arany grammjáért, majd a kiskereskedelmi ára 200 jüanra emelkedett, jelenleg pedig már megközelíti a 300 jüant. (100 jüan körülbelül 2880 forintot ér.) Kína a világ legnagyobb arany termelője, és India után a második legnagyobb fogyasztója. Éves kibocsátása meghaladja a 300 tonnát, míg felhasználása 400 tonnán felül van. Kína hivatalos aranytartaléka tavaly elérte az 1 054 tonnát, ezzel az ötödik legnagyobb a világon. Ugyanakkor legkevesebb 3000 tonna van magántulajdonban, tájékoztatott Ji Kang. Ji, aki egyben a devizafelügyelet igazgatója kitért arra is, hogy Kína az amerikai államkötvény vásárlásai szigorúan üzleti alapon történnek és nem szabad, hogy abban politikai indíttatások érvényesüljenek. Tavaly júliusban öt kínai városban kezdték kísérleti jelleggel dollár helyett a jüant használni a külkereskedelmi elszámolásokban. Az ország fokozatosan egyre inkább a jüan szerepének, mozgásterének növelésére törekszik a határ menti és a tágabb értelmű, távolabbi külkereskedelmi pénzügyi szférában.