A modern kori NINJA-k: fiatalok, akik nem tanulnak és nem dolgoznak

2023.09.09. 16:35
Minden tizedik fiatal (15–24 év közötti) nem tanul és nem is dolgozik Európában. Az Európai Unióban elterjedt elnevezés szerint ők azok, akik sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt: angolul neither in employment nor in education and training (röviden NEET). Magyarországon – hasonlóan az Európai Unió átlagához – a fiatalok közel 10 százaléka nem tanul és nem is dolgozik. Ugyanakkor pozitív tendencia, hogy mind az EU átlagát nézve, mind hazánkban 2021–2022-ben javult e mutatószám, és csökkenésnek indult a nem dolgozó, nem tanuló fiatalok aránya a járványt követően. Ebben a hazai gazdaságpolitika fiatalok foglalkoztatását ösztönző támogatásai is közrejátszhattak, elsősorban a 25 év alattiak szja-mentessége.

Mit is jelent a NINJA?

Használhatjuk továbbá a NINJA kifejezést is e fiatalokra, bár ez egy tágabb kört ölel fel: mindazokat jelenti, akiknek sem jövedelmük, sem állásuk, sem egyéb anyagi fedezetük nincs (angolul: no income, no job or assets). A NINJA kifejezés a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válságban vált elterjedtté, mivel olyan hitelfelvevőket takart, akik mindenféle anyagi fedezet nélkül kaptak hitelt, ami magas visszafizetési kockázatot hordozott. A válság után e hitelek többnyire megszűntek új banki szabályozások következtében, így a kifejezést át lehet ültetni más társadalmi csoportok megnevezésére is: mindazokra, akiknek nincs jövedelmük, állásuk vagy egyéb anyagi javuk. Mivel az európai módszertanban (így az Eurostatnál is) a korábban bemutatott NEET kifejezést alkalmazzák elsődlegesen, ezért a cikk további részében mi is ezt használjuk.

Minden nem tanuló, nem dolgozó fiatal helyzete egyéni, az okok és körülmények személyenként eltérőek lehetnek. Azonban általánosságban magyarázatot adhat a jelenségre például a nagyobb lemorzsolódás (korai iskolaelhagyás), a (hátrányos) családi helyzet, a mentális egészséggel adódó problémák vagy az, hogy a munkahelyi felvételi eljárások egyre hosszabbak és bonyolultabbak lettek (emögött a munkaerőhiány, a megbízhatóság iránti igény, a nagy fluktuáció stb. állhat). Ahogy korábbi elemzésünkben kitértünk rá, „nagy a veszélye a családi »örökségnek«, vagyis azoknál a fiataloknál nagyobb az esély a hosszú távú munkanélküliségre, ahol a szülők voltak munkanélküliek korábbi gazdasági válságok idején” (Martin, 2012).

Számos egyéni és társadalmi szintű kockázattal jár a NEET-nek minősülő fiatalok magas aránya. Kiszorulva a munka és oktatás világából, nagyobb a kitettségük a szegénység, a társadalmi kirekesztés irányába, növekszik a létbizonytalanságuk, szélsőséges esetben a bűnözés és az egészségügyi problémák is. Ahogy korábbi elemzésünkben bemutattuk: „a hosszú távú fiatalkori munkanélküliség csökkenti az élethosszig tartó keresetet, növeli a jövőbeli munkanélküliség kockázatát, növeli a bizonytalan foglalkoztatás valószínűségét, és több mint 20 évvel később rosszabb egészségi állapotot, jólétet, valamint munkával való csökkent elégedettséget eredményez” (Bell, 2011).

Az egyéni kockázatokon felül a társadalomra nézve is kockázatot jelent a fiatalok kiszakadása. Így főleg Európa idősödő társadalmaiban alapvetően megkérdőjeleződik a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága. Azok a fiatalok, akik nem tanulnak és nem dolgoznak, nem is járulnak hozzá a nyugdíjrendszerekhez, még inkább növelve azok sérülékenységét.

Generációs sajátosság a NEET?

Az ún. Z generáció tagjai 1995–2009 között születtek (szakirodalmanként 1-2 év különbség lehet a generációs határok között), így 2023-ban 14–28 év között vannak. Nagyjából e fiatal generáció tagjait érinti a jelenség, miszerint többen közülük nem dolgoznak, és nem is tanulnak. A generáció tagjai a munkát viszonylag korán kezdik, és nem annyira munkavállalóként, hanem felhasználóként tekintenek magukra. Kiválóan multitaskolnak, vagyis egyszerre több feladatot is el tudnak látni színvonalasan, és fontos számukra a kötetlen munkaidő, a munkavégzés szabadsága. Ez utóbbiból következik, hogy „nehéz őket hosszú távon egy munkahelyen tartani, sokkal könnyebben váltanak, mint az előző generációk… valamint nyitottabbak a külföldi munkavállalásra” (Karácsony, 2023). Összességében minden generációt, így a Z generációt is más-más környezet határoz meg, amiben felnőnek, különböző hatásokhoz kell igazodniuk életük során a változó világgal párhuzamosan.

A következő ábra mutatja be az adott korcsoportba (15–24 évesek) és nembe tartozó népességen belül azon európai fiatalok százalékos arányát, akik nem foglalkoztatottak (vagyis munkanélküliek vagy inaktívak), és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben. Eszerint 2022-ben a NEET-arány az EU-ban a fiatalok körében 9,6 százalék volt, vagyis nagyjából minden tizedik fiatal nem tanult és nem dolgozott. Az EU-n belül igen nagy a szórás e mutató tekintetében: a legmagasabb értékkel Románia rendelkezett, ott a fiatalok 17,5 százaléka nem tanult és nem dolgozott. A román érték pedig több mint hatszorosa volt a Hollandiában megfigyelt aránynak (2,8 százalék), mely a legalacsonyabb az Eurostat felmérése szerint. Főleg Kelet-Közép-Európában jellemző a feketefoglalkoztatás, mely egyebek mellett a magas romániai értéket is magyarázhatja. Továbbá, ahogyan korábban írtunk már e jelenségről, a NEET esetében is megjelenik az Európán belüli észak–dél ellentét: általánosságban magas a déli országokban a tanulmányokat nem folytató és nem dolgozó fiatalok aránya (pl. Olaszország, Görögország, Spanyolország), és alacsonyabb az északi térség országaiban (pl. Hollandia, Svédország, Belgium, Dánia). Magyarországon az EU átlagához hasonló értéket mértek, minden tizedik fiatalt érint e jelenség hazánkban (9,9 százalék).

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatal felnőttek nem válnak le a szüleikről, és az optimálisnál hosszabb időre otthon ragadnak. Ezt hívják »mamahotelnek«. Emögött a kényelmi és gazdasági-pénzügyi szempontok mellett pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak, például hogy a szülő nem képes elengedni a gyermekét. Az Eurostat 2020-as adatai szerint az EU-ban a fiatalok átlagosan 26,4 éves korukban hagyták el a szülői háztartást. A legmagasabb átlagéletkort – 30 évet vagy annál többet – Horvátországban (32,4 év), Szlovákiában (30,9 év), Máltán és Olaszországban (mindkettő 30,2 év), valamint Portugáliában (30,0 év) regisztrálták. Ezzel szemben Dániában (21,2 év), Luxemburgban (19,8 év) és Svédországban (17,5 év) volt a legalacsonyabb az átlagéletkor, mindenhol 22 év alatti. A legtöbb északi és nyugati országban a fiatalok átlagosan a húszas éveik elején-közepén hagyták el a szülői házat, míg a déli és keleti országokban az átlagéletkor a húszas évek végén vagy a harmincas évek elején volt. Magyarországon a fiatalok átlagosan 27,4 éves korukban hagyták el a »mamahotelt«.

2019-ről 2020-ra a legtöbb európai országban nőtt a nem dolgozó, nem tanuló fiatalok aránya, elsősorban a koronavírus-járvány hatására. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) 2020-as felmérése szerint a koronavírus-járvány okozta válság világszerte, az adott ország jövedelmi szintjétől függetlenül súlyosan érintette a fiatalokat: a megkérdezett 18–29 éves fiatalok 17 százaléka veszítette el a munkáját, szemben a 30–39 évesek 11 százalékával. Akiknek a munkája meg is maradt a járvány idején a fiatalok körében, azok esetében a munkaidő 23 százalékkal csökkent, és ez a jövedelmekre is negatív hatást gyakorolt: a fiatal munkavállalók 42 százaléka számolt be jelentős vagy enyhe bércsökkenésről.

A fiatal korosztály sérülékenysége a járvány alatt két okból fakadhatott. Egyrészt e csoport tagjai nagy számban dolgoztak a járvány által leginkább érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.), melyek többsége szezonalitást is mutat (erős nyári idény). Másrészt gyakran foglalkoztatják őket sérülékeny jogviszonyban (pl. alkalmi munkavállaló, kölcsönzéses foglalkoztatás, részmunkaidős állás).

Több országban javult a fiatalok munkaerőpiaci helyzete a járványidőszakot követően. Megvizsgáltuk az Eurostat adatai alapján, hogyan változott a NEET-mutató 2019-ről 2022-re. 29 európai országból 18-ban pozitív tendenciák zajlottak a járványt követően a fiatalok esetében, és csökkent a NEET-arány, míg 11 országban emelkedett 2019-ről 2022-re. Ez utóbbiak többségében 2020–2021-ben csúcsosodott a járvány következtében a NEET-arány, és 2022-re még nem sikerült ledolgozni a Covid–19-pandémia hatását, ill. elérni a járvány előtti szintet. Magyarországon már 2021-re csökkent azon fiatalok aránya, akik nem dolgoztak és nem tanultak, már akkor a járvány előtti, 2019-es szint alatt járt e mutatószám. 2022-ben tovább javult, és 10 százalék alá csökkent a NEET értéke a 2020-as 11,7 százalékról. Mindebben a kormányzat fiatalok foglalkoztatását ösztönző támogatásai is közrejátszhattak, ezek közül elsősorban a 25 év alattiak szja-mentessége.

Felhasznált irodalom: 

MARTIN, John (2012): Quality apprenticeships: The search for the holy grail. Paper Presented at NIESR Seminar “Understanding and Influencing Young People’s Early Labour Market Experiences,” London, England, 2012, November 16

BELL, D. N. F. – BLANCHFLOWER, D. G. (2011): Young people and the Great Recession. Oxford Review of Economic Policy, 27, 241–267, 2011

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.