Komoly gazdaságtana van a hőségnek, mutatjuk!

A kutatók megállapították, hogy míg a szélsőséges hőesemények okozta gazdasági veszteségek átlagosan az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,5 százalékát tették ki a világ leggazdagabb térségeiben, addig az alacsony jövedelmű régiók az egy főre jutó GDP 6,7 százalékának megfelelő veszteséget szenvedték el évente. A trópusi régiókat sújtotta a legtöbb bevételkiesés a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válásával, az Egyesült Államok és Európa délebbi részei ennél kevésbé kitettek a negatív hatásoknak, miközben a magas szélességi fokú régiók pedig gazdaságilag nyernek vele, mivel alaphőmérsékletük túl hideg az optimális növekedéshez. Általában a trópusi régiók alacsonyabb jövedelműek, és ezek szenvednek  a leginkább  a megnövekedett szélsőséges hőmérséklettől. Ilyen módon a globális felmelegedés a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásához is hozzájárul.

A kutatási eredmények megerősítik azt a tényt, hogy az emberek manapság rosszul alkalmazkodnak a szélsőséges hőséghez, még a meleg éghajlati öveken is. Az adaptációt a magas jövedelmű régiókban gyakran a beltéri helyiségek légkondicionálása jelenti. Az alacsony jövedelmű régiókban az alkalmazkodás elsősorban viselkedési jellegű, beleértve az árnyékban való pihenést, több víz fogyasztását és a nem szabadtéri munkára való áttérést, amikor csak lehetséges. Vannak azonban fiziológiai küszöbértékek, amelyek az emberek és a mezőgazdaság szélsőséges hőhatásának esetében is érvényesülnek, és amelyek megkérdőjelezik a viselkedési adaptáció hatékonyságát. A kutatási eredményeink azt mutatják, hogy az eddigi akklimatizáció nem volt elégséges a szélsőséges hőség negatív hatásainak kiküszöbölésére, és hangsúlyozzák az éghajlatváltozás mérséklése mellett további beruházások szükségességét.

Miben nyilvánulnak meg a negatív gazdasági hatások?

A tartós hőhullámok konkrét negatív hatásai közé sorolható, hogy a hosszan tartó nagy hőség több kórházi látogatást eredményez, megterhelve az egészségügyet. Emellett az ilyen időszakokban az építőipar és a mezőgazdaság termelékenysége hirtelen csökken. A mezőgazdasági hozamok várakozáson alul maradnak, és akár az infrastruktúra közvetlen károsodása is bekövetkezhet. Az alkalmazottak kevésbé termelékenyek a meleg időben, még akkor is, ha benti munkát végeznek.

Ez 80 millió teljes munkaidős állásnak felel meg, és 2,4 ezermilliárd dolláros költséggel jár. Továbbá a hőhullámok az energiafogyasztást is rendkívüli mértékben növelik. Előrejelzések alapján 2100-ra a légkondicionálás nagyobb léptékű használata globálisan 83 százalékkal növelheti a lakossági energiafogyasztást. Az ördögi kört erősíti, hogy ez az energia fosszilis tüzelőanyagokból származik, ami felerősítheti azokat a hőhullámokat, amelyek a nagyobb keresletet okozták.

A kutatók szerint a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása létfontosságú. Az úgynevezett „városi zöldítésnek” is vannak előnyei, ahol több fa és egyéb növényzet segíthet a városok hőmérsékletének szabályozásában. Egyéni szinten fontos a levegő áramlásának fenntartása a helyiségekben és épületekben, csakúgy, mint a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása.

Milyen lehetőségek vannak a tiszta energiaforrások használatára?

A megújuló energiaforrások aránya a 2021-es energiatermelésben 19,2 százalékról 22 százalékra emelkedett 2022-ben. Eközben 2022 során a nukleáris energia volt az, amely a legnagyobb arányban, 4,5 százalékponttal esett vissza. Miközben 2022 nyarán az Európai Unió tiszta energiaforrássá nyilvánította a földgáz mellett az atomenergiát is, annak alacsony károsanyag-kibocsátási szintje miatt. A nukleáris energia csökkenésével az Európai Unió kiszolgáltatottabb lett a külső forrásból származó, importált energiahordozóknak, közöttük a fosszilis energiahordozóknak, így például a szén aránya is emelkedett 2022 során az európai energiatermelésben.

vagyis megközelítőleg a jelenlegi érték kétszeresére. Amennyiben a nukleáris energia is a részét képezné a klímacéloknak, úgy az unió jelentős beruházásokat, közel 130 milliárd eurót takaríthatna meg a várható átállás során. Ráadásul a nukleáris energia a legmegbízhatóbb energiatermelési mód, háromszor olyan hatékony, mint a nap- vagy szélenergia.

Ugyanakkor a megújuló energia bővülése szintén elengedhetetlen a klímasemlegességi célok megvalósítása érdekében. Magyarország esetében a napenergia-kapacitás egy év alatt a harmadával, míg öt év alatt közel tizenkétszeresére növekedett. 2022-ben hazánkban az üzembe helyezett napelemek már meghaladták a négyezer megawatt kapacitást. A növekvő termelést főként a napenergia húzta, amely a harmadik legnagyobb aránnyal rendelkezik az energiamixünkben.

Ugyanakkor a hazai villamosenergia-termelés közel felét továbbra is a paksi atomerőmű biztosítja, amely kapacitás a Paks 2 projekt révén a következő évtized elejére mintegy 2400 megawattra bővülhet. Ez a károsanyag-kibocsátás csökkenése mellett tovább erősíti Magyarország energetikai függetlenségét az importált energiák terén. A hazai tendencia összecseng a nemzetközi trendekkel, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai alapján 2022-ben 3,9 százalékkal bővült az atomenergia-termelés. Ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a jövőben a fúziós energiatermelés lehet a fejlődés egyik meghatározó iránya. Ez az energiatermelési mód képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni.

Hogy állunk a zöldítéssel?

Magyarországon az erdősítés tekintetében is történik előrelépés. A kormány 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi Magyarországon 2027-ig. A jelenleg hatályos erdősítési tervek hozzájárulnak ahhoz a hosszabb távú, 2030-ig megvalósítandó célhoz, miszerint a magyarországi erdők aránya 22 százalékról 27 százalékra bővülhet 2030-ig. Az erdőtelepítés célja a klímaváltozás csökkentése, a levegő minőségének javítása, a talaj erodálódásának megállítása, élőhely teremtése az állatoknak. Az erdők képesek ellensúlyozni a szén-dioxid-kibocsátást, és szabályozzák a helyi klímát.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.