Így állunk jövedelmi egyenlőtlenségben a Nyugathoz képest

Mi a Gini-index?

Adott országon belüli jövedelmi (vagy vagyoni) egyenlőtlenségek mérésére használják a Gini-indexet , mely elnevezését Corrado Giniről, egy olasz statisztikusról kapta. A mutató 0 százalék és 100 százalék között mozog, és minél nagyobb az értéke, annál jelentősebb az országban a jövedelmi egyenlőtlenség. Szélsőértékei is hasonlót fejeznek ki: 0 százaléknál teljes az egyenlőség, vagyis a jövedelemből a társadalom minden tagja egyenlően részesedik; míg 100 százalék esetében egy embernél összpontosul a teljes jövedelem.

Természetesen a szélsőértékek nagyon ritkák, a világban mért Gini-indexek 23 – 63  százalék között mozognak. Fontos hangsúlyozni, hogy az együttható kizárólag a jövedelem vagy vagyon ország népességén belüli eloszlását (szóródását) méri, nem az abszolút mértékét. Egy magas jövedelmű ország és egy alacsony jövedelmű ország Gini-indexe lehet hasonló értékű, amennyiben a jövedelmek hasonlóan oszlanak meg mindkettőben.

Hogyan számolják a Gini-indexet?

E kérdéshez egy másik fogalmat kell bemutatni, a Lorenz-görbét. Egy egységnyi, 1×1-es oldalú háromszöget képzeljünk el. A vízszintes, X-tengelyen található a népesség, a legszegényebbektől a leggazdagabb személyekig (kumulálva, tehát adott pontnál az addig megjelenített emberek együttesen). A függőleges tengely pedig azt mutatja meg, hogy adott népességig bezáróan mennyi az összesített (azaz kumulált) jövedelem: például a legszegényebb 1000 főnek összesen, együtt mennyi a jövedelme. Minél nagyobb a „hasa” a görbének, azaz minél nagyobb az origó felé az íve, annál szélsőségesebb, egyenlőtlenebb a népesség jövedelmi eloszlása (a népesség nagyobb hányada az összjövedelem kisebb arányát birtokolja).

Tehát amennyiben a Lorenz-görbe közelíti az átlót, annál kisebb a társadalmi vagyoni egyenlőtlenség, és annál kisebb lesz a Lorenz-görbe és az átfogó közti terület nagysága. A Lorenz-görbe és a háromszög átfogója által határolt terület nagysága adja a Gini-együttható számításának alapját. A Gini-index értékének meghatározásához e két vonal által határolt terület nagyságát kell elosztani a háromszög teljes területével.

Forrás: Erdélyi Dóra

A Gini-együttható erősségei

• Évről évre vizsgálva a mutató alakulását egy adott országon belül, megállapítható, hogy az országon belüli jövedelmi egyenlőtlenség csökkent vagy emelkedett. A mutató csökkenése jelzi, hogy a korábbiakhoz képest egyenlőbben oszlik meg a társadalom tagjai között az adott időszaki jövedelem.
• Országok közti összehasonlításra is alkalmas, mivel az alacsonyabb mutatóval rendelkező ország egyenlőbbnek tekinthető jövedelemelosztás szempontjából.
• Egyetemes és skálázható.
• Anonimitás: az együttható nem fedi fel a népességen belül a magas és alacsony jövedelmű egyének kilétét.
• Független skála: a Gini-index kiszámítása nem függ attól, hogy mekkora a gazdaság, hogyan mérik, vagy mennyire gazdag egy ország. Például a gazdag és a szegény országok a hasonló jövedelemeloszlás miatt ugyanazt az együtthatót mutathatják.
• Továbbá az együttható nem függ a népesség nagyságától sem.

A Gini-index korlátai

• Egy számba sűríti a meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket, így sok információt hagy el, nem vesz figyelembe, például egy adott Gini-indexhez végtelen sok eloszlás tartozhat.
• Nem mutatja a népesség abszolút jövedelmét vagy vagyonát.
• A minta torzítása: a Gini-együttható számításainak érvényessége függhet a minta méretétől. Például a kis országok vagy a gazdaságilag kevésbé sokszínű országok gyakran hajlamosak alacsony együtthatókat mutatni, míg a nagy, gazdaságilag sokszínű országok általában magas együtthatókat mutatnak. Torzíthatnak továbbá az ún. adóparadicsomok is: általuk alulbecsülhető az adott térség vagyoni egyenlőtlensége. További torzító elem lehet a feketemunka és az informális gazdaság nagysága.
• Országok közti összehasonlításnál hátrányt jelent az eltérő korfa: fiatal vagy idősödő az adott ország társadalma. Az idősebb korosztályok gyakran nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a fiatalok, mely torzíthatja az országok közti rangsort.
• Az adatok pontatlansága: a Gini-index hajlamos a szisztematikus és véletlenszerű adathibákra. Ezért a pontatlan adatok torzíthatják az együttható érvényességét.
• Nem tükrözi a népesség strukturális változásait. Az ilyen változások jelentősen befolyásolhatják a népességen belüli gazdasági egyenlőtlenséget. Legtöbbször azért alakul ki ez a helyzet, mert a fiatalok általában kevesebbet keresnek az idősebbekhez képest.

A jövedelmi egyenlőtlenség gazdasági hozadéka

Kismértékű egyenlőtlenség motivációt, ösztönzőt jelenthet a humán tőkébe való befektetésre, mely széles körben elfogadott. Továbbá serkentheti a mobilitást, annak előmozdítását és az innováció elősegítését. A növekedés szempontjából fontos gazdasági ösztönzők azon alapulnak, hogy az egyének kemény munkával jobb eredményeket érhetnek el (Pásztor, 2021).

A túl nagy egyenlőtlenség azonban veszélyeztetheti a gazdasági növekedést, különösen akkor, ha ezt a jövedelemoszlás legalsó szintjén jelentkező nagyobb szegénység idézi elő. Ha a jövedelemoszlás (vagy vagyoneloszlás) legalsó szintjén állók erőforrások hiányában nem tudnak befektetni a készségeikbe és oktatásukba, lehetséges, hogy nem tudnak maradéktalanul kibontakozni, ami összességében károsan hat a növekedésre (Pásztor, 2021).

Ahogy korábban arról szó volt, két ország közül az tekinthető egyenlőtlenebbnek jövedelemelosztás szempontjából, melynek Gini-indexe magasabb. A Gini-index adatai alapján a legegyenlőtlenebb ország a Dél-afrikai Köztársaság a maga 63 százalékos mutatójával (Világbank [2023] 2014-re vonatkozó adata). Ezután Namíbia (59,1 százalék, 2015), Zambia (57,1 százalék, 2015) és a Közép-afrikai Köztársaság (56,2 százalék, 2008) következik.

A legalacsonyabb Gini-értékeket többségében európai, közép, vagy éppenséggel kelet-európai országok adják. A Gini-index értéke a legalacsonyabb Szlovákiában (23,2 százalék, 2019), Szlovéniában (24 százalék, 2020), Belaruszban (24,4 százalék, 2020) és Ukrajnában (25,6 százalék, 2020). Egyéb tényezők mellett az államszocialista rendszerek "egyenlősdije" és a nagyfokú újraelosztás fontos szerepet játszhat a kelet-közép-európai országok kedvező helyezésében. A világ tíz leginkább egyenlő országa között kilenc európait találunk, illetve az Egyesült Arab Emírségeket (26 százalék, 2018).

A magyar mutató (29,7 százalék, 2020) nagyjából az osztráknak (29,8 százalék, 2020) és a horvátnak (29,5 százalék, 2020) felel meg, és kimondottan alacsony kategóriába tartozik, vagyis igen alacsony hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenség (a világon a 31. legalacsonyabb Gini-indexszel rendelkeztünk 2020-ban a vizsgált országok között, a Világbank adatai szerint).  

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.