GKI: Kiugró növekedést vár a magyar

Az európai középmezőnyben van a magyar vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok véleménye a fenntartható fejlődésről, emelte ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 kézikönyv csütörtökön Budapesten tartott sajtóbemutatóján.

A GKI a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) támogatásával készített évkönyvet a fenntartható fejlődésről, amit  megküldenek a szakembereknek, a döntéshozóknak és a társadalmi szervezeteknek is. A fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi trendekhez magyar kitekintést ad a tanulmány a 2010 októberében végzett felmérés alapján.

A kérdőíves felmérés a nemzetközi összehasonlítás alapján azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés tekintetében a magyarok várakozása átlagon felüli, hét témakörben az Európai Uniós átlag alakult ki. A közlekedés és a demográfia kérdésében marad el a magyarok véleménye az EU átlagától.

A fenntartható fejlődéshez szükséges az energiaintenzitás, azaz egy GDP egységre felhasznált energia mennyiségének csökkentése. Magyarország ezen a téren 1995 és 2008 között 34 százalékos csökkenést ért el, míg az EU átlaga 17 százalékos mérséklődés volt.

A közlekedés üvegházhatású gázkibocsátása ugyan rossz tendenciát jelez, mert jelentősen nőtt, de ez Magyarország uniós csatlakozásával, a kereskedelem bővülésével, és a kamionforgalom növekedésével függ össze.

Kiugróan jól teljesített Magyarország az erőforrás termelékenység (a GDP és a hazai anyagfelhasználás hányadosa) növekedésében, ami az EU-n belül a legnagyobb arányban, 25 százalékkal nőtt. Ez a mutató azt jelzi, hogy mennyire gazdálkodik jól egy ország a felhasznált erőforrásaival.

A kutatás megállapította azt is, hogy a nagyobb és külföldi tulajdonú vállalkozások vannak többségben azok között a cégek között, amelyeknek egyáltalán van környezetvédelmi irányítási rendszerük.

A háztartások a jelentősebb idő- és pénzigényű energiatakarékossági és környezetvédelmi tevékenységeket kisebb arányban végzik, illetve vállalják fel. A felmérésből kiderült az is, hogy a rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terén megtakarításra, a fogyasztás csökkenésére nem lehet számítani.

Az önkormányzatok kis különbséggel minden környezetvédelmi, energiatakarékossági tevékenységet fontosnak tartanak. A legsürgetőbbnek az energiatakarékosságot ítélik, ezt a szennyvíz-elvezetés és tisztítás feladata követi.

Olvasó Árpád, a TVK vezérigazgatója a vegyipari tevékenység mellett azzal indokolta a kutatás támogatását, hogy anyacégének, a Molnak szigorú célkitűzései vannak ezen a területen, ezek lényege, hogy minimális környezetterhelés mellett növeljék a részvényesi értéket. A TVK vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy tévhit a vegyipar túlzott környezetterhelése. A TVK profilja, az olefin és propiléntermelés során kibocsátott üvegházhatású káros anyag nem éri el az egy százalékot. Ugyanakkor műanyag nélkül négyszer nagyobb mennyiségű csomagolóanyagra lenne szükség, ami miatt 60 százalékkal lenne több a hulladék és 50 százalékkal több energiát kellene felhasználni.

A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy piaci igény esetén a TVK lebomló műanyaggyártásba kezd, és dolgozik az anyacégével, a Mol-lal az összegyűjtött műanyag újrahasznosításán is.

A TVK sok energiát fordít a vegyipari tevékenység kockázatainak csökkentésére. A baleseti mutatók tekintetében például a magyar cég jobb a német vegyipari vállalkozásoknál.

Vértes András szerint a gazdasági válság után az Európai Uniónak újra kell gondolnia a fenntartható fejlődés témáját. A válság nyomán ugyan sok fenntarthatatlan vállalkozás szűnt meg, ugyanakkor csökkent az állami támogatások mértéke is. Valós, reális célok kellenek az állami költségvetés fenntarthatóságával összhangban, emelte ki a GKI elnöke. Hozzáfűzte: a fenntarthatóság motorja a piac is lehet, ez önmagában nem állami feladat. Szerinte a piac, az állam és a társadalmi szereplők összefogása vezet a hatékony cselekvéshez.