Hosszú évtizedek óta húzódó pénzügyi probléma oldódhat meg

A kis- és középvállalkozásokat (kkv) gyakran hívják a fejlett gazdaságok motorjának. Az Európai Unióban több mint 24 millió ilyen vállalkozás működik, amely az összes bejegyzett cég 99 százaléka. Magyarországon 2021-ben 884 ezer kkv volt, amelyek több mint kétmillió embert foglalkoztattak. A figyelemre méltó arányok ellenére is nehezen jutnak azonban hitelhez ezek a cégek.

Mi nehezíti a vállalkozások hitelhez jutását?

Ha a tudományos kutatások eredményeit vizsgáljuk, számos okot találhatunk arra, miért nem kapnak elég hitelt a kkv-k. Az egyik legfőbb ezek sorában: az információs aszimmetria. Ez lényegében annyit tesz, hogy a kkv-knál több információ van saját hitelképességükről, mint a bankoknál.

Jól érzékeltethető a helyzet egy hasonlattal: használtautó-vásárlásnál az eladó mindent tud a járműről, a vevő viszont csak annyit, amennyit elmondanak neki. Ugyanez a helyzet a vállalkozásoknak történő hitelezésnél: az igénylő minden információval rendelkezik saját működéséről, a hitelező viszont csak a beadott dokumentumokból tájékozódhat.

A bankoknak nehéz hiteles, aktuális képet kialakítaniuk ügyfeleikről és a kérelmet benyújtók hitelképességéről. Nem minden kkv-nál kötelező például a pénzügyi jelentés könyvvizsgáló általi felülvizsgálata, ami mellett ezek a jelentések csak éves rendszerességgel készülnek el. Részben megoldás erre a szoros kapcsolat kialakítása bank és kliens között, ehhez azonban idő kell. A fiatal, de hitelképes kkv-knak nehéz eloszlatniuk az információs különbségből eredő kételyeket.

Előznek a kihívók

A fintechcégek jó ideje felfigyeltek erre a piaci problémára – és az eddigi fejlemények alapján sikeresen reagálnak a helyzetre. Főként a bankok által nem használt adatokkal, alternatív hitelképességet vizsgáló megoldásokkal, valamint fokozott kockázatvállalással törnek előre.

Az Egyesült Királyságban a digitális bankok és a szakosodott (nem banki) hitelezők például már több pénzt adnak a vállalkozásoknak, mint a hagyományos nagybankok. Tavaly a kkv-knak kihelyezett hitelek 55 százaléka érkezett fintechcégtől vagy fintechet alkalmazó nem banki vállalattól. Nem egyedi esetről van szó – korábban 2018-ban és 2021-ben is sikerült lekörözniük a kihívóknak a bankokat.

Használjuk azt, ami kéznél van – nyílt bankolás

Már évek óta bevezették a nyílt bankolást az Európai Unióban, a valódi áttörésre azonban még mindig várunk. (Nyílt bankolás alatt röviden azt értjük, amikor a bankok kötelesek megosztani bizonyos adataikat az engedéllyel rendelkező egyéb piaci szereplőkkel.)

Jelenleg az adatmegosztás két fő szolgáltatást tesz lehetővé:

• bankszámla-információk lehívását – amely révén egy ügyfél több banknál vezetett számlájának összesített pénzforgalma megállapítható például; valamint
• banki fizetések kezdeményezését – amely révén egy ügyfél bankszámlájáról egy meghatalmazott szolgáltató is indíthat utalást egyebek mellett.

A nyílt bankolás révén könnyebbé vált aktuális banki információhoz hozzájutni is – ezáltal pedig csökkent a hiteligénylők és a hitelezők közötti információ különbség. Itt meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Európában (és Magyarországon is) több tényező hátráltatja a valódi áttörést, viszont vannak sikertörténetek – méghozzá a kkv-k körében is.

Svédországban a Klarna Kosma, egy nyílt bankolási szolgáltató még tavaly állt össze a Kreával, egy hitelezőplatformmal. Az együttműködés keretein belül a Klarna Kosma hozzáférést biztosított a hiteligénylők összes elérhető bankszámlaadatához. A felek az így rendelkezésre álló adatokkal fejleszteni tudták a hitelképességet felmérő praktikáikat.

Az eredmények egyértelműen pozitívak:

• átlagosan 15 százalékkal magasabb hitelösszeget ítéltek meg a bankok az igénylő vállalatoknak a korábbiaknál,
• a gyengébb hitelképességgel rendelkező cégek a banki adataikhoz való hozzáférést nyújtó cégek révén átlagosan 9 százalékkal több pénzt kaptak terveik megvalósítására,
• a kisvállalkozások pedig mindezzel párhuzamosan átlagosan 4 százalékkal alacsonyabb kamatláb mellett kaptak hitelt.

Négy betű: BNPL

Az információ aszimmetriacsökkentésén túl a fintechszektor számos más hitelezési megoldással is könnyebbé tette a kkv-k életét. Ott vannak például a BNPL-hitelek, amelyek a lakossági piac után a vállalati szegmensbe is betörtek. 

Több, vállalatoknak árusító webshopon is megjelent a BNPL lehetősége. A vásárlók – kkv-k és nagyvállalatok egyaránt – így kitolhatják beszerzésük kifizetését, valamint részletfizetést is igényelhetnek.

Sokan mondják, hogy ez lényegében klasszikus hitelezés, csak új köntösben. Igazuk is van, ám a BNPL fokozottan fejlett digitális élményt nyújt: nem kell papírokat kitölteni, és akár azonnal hitelhez lehet jutni.

Örülhetnek az e-kereskedők

Az e-kereskedelem elterjedésével egyre több vállalkozás költözik a digitális térbe. Az új helyzetek pedig új lehetőségeket teremtenek. Az utóbbi egy évben elterjedt például a rugalmas, bevételalapú hitelezés.

A szolgáltatás lényege, hogy egy webshop az igénylést megelőző néhány hónapban elért teljesítménye alapján kaphat hitelt, amelyet későbbi eladásainak egy bizonyos százalékából törleszt majd. Ezt a megoldást főleg fizetési szolgáltatók és e-kereskedelmi felületek kínálják, mivel rálátnak a webshop összes tranzakciójára, és jól meg tudják becsülni, mekkora hitelt engedhet meg magának a webáruház.

Nincs fix törlesztőrészlet, így nem kell attól félni, hogy egy gyenge hónap után nem sikerül teljesíteni a kötelezettségeket. Amíg csak az eladások egy bizonyos százalékával kell törleszteni, nyugodtabban lehet az üzletvitelre koncentrálni.

Bár a kkv-k alulfinanszírozottságára még mindig nincs jó megoldás, legalább vannak pozitív fejlemények. A fintechek pedig továbbra is jelentős szerepet vállalnak a pénzügyi fejlődés előmozdításában – remélhetőleg még több sikertörténetről hallunk majd a jövőben.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.