Nagyító alatt Csehország és a magyar–cseh kapcsolatok

A Visegrádi Négyek országai közül korábbi anyagainkban már foglalkoztunk Szlovákiával és Lengyelországgal, Csehországról pedig ebben a tanulmányban kívánunk rövid áttekintést nyújtani. Elemzésünkben a cseh gazdaság mellett áttekinthetjük a magyar–cseh kapcsolatok mérföldköveit, mélypontjait, valamint azokat a kérdéseket, amelyek a következő években jellemezhetik a felek közötti párbeszédet.

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images

A cseh gazdaság helyzete

Csehország az 1993-as függetlenné válását követően magabiztosan indult el a gazdaság és politika újraszervezésének útján. Az átgondolt gazdaságpolitikai döntéseknek, valamint a jól kihasznált adottságoknak köszönhetően sikerült olyan pályára állítani a cseh gazdaságot, amely a régióban is kedvező helyet foglalhat el. A 2008-as gazdasági válság rávilágított ugyanakkor olyan problémákra, amelyek orvoslása hosszú távon is fontos lehet, így a 2010-ben kezdődő évtized feladatai között a vidéki munkanélküliség csökkentése, az ipari beruházások és korszerűsítések növelése, valamint az euró bevezetése mint középtávlati cél kitűzése szerepelhetett.

A 2020-as Covid–19-járvány hatása a cseh gazdaságban is számottevő nyomot hagyott. A pandémia első évében 5,05 százalékos reál-GDP–csökkenést mértek, ami főként a feldolgozóipari ágazatok, elsősorban az autógyártás visszaesésével, valamint a chiphiánnyal is magyarázható volt. Egy évvel később a reálnövekedés elérte a 3,5 százalékos értéket, a bővülés mértékét azonban nem sikerült szinten tartani, így

A visegrádi országok közül a járvány első évében tapasztalt reál-GDP–csökkenés Csehországban volt a legjelentősebb, ezzel ellentétben viszont a munkanélküliségi adatok itt romlottak a legkevésbé (IMF, 2023). 2020-ban 2,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Csehországban, egy évvel később is csak 2,8 százalékra nőtt (IMF, 2023).

Az infláció már nem mutat ennyire kedvező képet. A 2020-as 2,3 százalékos értéket egy évvel később 6,6 százalékos növekedés váltotta fel, amely bár nem a legrosszabb arány a régió országaiban (Lengyelországban 2021-ben 8,6 százalék, Magyarországon 7,4 százalék, Szlovákiában 5 százalék volt), a növekedést nem sikerült megállítani. A járvány utáni helyreállítást célzó európai uniós intézkedések, köztük a Next Generation EU helyreállítási terv részeként, Csehországban elfogadták a Nemzeti Újjáépítési Tervet, amely egyfajta keretet ad mindezen források csehországi megvalósításának (Szabó, 2023). A hatpilléres tervben helyet kapott a digitális átállás, az infrastruktúra és a zöld átállás, az oktatás és a munkaerőpiac, az intézmények, szabályozások és üzleti támogatás, a kutatás, fejlesztés és innováció, valamint az egészség és a népesség ellenálló képessége (Narodní Plán Obnovy, 2021). Csehországban nagy figyelmet fordítanak a digitális átállás, valamint a digitalizáció még szélesebb kiterjesztésére, így a Nemzeti Ipar 4.0 Központ elnevezésű projektben is kiemelt helyet foglal el a terület fejlesztése (Szabó, 2023). Az egyes projektek keretében többek között az akadémiai és az ipari szféra szorosabb kapcsolatának kialakítására is törekednek, ezzel növelve a gazdaság versenyképességét is (Szabó, 2023).

A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború a közvetlen térség országaira volt leginkább hatással. A geopolitikai kitettség mellett a gazdasági nehézségek is fokozódtak, az Európai Unió által elfogadott szankciók sok esetben a tagországok gazdasági növekedését korlátozták a célországok helyett. Csehország sok tekintetben érintett a háború miatt. Egyrészt korábban az itt dolgozó vendégmunkások jelentős része Ukrajnából érkezett, az ő számuk a háború első évében jelentősen csökkent, mivel sokukat katonai szolgálatra kötelezték Ukrajnában. Azok, akiket már Csehországban ért a katonai behívó, azonnal kötelesek voltak felmondani a munkájukat, és visszatérni Ukrajnába katonai szolgálatra. Ha ennek a parancsnak valaki nem tett eleget, az bűncselekményt követett el az ukrán törvények szerint.

Egyes becslések szerint a cseh gazdaságban 2022 tavaszán közel 200 ezer ukrán vendégmunkás dolgozott, így az ő esetleges kilépésük a cseh munkaerőpiacról rövid idő alatt okozhatott volna munkaerőhiányt az egyes ágazatokban (Komjáthy, 2022).

A háború másik hatása Csehország esetén a menekültek helyzete, ellátása. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala szerint 2023. augusztus 29-éig 364 885 ukrán menekült érkezett Csehországba (UNHCR, 2023). Az ő ellátásuk, valamint a társadalomba való integrálásuk szintén magas költségeket jelentett a cseh állam számára, az Ukrajnának nyújtott eddigi támogatásokon felül.

Magyar–cseh kapcsolatok 1990 után

A cseh–magyar kapcsolatok 1993 és 2010 között eklektikus képet mutatnak. Egyrészt sikerült olyan partnerségi viszonyt kialakítani, amellyel az országok egymást támogatva tudtak integrálódni az EU és a NATO kötelékeibe. Másrészt a történelmi tények eltérő megítélése a kétezres években is nyomot hagyott a cseh–magyar kapcsolatokban. Érthető módon a Csehországgal földrajzi szomszédságban álló államok és Prága között a viszony könnyebben tudott harmonizálódni, mindazonáltal a magyar külügyi álláspontok hasonlóan eredményes viszony kialakítására törekedtek. A gazdasági kapcsolatokat sikerült a lehető legjobb módon kamatoztatni, ez már a 2000-es évek első felében kiderült. A diplomáciai kérdések megoldása azonban nemcsak Szlovákiával, hanem Csehországgal is nehezebb feladatnak bizonyult.

2010 után, köszönhetően az aktív magyar külpolitikai részvételnek, sikerült a legtöbb vitás kérdést rendezni, ez pedig nemcsak a diplomáciában, de a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is megmutatkozik. A külkereskedelem mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a két ország közötti FDI-befektetések (Foreign Direct Investment: külföldi közvetlentőke-befektetés) növekedése, valamint számos egyéb területen zajló együttműködés is.

Ugyan a visegrádi országok közötti programok az utóbbi pár évben vesztettek lendületükből, mindez nem akadályozta meg a magyar–cseh kapcsolatok fejlődését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!