Mégsem teszi zöldebbé a digitalizáció a bankokat?

A digitalizáció egyértelműen a 21. század legmeghatározóbb trendje, az elmúlt bő két évtizedben az élet számos területét újította meg, és emberek millióinak tette könnyebbé a mindennapjait. A kommunikációtól kezdve az oktatáson át egészen a pénzügyekig, számtalan innovatív megoldással találkozhattunk az elmúlt évek során.

Ezzel párhuzamosan az évszázad egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás. Ennek orvoslására számos innovatív megoldás született már, és maga a digitalizáció is nagyban segíthet a klímaváltozás elleni harcban. Számos vállalat meg is kezdte működése „zöldebbé tételét”, aminek szerves része a digitalizáció. 

A folyamat természetesen a bankokat is érinti, az utóbbi években el is kezdték az átalakítást. De mennyire lehet „zöld” a banki digitalizáció és a felhőalapú átállás? A folytatásban erre keressük a választ.

Kényelmesebben, gyorsabban, hatékonyabban

A bankok szolgáltatásaik egyre szélesebb körét teszik hozzáférhetővé digitális formában. Ennek köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban tudnak dolgozni, miközben ügyfeleiknek kényelmesebb és egyszerűbb a pénzügyi tranzakciók végrehajtására.

Az online bankolás révén az ügyfelek folyamatosan (a hét minden napjának minden órájában) hozzáférnek a bankszámlájukhoz és a banki szolgáltatásokhoz, ami javítja az ügyfél-elégedettséget, és növeli a banki tranzakciók számát. 

Felhőből nézve szebb a kép

Na de milyen hatással van mindez a környezetre? Ebből a szempontból a banki digitalizációnak és a felhőre való átállásnak számos pozitív hatása van. Kevesebb bankfiókra van szükség például, amiből eredően csökkenthető a felépítésükhöz és üzemeltetésükhöz szükséges energia, de megspórolható a fizikai fiókokhoz való utazás során keletkező károsanyag-kibocsátás is.

Ezáltal csökkenhet a papír előállítása, szállítása és feldolgozása során keletkező károsanyag-kibocsátás, illetve az erdők  pusztulása is. 

Ki kell emelni mindezek mellett a folyamatok automatizálását is. A digitális technológiák alkalmazása például a hitelügyintézésnél tovább mérsékelheti az ügyintézési folyamatokhoz szükséges energiafelhasználást.

Energiafalók a rendszerben

A digitalizáció kétélű kard azonban. Az előnyök mellett érdemes megvizsgálni a negatív hatásokat is.

Banki szempontból az egyik legnagyobb hátrány a kibertámadások kockázata. 2021-ben a globális pénzügyi ágazatban minden eddiginél több DDoS-támadás (distributed denial of services, azaz „terheléses támadás”) volt, amely a hálózatok feltörésének gyakori módja. Miközben a bankoknak a hagyományos pénzügyi kockázatok ellen is védekezniük kell, az algoritmusok sebezhetőségére, az adatbiztonsági fenyegetésekre és a rejtett veszélyekre is fel kell készülniük.

Az adatközpontok, amelyek a felhőalapú szolgáltatásokat működtetik, rendkívül energiaigényesek, és jelentős mennyiségű áramot használnak fel, ami általában nem megújuló forrásból származik. A felhőalapú infrastruktúra használata közvetve hozzájárulhat a károsanyag kibocsátásához, mivel a földgáz- és kőolajipari ágazatok szolgáltatják az energiát a felhőalapú szerverek üzemeltetéséhez. 

A Galaxy Digital 2021-es jelentése szerint a bankszektor évi 263,72 terawattóra energiát fogyaszt, ebből a banki adatközpontok évi 238,92 terawattórát. A China Construction Bank számításai szerint 2025-re a banki adatközpontok által világszerte igényelt összes villamos energia mennyisége a világ 10. legnagyobb gazdaságának áramfogyasztásával lesz egyenértékű. Az ezen központok által használt elektronikus berendezések élettartama általában öt év, így az e-hulladék ártalmatlanítása újabb hatalmas kihívást jelent majd.

Hiányzik az elkötelezettség

Összességében a banki digitalizáció környezetre gyakorolt pozitív hatásai jóval meghaladják a negatívakat. Az utóbbiakat is figyelembe kell azonban venni ahhoz, hogy ökológiailag fenntartható legyen a folyamat. A bankoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek javíthatják a mérleget.

A negatív környezeti hatások minimalizálása érdekében az adatközpont-szolgáltatóknak és a pénzügyi intézményeknek a karbonlábnyomuk csökkentésére kellene törekedniük, és rendszeresen jelenteniük kellene az általuk okozott környezeti károkat. Annak érdekében, hogy működésüket a környezeti szempontok alapján optimalizálják, megújuló energiaforrásokba kell befektetniük, energiahatékony gyakorlatokat kell bevezetniük, valamint szén-dioxid-kompenzációs megoldásokat kell alkalmazniuk.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.