Ezek a finom részecskék akár végzetes károkat okozhatnak a gazdaság teljesítményében

Az utóbbi évtizedek során az Európai Unió szakpolitikáinak integráns részét képezték az éghajlatváltozás és a légszennyezettség káros következményeinek mérséklésére irányuló zöld intézkedések. Ezek többek között magukba foglalták a megújuló energiaforrásokra való átállás támogatását, valamint a károsanyag-kibocsátás folyamatos redukálását.  Ugyan a problémakör jól láthatóan az uniós döntéshozatal homlokterében helyezkedik el, Európa városai „fulladoznak”.

Ahogyan a The Economist cikkéből kiderül,

Szmog Budapesten 2017-ben

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Ehhez kapcsolódóan elmondhatjuk, hogy az unióban éves szinten nagyjából 300 ezer ember idő előtti halálát okozza a magas fokú szennyezettség, amely főként a fosszilis tüzelőanyagok használatából és a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásából fakad. Ám az emberi tevékenységeken felül egyéb, úgynevezett természeti faktorok is hozzájárulnak a károsanyagok levegőbe jutásához, mint például az erdőtüzek, valamint a szél fújta por.

Fentebb az egyes európai fővárosoknak a levegő szennyezettségi szintje alapján felállított rangsora látható. Európai viszonylatban Szarajevó, az EU-n belül pedig Zágráb foglalja el az – esetünkben nem túl hízelgő – első helyet.

Koppenhága (mindösszesen 8,7 mikrogramm/köbméteres finompor-koncentráció) rendelkezett tavaly.

A globális mintázatokat megfigyelve azt láthatjuk, hogy a levegő minősége nem csupán Európában, de a világ egyéb részein is folyamatosan romlik. Ez a megállapítás kiváltképpen igaz a fejlődésben lévő, főként ázsiai országokra, ahol a népességbővülés gyors ütemű urbanizációhoz és iparosodáshoz vezetett. Egy 2018-ban publikált tanulmány szerint 1960-ban a fejlődő világ kevesebb mint 22 százaléka élt városokban, ez az arány 1990-re már 34 százalékos volt, 2021-ben pedig csaknem elérte az 52 százalékot.

– derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) kimutatásaiból. A sűrűn lakott területek jellemzően aktív ipari működéssel rendelkeznek, a terjedelmesebb kapacitás következtében az egyes ágazatok nagyszámú munkaerőt képesek foglalkoztatni. Mindez azonban többnyire jelentős károsanyag-kibocsátással jár, mindenekelőtt a fejlődésben lévő régiókban.

Ahogyan arra elemzésében Haliza Abdul Rahman felhívja a figyelmünket, ezeken a területeken a környezetvédelmi előírások kifejezetten rugalmasak, vagy egyáltalán nem is léteznek. Amennyiben a múltban kutatunk hasonló példák után, az egykori keleti blokk államai juthatnak elsőként eszünkbe. A közép-kelet-európai régió szocialista rezsimjeinek ipari termelése nagyban épített a szénre, mint könnyedén hozzáférhető energiaforrásra. Ezzel egyidejűleg a gyárak dolgozói otthonaikban is fűtöttek az olcsó tüzelőanyaggal, mindez pedig komolyan károsította a térség – mindenekelőtt a csehszlovák-lengyel határvidék – környezetét.

Komoly egészségügyi kockázatok

Amennyiben a légszennyezettség a gazdasági produktivitásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk, érdemes az egészségügyi tényezők felől közelítenünk a kérdés felé. A levegő minőségének romlása elsősorban a légzőszervi, valamint a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát fokozza. A munkaerő-állomány elégtelen egészségi állapota több szempont szerint is károsítja az adott ország gazdaságát. Egyrészről – ahogyan arra már a bevezetésben is utaltunk– az egyének hozzáadott értéke, produktivitása lecsökken, mindez pedig az egy főre jutó kibocsátás mértékét is negatívan befolyásolja. Másrészről a mind sűrűbben előforduló betegségek kezelése többletköltségeket ró az államra, megterheli annak egészségügyi rendszerét. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a légszennyezettség mértékének növekedése súlyosbítja a klímaváltozás kedvezőtlen hozadékait, amelyek visszavetik a mezőgazdasági termelékenységet is.

A betakarított termények alacsonyabb mennyisége az élelmiszerek törvényszerű drágulását vonja maga után. A tavalyi év aszályai hazánk mezőgazdasági termőterületeinek közel 80 százalékára terjedtek ki; a hőhullámok a kukorica, valamint a napraforgó ültetvényeket érintették a legsúlyosabban – mutatott rá Bordás Imre, a Generali mezőgazdasági biztosítási területének vezetője. Magyarország a Dunától keletre fekvő régióiban a hasonló profillal rendelkező biztosító társaságok közel 41 milliárd forintos kompenzációt voltak kénytelenek fizetni a gazdáknak; a bemutatott precedens pedig aggasztó képet fest a jövőre nézve.

Globális viszonylatban nézve, a kizárólagosan légszennyezettségből eredő gazdasági veszteségek 2060-ra a világ teljes GDP-jének 1 százalékát is kitehetik. Eközben az egészségügyi problémák okán kieső munkanapok éves szinten 3,7 milliárd dolláros hiányt eredményezhetnek – derül ki egy korábbi kutatásból. A problémakör Magyarországot érintő vonatkozásainak bemutatásának a Hétfa Kutatóintézet külön elemzést szentelt 2020-ban. A „fenntartható fejlődés és az államháztartás kölcsönhatásai, a levegőminőség példáján” – ahogyan a cím is sugallja – a levegőben mért károsanyag-koncentráció nemzetgazdaságra gyakorolt hatásait járja körül. A kutatás szerint évente átlagosan 1844 ember halálát okozza a légszennyezettség, mindez pedig 1797 milliárd forintos veszteségek keletkeztet a magyar állam számára. Az említett összeg a teljes 2019-es hazai GDP-állomány csaknem 4 százalékát teszi ki.

Célkitűzések hazai és uniós szinteken

A Hétfa Kutatóintézet tanulmánya szerint a közlekedés, valamint a lakossági energiafogyasztás jelentik a szennyezettség legfőbb forrásait, éppen ezért az emisszió redukálását célzó intézkedéseknek is ezekre kell irányulniuk. Ami a lakások hőellátását illeti, pellet kazánok üzembe helyezésén keresztül akár 173 ezer forinttal kevesebb kár keletkezhetne háztartásonként. Egy további javaslat a nagyvárosokban közlekedő buszok cseréjére irányul: az úgynevezett Euro VI-os környezetvédelmi besorolású gépjárművek 92 százalékkal kevesebb nitrogén-oxidot bocsátanak ki, mint korszerűtlenebb (Euro I-es) típusaik.

A Volánbusz 2021-ben közbeszerzést írt ki, amely keretein belül összesen 164 sűrített földgázzal (CNG) működő autóbusz állt üzembe. A járművek közül valamennyi Euro VI-os besorolású – számol be a Világgazdaság. Uniós szinten a környezeti fenntarthatóság megőrzését az európai zöld megállapodás (Green Deal) szolgálja, amely magába foglal egy, a témánk szempontjából releváns cselekvési tervet (Zero Pollution Action Plan) is. A kezdeményezés középtávú célkitűzései között megtalálható a hulladéktermelés jelentős csökkentése, valamint a többlethalálozások számának 55%-kal történő visszaszorítása 2030-ig. Ami a hosszabb távú célokat illeti, a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re tűzte ki az Európai Bizottság.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!