Letaszíthatják a trónról a kriptovaluták királyát?

Az Ethereum koncepcióját egy Vitalik Buterin nevű programozó fogalmazta meg 2013 végén egy dokumentumban, amely a decentralizált alkalmazások fejlesztésének módját írta le. Az Ethereum 2015-ös indulása óta mára a második legnagyobb blokklánchálózattá nőtte ki magát – csak a Bitcoinnak van nagyobb piaci részesedése.

Míg a Bitcoin fejlesztésekor elsősorban egy digitális pénz elindítása volt a cél, addig az Ethereumot a decentralizált alkalmazások (dAppok) platformjaként tervezték meg. A legfőbb különbség a Bitcoin és az Ethereum között a programozhatóság: míg a Bitcoin csak kifizetésekre alkalmazható, addig az Ethereum különböző folyamatok teljesítésére is használható a programozhatóságnak köszönhetően.

Ennek alapját az Ethereum legfőbb innovációját jelentő okosszerződések adják. Ezek olyan algoritmusok, amelyek automatizálják a tranzakciók végrehajtását, amennyiben a szerződésben megfogalmazott feltételek teljesülnek. Az okosszerződések ezáltal segíthetnek a hétköznapi  tranzakciók átlátható lebonyolításában is. Például, ha egy autó adásvételénél a pénzösszeg beérkezik az eladóhoz, akkor a tulajdonjog automatikusan átruházódik a vevőre. A biztosításoknál pedig a kárrendezés automatikusan elindul bizonyos előre meghatározott események bekövetkeztekor.

Az Ethereum népszerűsége az utóbbi években robbanásszerűen nőtt, részben a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a nem-felcserélhető tokenek (NFT) iránti érdeklődés növekedése miatt (amelyek alapját szintén az okosszerződések adják). Tavaly az Ethereum kriptovalutájában, az etherben lebonyolított tranzakciók összértéke először haladta meg a Bitcoinét, ami rávilágított a platformban rejlő lehetőségekre.

Ethereum szteroidon, avagy itt az Ethereum 2.0

A Bitcoinhoz és az összes többi blokklánchoz hasonlóan az Ethereumnak is megvannak a maga kihívásai. Az egyik legfontosabb probléma a skálázhatóság. Ahogy egyre több alkalmazás épül az Ethereumra és nő a felhasználók száma, a hálózat zsúfolttá válik, ami magasabb tranzakciós díjakhoz és lassabb működéshez vezet. Az Ethereum fejlesztői azonban tavaly szeptemberben elindították az Ethereum 2.0-t, ami ezen problémákat hivatott orvosolni. 

Az Ethereum 2.0 a hálózat legújabb frissítése, amelynek célja, hogy növelje a blokklánc biztonságát, sebességét és skálázhatóságát. Az Ethereum 2.0 már "Proof of Stake" (PoS) konszenzus mechanizmust használ, ami radikálisan eltér az Ethereum 1.0 és a Bitcoin által is használt "Proof of Work" (PoW) mechanizmustól.

Az Ethereum 2.0 egyik kulcseleme a tranzakciók energiahatékonyságának javítása. A PoW rendszerek jelentős számítási kapacitást igényelnek a tranzakciók végrehajtásához, amihez rengeteg energia szükséges. A Bitcoint gyakran támadják környezetszennyező mivolta miatt, mivel a működtetéséhez több mint 127 TW/h energia szükséges – ez Norvégia éves energiafogyasztását is meghaladja. A PoS alapú rendszerek, mint az Ethereum 2.0, csökkentik ezt az energiaigényt, mivel a tranzakciók validációjához nincs szükség bonyolult matematikai feladatok megoldására. Ehelyett a validátorok a meglévő kriptovalutáikat kötik le annak lehetőségéért cserébe, hogy tranzakciókat hitelesíthessenek. Az átállással az Ethereum energiafelhasználása több mint 99 százalékkal csökkent.

Ethereum-gyilkosok

A Bitcoin trónfosztása szempontjából fontos tényező az is, hogy az Ethereum ne hagyja figyelmen kívül a többi versenytársát és folyamatosan fejlessze hálózatát. Az Ethereum számos más blockchainplatformmal is versenyben áll, amelyek az Ethereumhoz hasonló szolgáltatásokat kínálnak, gyakran alacsonyabb tranzakciós díjak mellett. A Solana, a Cardano, a Polkadot és a Binance Smart Chain komoly versenytársai az Ethereumnak – „Ethereum-gyilkosként” is szoktak ezekre hivatkozni.

Ezeket a blokkláncokat az Ethereum helyettesítésére hozták létre. Ahhoz, hogy egy blockchaint Ethereum-gyilkosnak lehessen nevezni, a hálózatnak kifejezetten az Ethereum ismert problémáira kell megoldást kínálnia azzal a céllal, hogy végül leváltsa azt. Bár az Ethereum-gyilkosok gyakran kapnak óriási figyelmet az induláskor, eddig még egyiknek sem sikerült az Ethereum-ökoszisztéma helyére lépni.

Mikor jöhet el a flippening?

Egyesek szerint a bitcoin az egyetlen igazán decentralizált kriptopénz, amely korlátozott kínálatával (maximum 21 millió bitcoin bányászható ki összesen) arra hivatott, hogy uralja a kriptopiacot. Az Ethereum támogatói ezzel nem értenek egyet, és úgy vélik, hogy az okosszerződések úttörőjének az a sorsa, hogy megelőzze a Bitcoint. Ezt a hipotetikus eseményt hívják „flippeningnek”.

Az ether növekvő árfolyama és népszerűsége elsődleges szerepet játszott a csökkenésében. Az ether 2017. június 18-án állt a legközelebb a flippeninghez: aznap a bitcoindominancia 40,6 százalékra csökkent, míg az ether a piac 32 százalékát birtokolta a Blockchain Center adatai szerint. A cikk írásakor – 2023 június –  a bitcoin piaci kapitalizációja 45,9 százalék, míg az etheré 19,9 százalék.

Arról, hogy valóban megtörténhet-e a trónfosztás, megoszlanak a vélemények a kriptoszektorban. Az Autonomy Network alapítója, James Key szerint nem valószínű, hogy az ether huzamosabb ideig képes lesz megelőzni a bitcoint, mivel a kriptopiac nagymértékben korrelál az első számú kriptóval. Ezzel szemben Joshua Tobkin, a SupraOracles vezérigazgatója több mint 70 százalék esélyt lát arra, hogy egy okosszerződéses platform, mint például az Ethereum meg fogja előzni a Bitcoint. Ez azonban több mint 10 évbe is telhet, mire megtörténik.

Összefoglalva, az ethernek megvan az esélye arra, hogy megelőzze a bitcoint a piacon, de ez jelentős erőfeszítéseket igényel. Fontos megoldani a skálázhatósági kérdéseket, továbbá folyamatosan innoválni és fejleszteni kell a platformon működő alkalmazásokat. Emellett a szabályozó hatóságokkal való együttműködés is fontos tényező a befektetői bizalom növelése és a széles körű elfogadás érdekében. Bár ezek a lépések hatalmas kihívást jelentenek, ha sikeresen végrehajtják őket, az ethernek megvan a lehetősége arra, hogy a kriptovaluták új első számú szereplőjévé váljon. 

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.