- Gazdaság
- GeoCompass
- unctad
- ensz
- befektetések
- fdi
- közép-kelet-európai régió
- közép-kelet-európa
- befektetés
- befektetési kedv
A nehézségek sem vették el a külföldi befektetők kedvét Közép-Kelet-Európától
További GeoCompass cikkek
- Bár elfogadták, valószínűtlennek tűnik a milliárdosok globális megadóztatása
- Érezni vagy nem érezni – van helye az érzelmi intelligenciának a munkában?
- Jelentős a visszaesés a magyar tőkekihelyezéseknél
- Magyarország 5,5 fővel a 19. helyen áll Európa egyik legnagyobb iparágában
- Jövőre több adónemnél is automatikus inflációkövető emelést vezetnek be
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatbázisába feltöltötték a 2022-es évre vonatkozó fontosabb gazdasági mutatókat, így többek között az FDI-értékeket is. Amellett, hogy többek között az FDI-áramlás értékeit is átnézhetjük egy-egy évre vonatkozóan, az FDI-állomány változása is nyomon követhető. Az év vége körül megjelenő OECD statisztikai évkönyv mindezt kiegészíti majd az egyes országok részesedésével, így a fontosabb mutatók áttekintése egyszerű, világos és hiteles forrásokból történhet.
Az FDI-áramlásra vonatkozóan az Európai Unió 2019-ben fogadta el a 2019/452-es számú rendeletét, amelyben az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási kereteire vonatkozóan hoztak szabályokat. A rendelet célja a befektetések átvilágítása és az EU versenyképességének, közrendjének és közbiztonságának megőrzése mellett a tagállamokba áramló FDI átláthatósága volt. Az átvilágítási folyamat során a tagállamok főként az EU-, EGT- és OECD-országokon kívüli államokból kihelyezett FDI befektetőire vonatkozóan indíthatnak ilyen mechanizmust. A vizsgálat során egyes befektetési területeket is meghatároztak:
- kritikus infrastruktúrák (energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, távközlés, adatkezelés és -tárolás, pénzügyi infrastruktúra, föld és ingatlan);
- kritikus technológiák (a korábbi, 428/2009/EK-rendelet szerint meghatározott kettős felhasználású termékek, valamint mesterséges intelligenciák, robottechnológiák, félvezetők, kiberbiztonság, űrrepülés technológia, védelmi technológia, energiatárolás, egyéb);
- kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel (energia és nyersanyagok) való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
- érzékeny adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen információk feletti rendelkezés képessége;
- a média szabadsága és pluralizmusa.
Arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektető hatást tud-e gyakorolni az adott tagállam, valamint az EU közrendjére és közbiztonságára, a vizsgálat során figyelembe vehetik, hogy:
- a külföldi befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e valamely harmadik ország kormánya, tulajdonosi struktúra vagy jelentős finanszírozás révén;
- a befektető részt vett-e korábban olyan tevékenységben, amely valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakorolt;
- fennáll-e annak a komoly kockázata, hogy a befektető illegális tevékenységet végez, vagy bűncselekményt követ el.
Az átvilágítási mechanizmus éves szinten jelentés közlését is megköveteli a tagállamoktól, a területükön megvalósuló FDI-befektetésekről. Emellett egy szakértői csoport létrehozását is előirányozza a rendelet, amely tagjai szakmai tanácsadást biztosítanak a Bizottság számára a témában felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.
FDI-áramlás 2022-ben
A rendelet harmonizálását a nemzeti jogrendszerekbe a tagállamok fokozatosan kezdték el megvalósítani, így jellemzően 2020-tól, a rendelet hatályba lépésétől figyelhető meg ennek átvétele. Az általunk vizsgált közép-kelet-európai államok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária – 2021 és 2022 során fogadtak el olyan nemzeti szintű rendeletet, jogszabályt, amely tartalmazta az uniós előírásokat, változtatásokat is. Egyetlen ország, Bulgária nem foganatosította még saját hatáskörében az intézkedéseket, várhatóan a következő években azonban már itt is szükséges lesz a módosítás.
A térség államaiba áramló FDI 2022-ben az előző évi értékekhez képest Lengyelország kivételével minden országban emelkedést mutat. Lengyelországban 2021-ben 29 580 millió dollár, míg 2022-ben 29 462 millió dollár tőkét fektettek be külföldi társaságok. A két év közötti különbség nem jelentős (118 millió dollár), valamint még így is a második legnagyobb beáramló FDI-érték az elmúlt három évtized távlatából.
Lengyelország régóta az egyik legfontosabb tőkevonzó ország a régió államai között, számos amerikai, angol, német, holland társaság leányvállalata megtalálható az országban.
A 2022-es év OECD által közölt országrészesedésekre vonatkozó adatai ugyan még nem ismertek, de egy évvel korábban, 2021-ben a legtöbb beáramló FDI-t dél-koreai, amerikai és német vállalatok könyvelhették el Lengyelországban. A német tőke megkerülhetetlensége mellett egyre nagyobb részt képviselnek a térségben a dél-koreai befektetések is. Lengyelország mellett hazánkban ugyancsak jelentős mennyiségű FDI érkezett az ázsiai országból, amely főként az e-mobilitás, a gyártás és az elektronikai ipar területein hozott létre új egységeket. A régió államainak tőkekihelyezése 2022-ben Csehország kivételével mindenhol emelkedett.
A legtöbb külföldi akvizíciót Magyarország könyvelhette el, 4241 millió dollár értékben.
Érdemes megnézni az egyes régiós országokba áramló FDI-állomány GDP-arányos mértékét is. A lista elején Csehország áll 69,9 százalékkal, majd Bulgária 64,3 százalékkal, Magyarország 62,5 százalékkal. A másik három ország lényegesen elválik a már felsorolt államoktól az arány tekintetében. Szlovákiába a beáramló FDI-állomány GDP-aránya 50,5 százalék, Lengyelországban 39,2 százalék, míg Romániában 38,8 százalék volt 2022-ben. Ez egyben azt is jelenti, hogy annak ellenére, hogy Lengyelország a legnagyobb tőkevonzó állam a régióban, a tőkevonzás mértéke nincs egyenes arányban az FDI-állomány GDP-arányos mértékével, hiszen Csehországban lényegesen magasabb ez az érték.
Az egyes országok beáramló FDI-állományánál hasonló rangsort láthatunk, mint a tavalyi évre vonatkozó tőkeáramlási számokban. A tőkekihelyezésnél már kissé más a lista sorrendje, itt Csehország kerül az első helyre. Csehország jellemzően Szlovákiába, Lengyelországba helyez ki tőkebefektetéseket.
Magyarország tőkekihelyezési állománya a szomszédos országok mellett főként a ciprusi, holland és horvát piacokra áramlott a tavalyi év során.
Mindazonáltal több ország esetében (Csehország kivételével minden más régiós országban) megfigyelhető, hogy annak ellenére, hogy a beáramló FDI értéke nőtt 2022-ben az előző évi értékhez képest, az országban lévő beáramlott állomány értéke csökkent. Ennek hátterében egyes strukturális átalakulások állhatnak, amelyek negatívan tudták befolyásolni az állományok mértékét.
Összességében kijelenthető, hogy a tavalyi év geopolitikai és gazdasági eseményei nem tudták elvenni a befektetők kedvét a további, nagy értékű FDI-kihelyezésektől. A legtöbb országban a térség államai közül nőtt a beáramló FDI mennyisége, esetenként pedig a tőkekihelyezéseknél is hasonló tendencia látható. Az energetikai kérdések nem hagyták azonban érintetlenül ezt a területet sem, sok befektető választotta az ebben az iparágban történő innovatív fejlesztést a tőkekihelyezések esetében is.
Rovataink a Facebookon