Sokkal lassabban fog növekedni a vártnál a német gazdaság

A német kormány jelentősen rontott a gazdaság idei növekedésére adott előrejelzésén, a szerdán bemutatott prognózis szerint Németország hazai összterméke (GDP) a korábban várt 1 százalék helyett 0,4 százalékkal bővülhet 2013-ban.

Philipp Rösler gazdasági miniszter a jelentést Berlinben ismertetve hangsúlyozta: a növekedést az euróövezeti válság és világgazdaság gyengesége fogja vissza, de az Európai Unió legnagyobb gazdasága hamar kikerül a téli hullámvölgyből és az év folyamán fokozatosan erőre kap. 2014-ben már 1,6 százalékos növekedés várható - tette hozzá.

A foglalkoztatottság az idén várhatóan meghaladja a 2012-ben elért történelmi csúcsot, a 82 milliós országban 41,6 millió lehet a munkaviszonyban állók száma éves átlagban, miközben a munkanélküliek száma a 3 milliós határ alatt marad. Az infláció az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célja alatt marad, 1,8 százalék lesz az idén, a reálbérek pedig 1 százalékkal nőnek az előrejelzés szerint.

Az államháztartási konszolidáció az idén is folytatódik, a lakosság terhei pedig tovább csökkennek. A kormány január 1-jei hatállyal eltörölte a vizitdíjat, csökkentette a nyugdíjjárulékot és a személyi jövedelemadó rendszerében emelte az adómentesség határát. Mindez együttvéve 8 milliárd eurós tehercsökkenést jelent - fejtette ki Philipp Rösler.

Hozzátette, hogy a kormány az előírtnál négy évvel hamarabb, már 2012-ben teljesítette az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályban meghatározott követelményt, amely szerint 0,35 százalékra kell csökkenteni a szövetségi költségvetés GDP-hez viszonyított strukturális hiányát, vagyis a konjunkturális hatásoktól megtisztított GDP-arányos deficitet. A hiányt az idén tovább csökkentik, és 2014-re kiegyensúlyozott helyzetbe hozzák a költségvetést strukturális szinten - mondta a német gazdasági miniszter.

A német statisztikai hivatal ugyancsak szerdán közölt adatai szerint az államháztartás tavaly többlettel zárt. A szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok összesített többlete a GDP 0,1 százalékát tette ki 2012-ben. Egy évvel korábban még 0,8 százalékos, 2010-ben pedig 4,1 százalékos deficittel zárt az államháztartás, és többlet legutóbb a válság előtti utolsó évben, 2007-ben volt.

Elemzői vélekedések szerint a tavalyi pozitív adat nem a kormány politikájának tulajdonítható, hiszen szerkezeti reformokat nem hajtottak végre. A többlet mindenekelőtt annak hatására állt elő, hogy rekordot döntött a foglalkoztatottság, növekedtek a bérek és minden korábbinál alacsonyabbra csökkent a munkanélküliség, így növekedett az adó-, és járulékbevétel, és kevesebbet kellett költeni a munkanélküliek ellátására.

Az euróövezeti válság is Németországnak kedvezett, mert erősítette a német állampapírok befektetési menedék jellegét, aminek hatására csökkent az államháztartás finanszírozási költsége. Számos kötvényaukción negatív hozamok alakultak ki, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy német állampapírban tarthassák a pénzüket.

A kedvező államháztartási helyzet fenntartásához reformok hiányában a gazdasági növekedés folytatódására van szükség, a GDP azonban a statisztikai hivatal előzetes becslése szerint 0,5 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben.

A német gazdaság 2012 egészében 0,7 százalékkal nőtt. Egy évvel korábban 3 százalékos, 2010-ben 4,2 százalékos volt a növekedés.