Régi-új vendég a vállalati szektorban a devizahitelezés Magyarországon

Elsőként arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a külföldi devizában való eladósodás a vállalati szférában korántsem új jelenség. A kilencvenes évektől kezdődően a növekvő külföldi tőkeberuházások következtében egyre meghatározóbb lett a magyar gazdaságban a nagyvállalati jelenlét. Ezzel párhuzamosan megjelent a vállatok külföldi devizában jegyzett eladósodása, melyet az is magyarázott, hogy az ún. follow your customer modell szerint a külföldi bankok egyre inkább követni kezdték a nagyvállalataikat.

Az MNB statisztikái szerint 2006-ban például a hazánkban működő bankok forintban nyújtott hitelállománya 3500 milliárd forintot tett ki, míg a külföldi devizában nyújtott hitelek nagysága közel 3000 milliárd forint volt. Nagyjából hasonló összegű volt a nagyvállalaton belül nyújtott devizaalapú hitelezés is, a közvetlen külföldi hitelfelvétel nagysága pedig 4200 milliárd forintnál is nagyobb volt. A tisztán forintalapú hitelezés nagysága tehát 3500 milliárd forintot ért el, a devizaalapú hitelek nagysága pedig a 10 200 milliárd forintot is meghaladta. 

Azt gondolhattuk volna, hogy a 2008-as válság után ez a struktúra gyökeresen megváltozott, a valóság azonban nem ezt igazolta. 2015-ben például a forintalapú hitelek 3 200 milliárd forintot képviseltek, a külföldi fizetőeszközben jegyzett hitelezés pedig 18 800 milliárd forintot ért el. Ez utóbbin belül kimondottan hangsúlyossá vált a vállalaton belüli (anyavállalat- és leányvállalat-, illetve holding-) hitelezés. 

Ebben az időszakban a minta a következő volt: a nagyvállalati szereplők az anyavállalattól/holdingtól származó kölcsönöket választották, és leginkább az olcsóbb külföldi hitelfelvételt. A feldolgozóiparban a nagyvállalatoknak való hitelezési pályák megértését az olcsóbb külföldi és a vállalatközi hitelezés tette bonyolultabbá. Az akkori alacsonyabb inflációs környezetben az FDI kisebb szerepet játszott, a vállalatok inkább olcsóbb pénzügyi forrásokat használtak.

A vállalati hitelezés struktúrája 1995 és 2015 között milliárd forintban

Fotó: A Magyar Nemzeti Bank (2016) adatai alapján

A pandémia, az európai háború gazdasági hatásainak eredményeként az utóbbi időszakban markánsan átalakult az inflációs környezet, a jegybankok kamatot emeltek, és megdrágultak a hitelek. Ez pedig érdemi hatást gyakorolhatott a vállalati hitelezési tendenciákra is. A piaci alapon kötött vállalati hitelek átlagos kamatszintje tovább emelkedett, és 2022 negyedik negyedévében a vállalati új hitelkihelyezések kamatlába a következő mintázatot mutatta.

Egészen pontosan az újonnan szerződött, kis összegű, piaci forinthitelek átlagos kamatlába 15,5 százalékra emelkedett, amely 159 bázispontos emelkedést mutatott 2022 szeptemberével való összehasonlításban. Az eurókamatok pedig mind a két volumennagyság esetében közelítik ugyan a 4 százalékot, de azt nem érik el. A forintalapú folyószámlahitelek pedig a 12 százalékhoz közeli tartományban járnak. A részletek áttekintése előtt egyetlen mondattal érdemes megjegyezni, hogy a dráguló hitelek érdemi hatással voltak a lakossági hitelezési dinamikákra és a háztartási/lakossági körben a fogyasztási, illetve jelzálog-hitelezési tevékenység látványosan visszaesett. 

A vállalati hitelezés azonban már nem mutat ennyire egyértelmű képet. Az MNB statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya a 2018-as 6500 milliárd forintról 10 200 milliárd forintra növekedett, és 2023-ban 12 300 milliárd forintot ért el (21 százalékos növekedés). Ez utóbbi adat egyébként új rekordnak számít. A látványos növekedés mögött nem a drága forinthitelek iránti növekvő kereslet, hanem a devizahitelek felé történő elmozdulás húzódik meg. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy amíg 2022-ben a devizahitelek aránya a vállalati hitelállományon belül nagyjából 36,7 százalék volt, addig ez a mutató 2023-ra 41,1 százalékra ugrott. 

Kimondott érdekesség, hogy a rövid (éven belüli) lejáratú hiteleknél az átlagosnál is gyorsabban gyarapodott az állomány. Jól mutatja mindezt, hogy a rövid lejáratú hitelek részaránya 2022. első félévében 13 százalék volt, 2022. negyedik negyedévében viszont 38 százalék. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a szereplőknek magasabb energiaszámlát kellett kifizetni, és ehhez gyakran vettek igénybe segítséget.

A folyószámlahitelek állománya 25,7 százalékkal, 1716,1 milliárd forintra emelkedett a január végéig számolt egy év alatt, az egyéb (jellemzően forgóeszköz-finanszírozást szolgáló) hiteleké pedig közel a másfélszeresére, 1170 milliárdra bővült. A céges portfólió összetételében átrendeződést láthatunk a folyószámla- és forgóeszközhitelek javára: ezzel együtt a hosszú lejáratú hitelek aránya még mindig 76 százalék feletti volt januárban, tehát változatlanul rendkívül magas az elsősorban beruházási célú hitelek súlya az állományon belül. Érdemes azonban hangsúlyoznunk, a legújabb tendenciák azt mutatják, hogy az új kis- és középvállalati hitelszerződések volumene mérséklődött, különösen a beruházási hitelek piacán.

Vegyes a kkv-k és a nagyobb vállalatok által nyújtott kép, mert az olcsóbb devizahitelek segítségével a vállalati szektor eddig nem járta be a természetes pályát: a növekvő hitelkamatok miatt nem torpant meg a hitelfelvétel és a beruházási hajlandóság. Valójában az történt, hogy a devizahitel-állomány a koronavírust megelőző évhez hasonló ütemben bővült. Devizanem szerint a 2022-es év egészében jellemző volt a devizahitelek – ismételt – térnyerése. 

Az MNB 2022 novemberében kiadott Pénzügyi stabilitási jelentésre rámutat egy örvendetes tényre: a devizahitel-felvevő vállalatok nagy része természetes fedezettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy abban a devizában képződik bevétele, amelyben a hitelt felvette, így eleve védett az árfolyamok változásának kedvezőtlen hatásaival szemben.

A vállalati hitelállomány éven belül kumulált tranzakciós bővülése devizális bontásban (2016–2022)

Fotó: A Magyar Nemzeti Bank (2023) adatai alapján

Az MNB jegybank vállalati hitelekről közzétett részletes 2022-es statisztikái szerint a teljes vállalkozói hitelállomány 15,5 százalékkal emelkedett a tavalyi évben, és elérte a 12 540 milliárd forintot. A kis- és középvállalkozások (kkv) szektoránál ennél jóval lassabb ütemben, 7,1 százalékkal gyarapodott a portfólió, és valamivel több mint 7175 milliárd forintot ért el. Az élő hitelszerződések száma viszont mind a kkv-szektorban, mind a teljes vállalati piacon csökkent 2022-ben: előbbieknél 9,4, utóbbiaknál pedig 13,4 százalékkal. Ez azonban egyértelműen azt mutatja, hogy a hitelezés lassulni látszik. Mindez nem izolált jelenség, ugyanis 2022 utolsó negyedévében például 4 ország kivételével az Európai Unió összes országában a vállalati hitelállomány éves növekedési ütemének lassulása volt látható. 

Miről árulkodnak azonban a legfrissebb adatok és milyen tendenciát mutathat a hitelezés 2023-ban? Az MNB minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. A legfrissebb adatfelvétel 2023 első negyedéveben történt. Eszerint a vállalati hitelkeresletben folytatódott a kereslet eltolódása a rövid lejáratú és a devizahitelek irányába. A devizahitelek iránt a bankok 61 százaléka, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig 37 százaléka számolt be élénkülő keresletről, ezek iránt pedig ezen túl is bővülhet a kereslet. Érdekesség, hogy az MNB a kereskedelmi banki válaszok alapján 2022 utolsó negyedévében a vállalati hiteleknél a devizahitelek keresletének 70 százalékos felfutására és a rövid lejáratú hitelek iránti érdeklődés 31 százalékos emelkedésére számított. A forinthiteleknél és a hosszú lejáratú hiteleknél 35, illetve 64 százalékos csökkenés volt várható. Ezen számok tükrében tehető fel a kérdés: tovább tart az elmozdulás a kamattámogatott hitelek irányába is? Miről is van szó egészen pontosan? 

2023 végéig több állami hitelprogram is kedvező forrással segíti a kkv- és a nagyvállalati szektort. Ezek között a Széchényi Kártya Program Max+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot lehet kiemelni. Előbbi a mikro- és kisvállalkozásokat célozza, utóbbi pedig a nagyobb kkv-kat és a nagyvállalatokat. A Széchényi Kártya Program folyószámlahitelt, forgóeszközhitelt, beruházási hitelt, lízinget és zöld beruházási hitelt kínál, míg az újraiparosítást megcélzó konstrukció folyószámlahitelt nem nyújt. A vállalati hitelezés növekedésének a devizahiteleken kívül tehát a kamattámogatott konstrukciók lehetnek az alapjai. A szakértői becslések szerint az olyan állami vállalati hitelprogramok, mint a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járulhatnak hozzá idén a GDP-növekedéshez. Elviekben ezek nélkül valószínűleg recesszió lenne. 

A felvázolt tendenciák azt erősítik meg, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is jelen vannak a devizahitelek a vállalati hitelezésben, azonban rendszerszintű problémát nem okoz(hat)nak, ugyanis a külföldi fizetőeszközben hitelt felvevő vállalatoknak van devizalapú bevétele. A vállalati körben felvett olcsóbb devizahitelek a kamattámogatott hitelekkel karöltve képesek lehetnek növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!