Egyre fontosabb kérdés az élelmezésbiztonság, ehhez azonban még több tőke kell

A 8. World Investment Forumot  2023. október 16-a és 20-a között rendezték meg a UNCTAD szervezésében. A rendezvényt kétévente az ENSZ szakosított szervezetei rendezik. Célja, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést szolgáló befektetéseket, képet adjon az előző évek befektetési területeiről és értékeiről, valamint hogy elősegítse a politikai párbeszédet az érdekelt befektetők között. A fórumon mintegy hatezer befektető és befektetésben érdekelt fél vesz átlagosan részt 160 országból, köztük megjelennek állam- és kormányfők, miniszterek, nagyvállalatok vezetői, tőzsdei vezetők, vagyonalap-kezelők, de nemzetközi és civil szervezetek képviselői is. Emellett nagy számban vonzza a tudományos területről érkezőket is, hiszen itt első kézből tájékozódhatnak az aktuális trendekről, ezáltal elősegítve saját kutatásaikat is. Az idei rendezvény Abu-Dzabiban került megszervezésre, ahol a befektetési területek áttekintése mellett a koronavírus-járvány utáni új témák is felszínre kerültek.

Az októberi World Investment Forum egyik meghatározó területe volt a mezőgazdaság, valamint a mezőgazdasági élelmiszer-ellátás fontossága. A konferencia során megfogalmazásra kerültek azok az érvek, amelyek alátámasztják az ágazat befektetési fontosságát. Eszerint a globális célok elérése érdekében (az ENSZ által meghatározott SDG-célok, mint az éhezés, szegénység felszámolása, a vízhiány megszüntetése stb.), kiemelt a következő években a mezőgazdaságba áramló FDI (Foreign Direct Investment – közvetlen külföldi tőkebefektetések) növelése. Jelenleg a mezőgazdasági szektornak éves szinten 4 ezer milliárd dollár értékű FDI-befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy a beruházási hiányt áthidalhassa. Ehhez a befektetési kedv fokozása, a további külső szereplők bevonása szükséges. A mezőgazdasági ágazat amellett, hogy munkaerőpiaci szempontból számos lehetőséget teremthet világszerte, képes az élelmezésbiztonság garantálását, valamint a biológiai sokféleség elősegítését is megteremteni.

Bemutatták az elmúlt évtizedre vonatkozó globális FDI-értékeket is. Eszerint a teljes globális beáramló FDI 2012 és 2021 között 6,2 százalékkal csökkent, míg a kihelyezett tőke értéke 4,3 százalékkal nőtt. A teljes FDI-áramlás 94 százaléka az USA-ba, Ázsiába és Európába érkezett.

Mezőgazdasági FDI

A mezőgazdasági ágazatba áramló FDI a FAO által közzétett, eddig elérhető adatok alapján változatos képet fest. Az első öt helyen olyan országokat láthatunk, ahová több mint 100 millió dollár értékben érkezett csak ebbe a szektorba külföldi tőke. Köztük is vezető helyen áll az USA: 2021-ben 783 millió dollár értékben végeztek itt tőkekihelyezést az agrárágazatban.

Ugyan a lista adatai még nem teljesek (nem minden ország jelentette még le a FAO felé a mezőgazdasági FDI-értékeit), mégis látható, hogy három részre szakad a térkép. Egyrészt vannak olyan államok, amelyek nagymértékben tudtak FDI-t a mezőgazdaságba vonzani (USA, Franciaország, Kolumbia, Mexikó, Malajzia). Utánuk következnek azok, amelyek mérsékelt mennyiségű tőkevonzást értek el, mint Szerbia, Észak-Macedónia és Észtország. Végül a harmadik csoportba azok az országok sorolhatóak, ahová ugyan érkezett FDI a mezőgazdaságba, annak értéke azonban csekély.

A tőkekihelyezések esetében az első helyen ismét az USA-t találjuk. 2021-ben az Egyesült Államok befektetői 820 millió dollár értékben helyeztek ki mezőgazdasági szektorokba FDI-t.

A mezőgazdasági FDI-kihelyezések élénkítése szempontjából a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok bevonása az egyik cél az ENSZ szakosított szervei szerint. 2020-ig a zöldmezős beruházások száma és értéke is viszonylag magas volt, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet azonban mindezt jelentősen megváltoztatta.

Míg 2020-ban 229 millió dollár értékben sikerült zöldmezős projekteket indítani a legkevésbé fejlett országokban, addig egy évvel később már csak 83 millió dollárt ért el ez az összeg. Lényegesen lecsökkent ezzel együtt a projektek száma is: 2020-ban és 2021-ben is mindössze két-két ilyen beruházás valósulhatott meg ezekben a térségekben. A legnagyobb problémát a szakadék okozza, ami a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok között is látható. Ennek hátterében a leggyakoribb okként az alacsony befektetői bizalom és a pénzügyi rendszerek kevésbé fejlett volta állhat. Ahhoz tehát, hogy ennek a leszakadásnak a mértéke csökkenjen, fontos lenne ezeknek a területeknek a fejlesztése, így várhatóan több befektető keresné az adott országok piacait.

A mezőgazdasági FDI fokozása során kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntartható termelési módok, a zöldtechnológiák alkalmazására, valamint a támogató üzleti környezet kialakítására is. Emellett a konferencia résztvevői egyetértettek abban is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nagyobb teret kell hagyni az ágazatba való bekapcsolódáshoz. Bemutatásra kerültek olyan új technológiák, módszerek is, amelyek innovatív megoldásokat kínálnak a gazdák számára. Mindezek nemcsak az új gyártási és feldolgozási, de a klímaváltozás miatt kialakuló megváltozott termelési lehetőségekre is hatással lehetnek.

Hazai mutatók

Magyarország esetében az agrárium régóta meghatározó és fontos része a gazdaságnak. A hozzánk áramló FDI-befektetések főként a gyártási, feldolgozási ágazatokba irányulnak, mindazonáltal az elmúlt években ismét élénkülni látszik a mezőgazdasági tőkebefektetések mértéke is.

A térség országainak összehasonlításában Magyarországot csak Románia előzi meg. A többi szomszédos és régiós államban lényegesen kisebb a mezőgazdasági ágazat részesedése az FDI-ban.

Összességében az élelmiszeripari ágazatokba áramló FDI mértéke globális szinten jelenleg csökkenést mutat. Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hatásfokon működhessen az ágazat, egyenlőbb tőkeeloszlásra lenne szükség. Ez leginkább azokban az országokban okozhat problémát, amelyek még nem rendelkeznek megfelelő intézményi és tőkefogadó háttérrel, így mindenekelőtt ezek javítása lenne a cél. A régiós összevetésben látható, hogy Magyarországra érkezett 2021-ben a második legnagyobb értékű FDI a mezőgazdasági ágazatba, mindez pedig lehetőséget teremt a szektor bővítésére, innovatív megoldások kialakítására, fejlesztésére is.