Uniós vizsgálat az FHB-nál

Az Európai Bizottság 2010. december 16-án közzétette, hogy az Európai Uniós állami támogatási szabályok alapján vizsgálatokba kezdett az FHB részére nyújtott állami tőkejuttatással kapcsolatosan - közölte a jelzálogbank a BÉT honlapján.

Mint ismeretes, az Országgyűlés a hitelintézetek számára a gazdasági válság következtében szükségessé váló állami segítségnyújtás lehetővé tétele érdekében 2008 decemberében fogadta el a 2008. évi CIV. törvényt (továbbiakban: Stabilizációs tv.), amelyet az Európai Bizottság N 664/2008 sz. határozatával jóváhagyott. A Stabilizációs tv. az állami szerepvállalás két formáját hagyta jóvá: az állami tőkeemelést és az állam garanciavállalását banki kötelezettségvállalások mögé.

A Stabilizációs tv. alapján és előírásainak megfelelően 2009. március 31-én a Magyar Állam és az FHB között megállapodás köttetett állami tőkeemelésről és befolyásszerzésről. A megállapodás alapján a Magyar Állam mindösszesen 30.000.100.000 forinttal szándékozta megemelni az FHB tőkéjét, mégpedig úgy, hogy 46.153.999 db különleges osztalékelsőbbségi részvényt 650 Ft/részvény kibocsátási árfolyamon és 1 db különleges vétójogot biztosító részvényt szintén 650 Ft/részvény árfolyamon jegyez le. Az alaptőkeemelést az FHB 2009. április 28-án megtartott évi rendes közgyűlése jóváhagyta, mely alapján a Magyar Állam a tőkeemelés összegét a társaság rendelkezésére bocsátotta.

A 2009. évben az FHB Bankcsoportban bevezetett szigorú intézkedéseknek köszönhetően, még a nehéz gazdasági körülmények között is az FHB Bankcsoport képes volt megismételni előző évi teljesítményét, ami lehetővé tette az FHB Igazgatósága számára, hogy 2010. február 19-én akként döntsön, hogy a Társaság él a Magyar Állammal kötött szerződésből eredő jogával és visszavásárolja az Magyar Állam által a Stabilizációs tv. alapján jegyzett részvényeket. A visszavásárlási ellenérték kifizetése után, a szerződésben foglalt határidőnek megfelelően a Magyar Állam transzferálta a részvényeket az FHB-nak, majd a bank Igazgatósága a Bank Alapszabályával összhangban 2010. március 18-án döntött azok bevonásáról. A Bank Közgyűlése 2010. április 21-én döntött a részvények bevonása miatti Alapszabály módosításról. Az alaptőke előbbiek szerinti leszállítását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezte, majd a cégbíróság 2010 júniusában bejegyezte.

A bank 2010. évi Közgyűlésére - összhangban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ajánlásával - sem az elsőbbségi, sem a törzsrészvények vonatkozásában osztalékfizetési előterjesztés nem készült és osztalékfizetést a Közgyűlés nem hagyott jóvá.

A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a Stabilizációs tv. előírásai alapján az FHBnak nem volt jogalapja arra, hogy a korábban visszavásárolt és bevont részvények után a Közgyűlésén osztalékfizetésről határozzon. Jogalap hiányában arra sem volt lehetősége a Társaságnak, hogy külön megállapodást kössön a Magyar Állammal és valamilyen módon ellenszolgáltatást fizessen a bevont részvényekre jutó tőke után.

Erre a Stabilizációs tv. 2010. évi XC. törvénnyel történt módosítása teremtett jogalapot. A törvénymódosítás alapján Magyar Állam és az FHB 2010. október 28-án kötött megállapodást az állami tőkejuttatás után fizetendő ellenszolgáltatásról, amely ellenszolgáltatást és késedelmi kamatot a Bank 2010. október 28-án megfizette a Magyar Állam számára.

Tekintettel arra, hogy az FHB már korábban fedezetet képzett pénzügyi kimutatásaiban a fenti megállapodás alapján fizetendő díjra, a tényleges kifizetés nem befolyásolja a társaság 2010. évi eredményeit - közölte a bank.