Egy háromszögdiagram, ami elvezethet a fenntartható energiaellátáshoz

2024.07.13. 15:37
Az energiamix fogalma a különböző energiaforrások részesedését takarja egy adott terület energiatermelésében. Segítségével a bevezetett energiapolitikai intézkedések könnyebben megérthetőek, ezek hatásossága és az energiadiverzifikáció mérhető. Utóbbi folyamat a sokféle és kiegyensúlyozott energiaforrás-rendszert jelenti, amellyel ki lehet küszöbölni a természeti katasztrófák, politikai instabilitás vagy piaci ingadozások okozta ellátási zavarokat. Az energiamix sokrétű fogalom, amelynek gazdasági, energetikai és környezetvédelmi jelentősége is van. Elemzésével és értékelésével elő lehet segíteni az EU útját egy fenntarthatóbb, olcsóbb és környezetbarátabb energiaellátás irányába. Az Európai Unió esetében az energiamixek összehasonlítása bonyolult folyamat, mivel az összevetést 27 tagország esetében kell elvégezni. Ezt az elemzést megkönnyítheti az úgynevezett háromszögdiagram, amely három azonos összegű (jelen esetben ez 100 százalék) komponens megoszlásának az ábrázolására alkalmas.

A grafikon alapja egy egyenlő oldalú háromszög, amelynek minden sarka az egyik változó (komponens) egyikének 100 százalékát jelenti, a másik kettőnek pedig 0 százalékát. A háromszög belsejében lévő bármely pont a három komponens keverékét jelenti, a pontok helyzete jelenti az egyes változók arányát. Az alábbi diagramon az Eurostat adatai alapján az EU tagállamainak energiamixei láthatóak. Magyarázó példaként 2022-ben Málta szinte teljes energiatermelése fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik, míg Finnország esetében az energiamixen belül a nukleáris forrás részesedése 20 százalékos, a fosszilis és megújuló energiaforrások aránya pedig 40-40 százalék.

A diagram alapján a nukleáris energia területén Franciaország a vezető állam, ahol a teljes energiamix közel 35 százalékát adják az atomerőművek. A legnagyobb területű EU-s tagállamot Svédország, majd Szlovákia követi 26 és 25 százalékkal. Magyarország az atomenergia-rangsorban a 9. helyen áll, azonban a 27 tagállam közül csak 14-ben alkalmaztak atomerőműveket 2022-ben. A megújuló energiaforrások tekintetében Svédország a közel 50 százalékos eredményével abszolút első, de a dobogóra felfért még Lettország és Dánia, 42 és 40 százalékkal. Hazánk a zöldenergia-források részesedési rangsorában 13 százalékkal a 21. helyen áll, holtversenyben Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal.

Mivel a klímaváltozás mérséklésének érdekében a fosszilis tüzelőanyagok arányának a csökkentése a cél, ebben a rangsorban a legalacsonyabb értékkel rendelkező ország teljesít a legjobban. Eszerint Svédország rendelkezik a maga 30 százalékos értékével a leginkább fenntartható és zöld energiaforrás-összetétellel. A skandináv országot szomszédja, Finnország követi 38 százalékkal, majd Franciaország 51 százalékkal. Magyarország a sorrendben tizedik helyén áll, Szlovákiát követve a V4-es országok közül. A rangsorban kiugró értéket képez Málta, ugyanis a szigetország adottságai miatt az energiamix összetétele szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokból áll.

2022-ben az EU átlagos energiamixe főként öt különböző forrásból állt: kőolaj és kőolajtermékek (37 százalék), földgáz (21 százalék), megújuló energia (18 százalék), szilárd fosszilis tüzelőanyagok (13 százalék) és atomenergia (11 százalék). Az EU energiamixébe beleszámít mind az integrációs szervezet területén termelt, mind pedig a harmadik országból behozott energia is. 2022-ben az EU a rendelkezésre álló energiájának csupán mintegy 37 százalékát állította elő, a fennmaradó 63 százalékot pedig főleg Oroszországból, az Egyesült Államokból, Norvégiából, az Egyesült Királyságból, a közel-keleti és észak-afrikai országokból, illetve a közép-ázsiai régióból importálta.