Megmagyarázhatatlan jelenségek a tőzsdén

A piacok hatékonyak – elvileg

Az anomália fogalmát érdemes már az elején tisztázni: általában egy furcsa vagy szokatlan eseményt tekintünk anomáliának. A pénzügyi piacokon viszont az anomáliák azokra a helyzetekre utalnak, amikor egy értékpapír vagy eszközcsoport a hatékony piac elméletével ellentétesen teljesít. 

A részvényárak minden rendelkezésre álló információt tükröznek egy adott pillanatban – a piacok hatékonyak tehát, elméletben. Az új információk folyamatos megjelenése és gyors terjedése miatt azonban a hatékony piac állapotát rendkívül nehéz elérni, és még nehezebb fenntartani. Számos piaci anomália létezik; egyesek egyszer fordulnak elő, és eltűnnek, míg mások folyamatosan megfigyelhetők.

A januárhatás

Ha már közeleg az új év, érdemes megemlíteni például a januárhatást. Ez a december utolsó és január első néhány hetében megnövekedett kereskedési volumen és az azt követő magasabb részvényárfolyamok mintázatát írja le. 

A kifejezést arra a jelenségre használják, amikor a kisvállalati részvények január első két-három hetében felülmúlják a piac teljesítményét. Az árak jellemzően decemberben esnek, amikor a befektetők eladják eszközeiket, hogy tőkenyereséget realizáljanak. A januári emelkedést pedig az okozza, hogy a kereskedők visszatérnek a piacra, és visszavásárolják eszközeiket.

A kevesebb néha több… vagy mégsem?

Egy másik érdekes anomália a részvényfelosztás (split) hatása. A részvényfelosztás növeli a forgalomban lévő részvények számát, és csökkenti az egyes, forgalomban lévő részvények értékét, de nincs hatással a vállalat piaci értékére (kapitalizációjára). (Egy 10 dolláros részvényt 10 darab 1 dollárosra cserélnek például.) A részvényfelosztás bejelentése előtt és után a részvények árfolyama általában mégis emelkedik. Ezt az árnövekedést szokták részvényfelosztási hatásnak nevezni. 

A vállalatok általában akkor nyúlnak ehhez az eszközhöz, amikor a részvényeik árfolyama olyan szintre emelkedik, ami az átlagos befektető számára már túl drága. Emiatt a részvényfelosztást a befektetők gyakran úgy értékelik, mint annak a jelét, hogy a vállalat részvényei tovább emelkednek majd. Nincs azonban garancia arra, hogy a részvények felosztása a vállalat részvényeinek értéknövekedését eredményezi, empirikus megfigyelések viszont arra utalnak, hogy ez az indikátor rövid távon általában helytálló. 

A fekete hattyú

Az anomáliák egy másik típusa a flash crash vagy más néven villámösszeomlás, amikor a tőzsdén hirtelen meredek értékcsökkenés söpör végig, legtöbbször a nagy eladói nyomás következményeként. Ennek kiváltó oka gyakran egy black swan, azaz feketehattyú-esemény. Ezt a kifejezést az előre nem látható, kiszámíthatatlan eseményekre használják, amelyek ritkák, de potenciálisan súlyos következményeik lehetnek a piacokra.

Ez egyrészt fájdalmas a befektetők számára, akiknek a portfóliója gyorsan veszíthet az értékéből, másrészt érzékenyen érinti a pénzintézeteket, amelyeknek meg kell küzdeniük az esetleges összeomlás következményeivel.

Piaci manipuláció

Bizonyos anomáliákat néha maguk a befektetők vagy más piaci szereplők cselekedetei okoznak, olyan tevékenységek következményeként, mint a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció. (Gondolhatunk itt például Elon Muskra, aki korábban már többször is manipulálta tweetjeivel kedvenc tokenjének, a Dogecoinnak az árfolyamát.)  Amikor egyes befektetők olyan információhoz vagy erőforráshoz férnek hozzá, amelyhez mások nem, az megnehezíti a többi befektető dolgát abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, ami egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt számukra.

Egy másik probléma magából a részvénypiac összetettségéből adódhat. A világ különböző tőzsdéin elérhető több ezer részvény és egyéb értékpapír miatt még a tapasztalt befektetők számára is nehézséget jelenthet, hogy nyomon kövessék mindazokat a tényezőket és eseményeket, amelyek befolyásolhatják befektetéseik értékét. Ez elszalasztott lehetőségekhez vagy megnövekedett kockázathoz vezethet, valamint nehezíti a portfóliók hatékony kezelését a befektetők és a pénzintézetek számára.

Hogyan tud segíteni minket a fintech?

Először is fontos leszögezni, hogy az anomáliákat nem tudjuk megmagyarázni. A fintech cégek számos hasznos eszközt nyújtanak, amelyek nagyban megkönnyíthetik az alapvető befektetési tevékenységet. A fintech megoldások segíthetnek az anomáliák kezelésében azáltal, hogy kifinomult eszközöket és technológiákat kínálnak a tőzsdei adatok elemzéséhez és kezeléséhez. 

A fejlett algoritmusok és adatvizualizációs technikák például segíthetnek a befektetőknek és a pénzügyi intézményeknek a trendek és minták gyors azonosításában és ennek révén abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak befektetéseikről. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulási algoritmusok pedig felhasználhatók az anomáliák és a potenciális kockázatok azonosítására, továbbá valós idejű figyelmeztetéseket és ajánlásokat adnak a befektetőknek és a pénzügyi intézményeknek. Egyes fintech megoldások azt is lehetővé teszik mindemellett a felhasználók számára, hogy saját befektetési portfólióik alakulását nyomon kövessék és elemezzék, ami segíthet az esetleges anomáliák észlelésében és kezelésében.

Azáltal, hogy átfogóbb és könnyebben hozzáférhető információkat nyújtanak az egyes részvényekről és más értékpapírokról, a fintechek segíthetnek a befektetőknek és a szabályozóknak abban, hogy jobban nyomon kövessék a piacot, és azonosítsák a potenciális problémákat. Ez csökkenti az anomáliáknak való kitettséget, és végső soron mindenki számára biztonságosabbá és stabilabbá teheti a tőzsdét.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.