Térképre tesz, rozsdaövezetet emel fel, több tíz milliárdos reklámértéket jelent Magyarország számára
További GeoCompass cikkek
- Európa egyre szárazabb, és nem csupán novemberben – a fiatalok dobják az alkoholt
- A világgazdaság új motorja vagy csalóka ábránd?
- Gazdasági semlegesség: Ausztria, Svájc és Finnország így csinálják
- Trump vs. Harris: ezek a hét csatatérállam legfontosabb kampánytémái
- Próbálkozik, de nehezen nyer magasságot a fenntartható repülés
Magyarország sportsikereit mutatja, hogy nagyon magas, 52,8 az egymillió lakosra jutó olimpiai érmek száma, amely a világon a harmadik legjobb arány. Az aranyérmek esetében még kedvezőbb a helyzet, az egymillió lakosra jutó olimpiai aranyérmek száma 18,7, ami a második legjobb globális összehasonlításban. Hazánk különösen a nyári olimpiák alkalmával volt sikeres, 1896 és 2021 között a világ országai közül a 9. legtöbb érmet szerezte, és a 8. legtöbb aranyérmet.
Magyarország az elmúlt évtizedben számos olimpiai sportág esetében volt házigazdája világ- és Európa-bajnokságoknak, közöttük olyan nagy népszerűségnek örvendő sportágakban, mint az atlétika, vizessportok, kézilabda, és sok olyan sportág, amelyben a hazai sportolók kiemelkedő sikereket értek el.
Ezek a kimagasló eredmények, valamint az ország jelentős sportmúltja, mind a sportolók teljesítménye, mind a nemzetközi versenyek rendezése jó alapot nyújtott ahhoz, hogy a 2010-es években indult politikai irányvonal igazi sportnagyhatalommá tette Magyarországot. Hazánk kimagasló számú nemzetközi sportesemény házigazdája volt az elmúlt évtizedben, ahogy a következő ábra is szemlélteti azt.
Magyarország így más államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal hoznak összefüggésbe. Budapest 2022-ben már a 13. legkiemelkedőbb városa volt e téren, többek között megelőzve Dohát, amely a 2022-es labdarúgó-világbajnokság házigazdája volt. 2023-ban pedig Budapest már a 10. legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sporteseményeknek és a hozzá kapcsolódó turizmusnak.
A Magyarországon megrendezett sportesemények között számos pozitív példa található arra, hogy a létesítmények kihasználtsága várakozásokon felül történt. Ennek egyik zászlóshajója a Duna Aréna, amelynek már tervezésekor alapvető célként fogalmazták meg, hogy a tervezett végleges épület önmagában is ki tudja szolgálni a Magyar Úszó-, Vízilabda-, Szinkronúszó- és Műugró Szövetségek igényeit. Mindazonáltal a létesítmény az élsport mellett a lakosság számára is éppúgy biztosítja a testmozgás lehetőségét. A helyszín a tekintetben is kiemelkedik, hogy 2017-es fennállása óta több nemzetközi világeseménynek volt helyszíne, a 2017-es úszó világbajnokságon kívül itt rendezték a 2022-es vb-t is, vízilabda- és úszó-Európa-bajnokságnak is helyszíne volt, továbbá junior úszó-világbajnokságnak és magyar felnőtt országos bajnokságnak is. 2024-ben rövidpályás úszó-világbajnokságnak és 2027-ben a soron következő vizes vb-nek lesz ismételten a helyszíne.
Ugyanakkor nem csupán a sportlétesítmények kihasználtsága fontos. A megasportrendezvényhez kapcsolódó beruházások jelentős hatást gyakorolhatnak teljes városrészek életére. Sok esetben, ahogyan a 2012-es londoni olimpia vagy a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság esetében is, olyan városrészek infrastruktúrája fejlődött, amelyek korábban elmaradottabbak voltak vagy rozsdaövezetnek számítottak.
A turizmus fellendülése mellett jelentős országmarketing-értéke is van a nagy nemzetközi sportrendezvényeknek. Így például a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra 400 ezer jegyet adtak el. Külföldről 103 országból vettek belépőt. Emellett több mint 200 országból több mint 2100 sportoló érkezett Magyarországra augusztus 19. és 27. között. Így olyan országokból is érkezhetnek hazánkba látogatók, amelyekből csak ritkán érkezik turista, és hírét vihetik hazánknak és turisztikai értékeinek.
Az ábra a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság példáján keresztül mutatja be a nagy, nemzetközi sportesemények gazdasági hatásait, közöttük az egyes szektorokra (turizmus-vendéglátás, kiskereskedelem) és a GDP felhasználási oldalára (fogyasztás, beruházások) kifejtett hatásait. Forrás: PWC, Magyar Turisztikai Ügynökség, Magyar Nemzet. Szerző: Németh Viktória.
A megasportesemények komoly országimázsértékkel bírnak. Így például a 2023-as atlétikai világbajnokságot a televíziós közvetítésen keresztül 1 milliárdan követhették, de a közvetítések összesen 3 milliárd emberhez jutottak el. A 2023-as atlétikai világbajnokság a 2017-es londoni játékok számaiból kiindulva legalább hatvanmilliárdos reklámértéket jelentett Magyarország számára.
Rovataink a Facebookon