Három napig a világ leggazdagabb embere volt, aztán szinte mindenét elveszítette

Masayoshi Son életében fellelhető számos olyan, már-már filmbe illő elem, amely többször is visszaköszön a világ legsikeresebb embereinek sikersztorijaiban.

Koreai bevándorlók leszármazottjaként, illegálisan felhúzott házban, szerény körülmények között nőtt fel Japánban – adott a nehéz kezdés.

• Apja illegális alkohol vállalkozása egyszer csak elkezdett beindulni, és Sonnak lehetősége nyílt egy jobb iskolába járni – megkezdődött az előrelépés.
• Tizenhat évesen mindent megtett, hogy találkozzon Dan Fudzsitával, az ország egyik legnagyobb üzletemberével. Sok próbálkozás után sikerült, és aranyat érő tanácsot kapott – bekövetkezett a sorsfordító pont.
• Családjával később kiköltözött az Egyesült Államokba, ahol folytatta tanulmányait. Fudzsita tanácsait megfogadva szinte sorozatban alapította a sikeresnél sikeresebb cégeket, amelyeket később milliódollárokért adott el – megszületett a komplett üzletember.

Na és mi volt a sorsfordító tanács?

A világ leggazdagabb embere

A két javaslat a mai napig megállja a helyét. Ha valakinek, akkor Sonnak pedig igazán sokat segítettek. Technológiai nyitottsága miatt képes volt meglovagolni a kilencvenes évek internetcégeinek felfutását, és három napig a világ leggazdagabb emberének mondhatta magát. A három nap lejártával azonban nemcsak egy-két helyet esett vissza a listán, hanem szinte mindent elvesztett.

Ugyanis az ezredforduló környékén nem egy egyszerű technológiai fellendülésről volt szó. Ekkor alakult ki a dotkomlufi, ami óriási értékeltségű cégeket adott a világnak, majd el is vette őket. Ha egy tőzsdén jegyzett cég nevében szerepelt a .com (kiejtve: dotkom) végződés, az emberek szinte azonnal hajlandók voltak irreális árat fizetni a részvényeiért.

Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az internethasználat elterjedésével egyre többen látták úgy az internet mint magát a jövőt. Az akkori csökkenő kamatok, valamint a kedvezőbb adózási változások mellett az emberek készek voltak óriási összegeket tőzsdére vinni, így az internetet övező optimizmus egy óriási pénzügyi buborékot hozott létre.

A mai napig sikeres vállalatok mellett olyan cégek is pénzhez jutottak, amelyek az internetet övező hype nélkül, gyenge pénzügyi mutatóikkal korábban esélytelennek tűntek volna. Mint később kiderült, Masayoshi Son cége, a SoftBank az első kategóriához tartozott, azonban így sem tudott elkerülni egy óriási csapást.

A dotkomlufi duzzadása során a SoftBank-részvények árfolyama több ezer százalékkal növekedett. A részvényárak emelkedésével Masayoshi Son megelőzte Bill Gatest mint a leggazdagabb ember a világon. Aztán elkezdtek észbe kapni a befektetők, és beütöttek a recessziós félelmek. A dotkomlufi kipukkadt, a SoftBank pedig 99 százalékot vesztett az értékéből.

Son, a botránymágnes

Az elkövetkező évek a vállalat újjáépítéséről szóltak, ami nagyrészt sikerült is Sonnak. A folyamat során pedig különböző okokból, de több nagy technológiai befektetéssel is bekerült a hírekbe.

A SoftBank legsikeresebb ügylete egyértelműen az Alibaba-befektetés volt. A kínai technológiai vállalatba még 2000-ben húszmillió dollárral szálltak be. Az akkor megszerzett részvények értéke az Alibaba 2014-es tőzsdére lépésének idején már hatvanmilliárd dollárnak felelt meg. A páratlan sikerű befektetés azonban inkább kivételnek bizonyult, mint az Son többi húzásából is látszik.

Mi több, Son nemcsak rossz befektetési lehetőségeket talált, hanem szinte folyamatosan belenyúlt valamilyen botrányba is. És ebbe még nem számít bele az, ahogy a kínai állam háttérbe szorította az Alibaba alapítóját, Jack Mát.

Az egyik ilyen botrány a WeWorkhöz, pontosabban annak alapítójához, Adam Neumannhoz fűződik. A SoftBank 2017-ben fektetett be először a közösségi irodatereket fenntartó vállalatba. A startupkultúra térnyerését meglovagolva a WeWork egy ponton 47 milliárd dollárt is ért. Utána egyre több kényelmetlen dolog derült ki az alapító Neumannról a közeledő tőzsdére lépés előtt.

Az általa kialakított toxikus munkahelyi légkörről szóló beszámolók, valamint a magánrepülőn csempészett marihuánával való lebukás sem nézett ki jól a címlapokon. Ezekhez társult, hogy a tőzsdei bevezetés előtt kivett hétszázmillió dollárt a vállalatból, valamint 5,9 millió dollárt fizettetett magának a WeWork nevének védjegye miatt, amelyet ő birtokolt. Végül dollármilliókat fizetett a SoftBank azért, hogy Neumann lemondjon vezérigazgatói posztjáról. De még így sem jártak túl jól. Több mint tízmilliárd dollárt fektettek a WeWorkbe, amely most körülbelül kétmilliárd dollárt ér – de ennek csak egy része illeti a SoftBankot.

De ez az eset eltörpül a Wirecard-botrány mellett. A Wirecard egy fizetési szolgáltató, amely egy ideig Németország üdvöskéje, a tőzsdén jegyzett német cégek példaképe volt. Egy időben még a 24 milliárd dolláros piaci értéket is elérte. Azonban egy csavaros, Steve Jobs-imitátort, súlyos pénzügyi csalásokat és orosz származású kémeket is tartalmazó történet során összedőlt a vállalat. A SoftBank ebben az ügyben már aktívabb szerepet vállalt sajnos. Még amikor úgy vélték, hogy meg tudják menteni a Wirecardot a bukástól, egy kilencszázmillió dolláros befektetés mellett mindent megtettek, hogy elhallgattassák a Financial Timest, amely a legnagyobb nyomást gyakorolta a vállalatra. Végül ez nem sikerült, és pénz mellett morálisan is nagy veszteséget kellett elkönyvelniük.

Van, aki semmiből sem tanul

Mint látszik, Masayoshi Son vezetése alatt óriási összegeket bukott el a SoftBank. Persze meg is kellett teremteni azt a szilárd pénzügyi helyzetet, amelyben milliárdokat fektethetnek be csalók sorának ötleteibe, így muszáj megadni a jogos elismerést is. Azonban az idei év erősen rávilágított, hogy a botrányok után is folytatódó technológia iránti elkötelezettség már túl sok lehet.

A vállalat nyáron rekordveszteséget könyvelt el a technológiai szektor részvényárainak újraértékelésével. Egy negyedév alatt 23,4 milliárd dollárt vesztettek el papíron befektetéseik értékcsökkenése, valamint a japán jen gyengülése miatt. A kiskereskedelemtől az egészségügyön át a szállításig különböző területeken csökkent érdekeltségeik értéke. Különösen fájó volt a tavaly 210 milliárd dollárt bevonzó fintechszektor visszaesése. Európa legértékesebb privát fintechcége, a Klarna például tavaly még 45,6 milliárd dollárt ért, idén pedig el sem érte a hétmilliárdos értékeltséget.

A felelőtlen befektetési politika következtében a tech- és fintechterületeken egyre súlyosabb elbocsátási hullám is elérte a SoftBankot. A Vision Fund befektetési üzletág alkalmazottainak harminc százalékát küldi el a vállalat, ami akár 150 embert is jelenthet.

Mindezek ellenére Masayoshi Son eddig nem változtatott a SoftBank stratégiáján. Az utóbbi hetek és hónapok befektetéseiből csak annyi látszik, hogy alacsonyabb szinten, talán reálisabban árazzák a piacot, de ugyanúgy maradt a töretlen tőkeáramlás a technológia felé. Meglehet, hogy végül Sonnak lesz igaza. de jelenleg úgy tűnik, hogy illik ide a mondás, miszerint van, aki semmiből sem tanul.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.