Eddig is tudható volt, hogy nehezebb a fiataloknak, mindezt hivatalos adatok is igazolják

2023-ban az Európai Unióban a 20–34 éves, középfokú (ISCED 2011 3–4. szint) és felsőfokú oktatásból kilépő fiatalok (ISCED 2011 5–8. szint) 83,5 százaléka volt foglalkoztatott. Ezzel új csúcsra ért a tanulmányaikat befejező fiatalok foglalkoztatottsága az EU-ban, vagyis egy frissen végzett diák vagy hallgató nagy eséllyel tud elhelyezkedni 1–3 éven belül a munkaerőpiacon. 2013–2023 között a foglalkoztatottsági rátájuk 9,2 százalékponttal emelkedett, a koronavírus-járvány éveiben (2020–2021) szakadt csak meg a növekvő tendencia, mely 2022-re már meg is haladta a 2019-es, járvány előtti szintet.

Az iskolai végzettség szintje fontos szerepet játszik a munkakeresésben. Minél magasabb végzettséggel rendelkezik a tanulmányait befejező fiatal, annál nagyobb valószínűséggel tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon: a friss diplomások foglalkoztatási aránya a felsőfokú végzettségűek (ISCED 2011 5–8. szint) körében magasabb volt (2023: 87,7 százalék), mint a középfokú oktatásban (ISCED 2011 3–4. szint) végzett diákoké (2023: 78,1 százalék). A felsőfokú végzettségűek általában jobban védettek a munkanélküliség kockázatától, mint a munkaerőpiacra alacsonyabb végzettséggel belépő fiatalok.

Fontos szempont az Európai Unióban, hogy az oktatásból a munkába való átmenet zökkenőmentes legyen, és ezáltal minél kevesebb fiatal legyen kitéve a NEET-té válásnak, vagyis akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak (angolul: neither in employment nor in education and training, NEET). A NEET-té válás kockázata ugyan az iskolai végzettség szintjével csökken, de minden képzettségi szint esetében fontos szem előtt tartani. Erről korábbi cikkünkben írtunk az Oeconomus honlapján.

Minden uniós tagállam saját oktatási és képzési rendszeréért felelős, melyhez uniós szinten közös ajánlások, célkitűzések kapcsolódnak. A szakképzés az élethosszig tartó tanulás kulcsfontosságú eleme, az uniós szintű célkitűzés szerint 2025-re a 20–34 évesek körében a középfokú szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási arányát legalább 82 százalékban határozták meg. Ez az arány 2023-ban 81 százalék volt az EU-ban.

Továbbá természetesen fontos figyelembe venni, hogy a frissen végzettek milyen területen tudnak elhelyezkedni: végzettségüknek megfelelő munkahelyet találnak, avagy más területen kezdenek el dolgozni. E tekintetben kevésbé egyszerű az adatgyűjtés, piaci információkra, felmérésekre lehet támaszkodni. Egy 2021-es tanulmány szerint nagyobb eséllyel helyezkednek el más munkakörben (horizontális mis-match, azaz eltérés) az általánosabb készségeket nyújtó szakterületeken végzettek (pl. szociológia, történelem, filozófia), mint az inkább szakmaspecifikus készségeket nyújtó szakterületeken végzettek (pl. gyógyszerész, állatorvos, ápoló). Továbbá a tanulmány kimutatta, hogy a spanyol diplomások csaknem 17 százaléka négy évvel a diploma megszerzése után a tanulmányaihoz nem kapcsolódó, nem diplomás állást töltött be.

Foglalkoztatottság az EU országaiban

Tagországok között jelentős eltérések vannak az 1–3 éven belül végzettek foglalkoztatottságát tekintve: 2023-ban a közép- és felsőfokú oktatásban, képzésben végzettek közel 96 százalékának volt állása Máltán, míg Olaszországban csak közel 68 százalékuknak. Magas foglalkoztatottság jellemezte őket továbbá Hollandiában (93,2 százalék), Németországban (91,5 százalék) és Ausztriában (89 százalék). Míg az északi-nyugati tagországokban magas a frissen végzettek foglalkoztatása, addig a déli-keleti tagállamokban alacsonyabb: az említett olaszok mellett Görögországban (72,3 százalék), Romániában (74,8 százalék), Horvátországban (78,2 százalék) és Spanyolországban (78,7 százalék).

Érdemes külön ránézni a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok elhelyezkedésére. 13 EU-s országban haladta meg a 90 százalékot a foglalkoztatási arányuk, míg Magyarországon a negyedik legmagasabb volt a rátájuk 2023-ban (94,7 százalék). 80 százalék alatt pedig csupán két tagállam állt, Olaszország és Görögország.

Általános jelenség, hogy a déli tagállamokban alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség, mint a többi uniós gazdaságban (az Oeconomus korábbi cikke e témában itt olvasható), mely főleg a fiatalabb korosztályok körében szembetűnő:

• Spanyolországban 2023-ban a 15–29 évesek foglalkoztatási rátája 40 százalék volt, munkanélküliségi rátája 21,4 százalék; Olaszországban a foglalkoztatási rátájuk 35 százalék, munkanélküliségi rátájuk 16,7 százalék volt; Görögországban pedig a foglalkoztatási ráta 35 százalék, a munkanélküliségi ráta 21,8 százalék volt.
• Ezzel szemben a nyugati (centrum-) országokban, például Németországban 2023-ban a 15–29 évesek foglalkoztatottsága 62,5 százalék, munkanélküliségi rátája 5 százalék volt; Dániában a foglalkoztatottságuk 61,4 százalék, munkanélküliségük 10,1 százalék volt.

Általános megállapítás, hogy gazdasági visszaeséskor a fiatalok munkanélküliségi rátája gyakran erőteljesebben emelkedik, majd lassabban tér vissza, mint az átlagos munkanélküliségi ráta (Eubanks – Wiczer, 2014), mivel általánosságban szezonális munkákat végeznek, és a gazdasági sokkoknak jobban kitett szektorokban dolgoznak. Továbbá Dél-Európát súlyosabban érintette a 2008-at követő globális pénzügyi válság, majd 2010-es évek elején ismét visszatérő gazdasági visszaesés: nagyobb recesszió sújtotta a régiót, mint Észak-Európát. Mindez egy eleve magasabb munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot hagyott maga után, amely pedig aránytalanul nagy hatással volt a fiatalokra (Arancibia, 2016). Hasonlóan a 2020–2021-es járvány idején is megnőtt a korosztály munkanélkülisége. Ezeket az országokat mind „merev” munkaerőpiacok jellemzik (Eubanks – Wiczer, 2014), ahol a munkaadók vonakodnak felvenni egy viszonylag kockázatos fiatal munkavállalót a magas felvételi költségek és az elbocsátási nehézségek miatt. További részleteket olvashatnak korábbi elemzésünkben.

Az elmúlt években végzett nők és férfiak a munkaerőpiacon

A tanulmányaikat befejező férfiak foglalkoztatási rátája minden vizsgált évben és végzettségi szinten magasabb volt, mint a nőké: így 2023-ban tanulmányaik után a munkaerőpiacra kilépő férfiak uniós foglalkoztatási rátája 85 százalék, míg a nőké 82 százalék volt (közép- és felsőfokú végzettség összesen, azaz ISCED 3–8. szint). Azonban az évek során a nemek közti foglalkoztatási rés csökkenő trendet mutat: míg 2013-ban 5 százalékponttal magasabb volt a férfiak foglalkoztatási aránya, mint a nőké, 2023-ban 3 százalékpont volt az eltérés.

A foglalkoztatási rátákban mutatkozó eltérések a vizsgált területek jellegével magyarázhatóak, a nők és a férfiak általában más-más szakterületeken tanulnak – például a természettudományos és műszaki hallgatók között nagyobb a férfiak aránya.

A nemek közötti különbségek az EU tagállamai között eltérőek. 18 tagállamban a tanulmányaikat befejező férfiak foglalkoztatási rátája magasabb volt, mint a nőké. A legnagyobb különbség Csehországban volt, ahol a fiatal férfiak foglalkoztatási rátája 19,4 százalékponttal volt magasabb 2023-ban, mint a nőké. Ugyanakkor 9 tagállamban magasabb volt a nők foglalkoztatási rátája. E tekintetben a legnagyobb különbség Bulgáriában volt, ahol a tanulmányaikat befejező nők foglalkoztatási rátája 6 százalékponttal volt magasabb a férfiakénál.

Tanulmányaikat befejező fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedése Magyarországon

Magyarországon az Eurostat adatai szerint 2023-ban a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok 88 százaléka 1–3 éven belül munkába állt, mely arány magasabb az EU átlagánál (83,5 százalék), és EU-tagállamok között a hatodik legmagasabb foglalkoztatási arányt képviselte. Régiós szinten is kiemelkedőnek számít a magyar fiatalok tanulmányok utáni elhelyezkedése, mivel például Lengyelországban 85,8 százalékuk, Csehországban 85,4 százalékuk, Szlovákiában 84,5 százalékuk, Romániában 74,8 százalékuk foglalkoztatott csak.

Az EU-ban tapasztalt trendhez hasonlóan Magyarországon is a koronavírus-járvány két évének (2020–2021) megtorpanásától eltekintve emelkedett a foglalkoztatottságuk az elmúlt 10 évben:

• 2013-ban a középfokú végzettségűek 64,8 százaléka talált állást a végzésüket követő 1–3 évben, míg 2023-ban 81,7 százalékuk;
• 2013-ban a felsőfokú végzettségűek 85,4 százaléka állt munkába a végzésüket követő 1–3 évben, míg 2023-ban 94,7 százalékuk;
• összességében (két végzettségi kategóriát egyben nézve) 10 év alatt 13,7 százalékponttal nőtt a frissen végzettek foglalkoztatási rátája.

A jelentős növekedéshez hozzájárult a nemzetközi trend, a gazdasági növekedés és ezáltal a munkaerőpiaci kereslet emelkedése, a munkaerőhiány erősödése, továbbá hazai gazdaságpolitikai lépések is. Egyrészt hazánkban a munka és munkavégzés általános gazdaságpolitikai támogatása megerősödött az elmúlt 10 évben (például kedvezőbb adó- és járulékrendszer, különféle állami támogatások a munkaerőpiacon, foglalkoztatottsági ráta emelkedése minden szegmensben), továbbá kifejezetten a fiatalok munkába állását kiemelten támogatják hazánkban (25 év alattiak az átlagjövedelem szintjéig szja-mentességet élveznek hazánkban).

Összességében – az EU-hoz hasonlóan – hazánkban is érzékelhető eltérés a tanulmányaikat befejező férfiak és nők foglalkoztatási rátájában: 2023-ban a tanulmányokat követően a férfiak 89,4 százaléka talált állást 1–3 éven belül, míg a nők 86,6 százaléka. Az eltérés 2,8 százalékpont volt a tavalyi évben, mely kisebb különbséget jelent az EU-átlagához képest (2023: 3,0 százalékpont). Továbbá a nemek közti foglalkoztatottságbeli rés jelentősen mérséklődött az elmúlt 7 évben: 2017-ben a nők foglalkoztatottsága átlagosan közel 11 százalékponttal volt alacsonyabb a férfiakénál, ami 2,8 százalékpontra csökkent 2023-ra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!