Amerikai–kínai hegemónia uralkodik, az EU-nak fel kell kötnie az innovációs nadrágot

A startupok jellemzői és gazdasági relevanciája

Mindenekelőtt érdemes lehet pontosabban meghatároznunk, hogy mit is értünk a startup fogalma alatt. Az egyik legszélesebb körben elterjedt definíció alapján a startup szó tulajdonképpen egy olyan, nemrégiben alapított cégre/vállalkozásra utal, amelynek tevékenysége általában egyetlen specifikus termék- vagy szolgáltatástípus előállítására, illetve fejlesztésére koncentrálódik. Mivel kezdeti költségeik igen magasak – emellett pedig bevételeik eleinte csekély nagyságrendűek –, a startupok mögött álló vállalkozók különböző, a nagyobb cégekre már kevésbé jellemző finanszírozási formákat alkalmaznak. Ezek közé sorolandó többek között az úgynevezett crowdfunding (közösségi finanszírozás) is, ami a tőkebevonás sajátos eszköze: a vállalkozók online kampányok keretein belül toborozhatnak támogatókat, akik adományaikkal segíthetik a szimpátiájukat elnyerő üzleti innovációk megvalósulását.

Emellett a startupok körül gyakorta tűnnek fel kockázatitőke-befektetők, vagyis olyan magántőke-befektetők, akik komoly növekedési potenciállal rendelkező, általában fiatal vállalkozások számára nyújtanak pénzügyi hozzájárulást, vállalati részesedésért cserébe. Ez a döntés hatalmas nyereséggel kecsegtethet, ugyanakkor – tekintve, hogy a startupok számottevő része hamar csődöt jelent – a befektetési kockázat is kifejezetten magas. Az esetleges kudarc általában az üzleti modell kiforratlanságából, illetve a további fejlesztésekhez szükséges tőke elégtelen mennyiségéből fakad.

Utóbbi garantálásához a vállalkozóknak folyamatosan biztosítani szükséges befektetőiket arról, hogy pénzük jó kezekben van; ellenkező esetben komoly finanszírozási problémákkal kell számolniuk. A nyilvánvaló kockázatok és nehézségek ellenére bőséggel akadnak sikertörténetek a közelmúltból: hogy néhány méltán híres példát említsünk, a Microsoft, a Meta, vagy éppen az Apple is startupként kezdte meg működését, mára azonban magas profitot generáló, világszínvonalú termékeket gyártó szereplőkként gondolunk rájuk.

A startupok jelenléte több szempontból is hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez; illetve stabilizáló szerepük sem elhanyagolható, például egy válsághelyzet során. Miközben munkahelyeket teremtenek, új típusú, innovatív szervezeti- és munkavégzési formákat népszerűsítenek. (Gondoljunk csak a koronavírus-járvány időszakára, amikor is az otthonról történő munkavégzés lehetőségét kínáló startupok képesek voltak csökkenteni a munkanélküliek számát). A startupok szerepe a foglalkoztatási szint növelésében egyébként nem csupán krízishelyzetek során jelentős: egy 2018-ban készített tanulmány alapján a startupok a munkahelyteremtések több mint 15 százalékához járultak hozzá az USA-ban. Ráadásul az ígéretes vállalkozások vonzzák a külföldi befektetőket, akik nyereségeiket gyakorta további invesztíciókra fordítják az ország határain belül. Ezen felül a fiatal vállalkozások vívmányai konkurenciát képezhetnek a már piacon lévő, nagyobb múltú cégek számára, amelyek így kénytelenek maguk is fejlesztéseket eszközölni. A jól felépített, haladó szellemiségű startupok tehát motiválóan hatnak a vállalkozói szellemiség megerősödésére, valamint a piaci versenyre, miközben tőkevonzó képességük is látványos. Az eddigiekkel összefüggésben tekintsük most át, mely országok startupjai számítanak világviszonylatban a legértékesebbeknek!

Ahogyan a fenti ábráról is leolvasható, a kínai ByteDance (a népszerű videómegosztó alkalmazás, a TikTok anyavállalata) kimagasló, 225 milliárd dolláros eredményével a legértékesebb startupnak számított 2023 novemberében. A kelet-ázsiai céget az űrkutatással foglalkozó amerikai SpaceX (150 milliárd dollár), majd a szintúgy kínai fast fashion óriás, a Shein (66 milliárd dollár) követte. Szembetűnő, hogy a listán nem képviselteti magát egyetlen európai uniós tagállam cége sem, sőt az európai kontinens egészét tekintve is csupán a londoni székhelyű Revolut (33 milliárd dollár) tartozott az élvonalhoz, ami banki/pénzügyi szolgáltatásokat kínál.

ennélfogva érdemes lehet a két ország „startup-ökoszisztémáját” részletesebben áttekintenünk.

Az Egyesült Államok startupkörnyezete

A 20. század második felében az Egyesült Államok úgy élt a köztudatban, mint „az innováció éllovasa” és a vállalkozói szellemiség hazája. A pozitív sztereotípiákat az 1970-es, 1980-as években az is alátámasztotta, hogy az USA területén működő vállalkozások jelentős hányada kifejezetten fiatal volt: 1982-ben például az amerikai cégek hozzávetőlegesen 38 százaléka volt maximum öt éves, vagy annál fiatalabb. Ugyanezen mutató tekintetében azonban már némiképpen szerényebb, 29 százalékos eredményt mértek 2018-ban. Ezzel párhuzamosan a startupoknál dolgozók aránya is csökkent; a legtehetségesebb munkavállalókat vélhetően már a nagyobb cégek foglalkoztatták. 2020-ban a vállalkozásalapítások száma ismét jelentős növekedésnek indult az USA-ban, a 2023-as évben pedig – rekordértéknek számító – 5,5 millió(!) alapítási kérelem érkezett az illetékes hatóságokhoz. Említést érdemel, hogy a robbanásszerű gyarapodással egyidejűleg a kockázatitőke-befektetések értéke is látványosan megemelkedett az elmúlt évek során.

Az ilyen jellegű befektetések értéke a 2010-es évek során szinte folyamatosan emelkedett, viszont a koronavírus-járvány kitörését követő esztendőkben az összeg hirtelen több mint kétszeresére növekedett. A rendelkezésre álló adatokból arra következtethetünk, hogy a szóban forgó jelenségek szoros összefüggésben állnak egymással. A romló gazdasági helyzet (növekvő munkanélküliség, a fogyasztói árak drasztikus emelkedése stb.) láthatóan fokozta az amerikaiak kockázatvállalási hajlandóságát, gyarapodott a vállalatalapítási kérelmek száma, mindez pedig ösztönzően hatott a befektetésekre is. Egyébként a járványhelyzet kezdeti időszakában alapított startupok közül jó néhány a Covid–19 megfékezéséhez szükséges maszkok, és egyéb, egészségmegőrzést célzó orvosi eszközök forgalmazására jött létre, leginkább az online térben. Mivel a járványhelyzet – pontosabban szólva a korlátozó intézkedések, valamint a közösségi távolságtartás – okán felértékelődött az otthonról történő munkavégzés (home office) is, az ilyen lehetőségeket kínáló vállalkozások képesek voltak munkát ajánlani az állásukat veszített csoportoknak. Ez utóbbi adat a startupok válsághelyzetek során betöltött pozitív szerepére is rávilágít: azért is bizonyulnak alkalmasabbnak a munkanélküliek integrálására, mert rugalmasabban reagálnak a válsághelyzetek kihívásaira. Továbbá képesek kínálatukat a pillanatnyi igényekhez igazítani; mindez a nagyobb – már kiforrott profillal rendelkező – cégek számára nehézkesebb.

Korábban már esett szó a startupok rendhagyó finanszírozási formáiról, ugyanakkor léteznek széles körű kormányzati kezdeményezek is, amelyek igyekeznek javítani a komoly potenciállal rendelkező amerikai startupok piacra jutási lehetőségeit. Ezen támogatási formák közül kiemelendő a SBIR-program (Small Business Innovation Research), amely kutatási- és fejlesztési projektekhez nyújt hozzájárulást kisvállalkozások részére. Ezen felül léteznek ágazatspecifikus ösztönző programok is; ide sorolhatók az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy) által koordinált, tiszta energia előállításához használatos technológiákat támogató SBIR-programok is. Az Egyesült Államok kormánya tehát nagy hangsúlyt fektet a fiatal vállalkozások ösztönzésére, innovatív tevékenységük támogatására. Hasonló, a cégalapításoknak kedvező környezet kialakítására törekszik a kínai kormány is.

Kína startupkörnyezete

Az elmúlt évtized során Kína rohamléptékű felzárkózása a világgazdaság élvonalába a startupkörnyezet látványos modernizációjával párhuzamosan zajlott. A pekingi kormány prioritásként tekint a technológiai innovációk és a fiatal vállalkozások ösztönzésére, mindenekelőtt a stratégiai relevanciával bíró iparágakban (félvezetők, mesterséges intelligencia, egyéb csúcstechnológiai területek), mindez pedig különböző preferenciális intézkedések, például adókedvezmények formájában is megmutatkozik.

A felsorolt vállalkozástípusok mindegyikét megilleti a csökkentett, 20 százalékos társaságijövedelemadó-kulcs, sőt bizonyos esetekben hozzáadottértékadó-mentességet is élvezhetnek. A kormány kiemelt célkitűzése, hogy vonzó munkakörülmények megteremtésén keresztül minél több magasan képzett, diplomás fiatalt motiváljon a virágzó startupkörnyezethez való csatlakozásra.

Már egy korábbi írásunkban is említést tettünk arról, hogy a városlakó fiatalok (16–24 évesek) munkanélküliségi rátája 2023 közepére elérte a 22 százalékot; 2024 januárjában pedig a kínai fiatalok 14,9 százaléka volt munkanélküli. A súlyos foglalkoztatási problémák az ígéretes fiatal munkavállalók tömeges kivándorláshoz is vezethetnek, ami visszavetheti a gazdaság versenyképességét. Éppen ezért a kínai kormány igyekszik magasan képzett munkaerejét dinamikusan fejlődő, az országhatárokon belül működő vállalkozásokba csatornázni. A startupok tehát ideálisak lehetnek a foglalkoztatási és demográfiai problémák orvoslására is.

A kínai startupkörnyezet versenyképességét demonstrálja az is, hogy 2022-ben összesen 368 úgynevezett „unikornis” (magántulajdonban lévő startupcég, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd USD összeget) működött Kínában. Az unikornisok általában csúcstechnológiai iparágak köré koncentrálódtak, mint például a hardverszektor, de nagy számban képviseltették magukat az egészségügy, valamint az e-kereskedelem területein is. Egyes becslések szerint ezen piaci szereplők összesített értéke az 1345 milliárd dollárt is túlszárnyalta. Az unikornisok gyarapodásával párhuzamosan a kockázatitőke-befektetések száma Kínában is növekedésnek indult a koronavírus-járvány kitörését követően, bár 2022-ben ismét visszaesést regisztráltak a kiugróan magas 2021-es adatokhoz (5208 darabhoz) képest.

Napjainkban az Egyesült Államok mellett Kína ad otthont a világ egyik leggyorsabban fejlődő startupszínterének, mindezt pedig a kínai vállalkozások nemzetközi listákon elért kedvező eredményei is alátámasztják. A startupok alapítása kapcsán, a kormányzati ösztönzőkön felül további előnyt jelentenek a jól felépített ellátási láncok és a fejlett technológiai környezet. Végezetül tekintsük át, akadnak-e hasonlóan versenyképes startup-ökoszisztémák az Európai Unió tagállamainak körében!

Az Európai Unió startupkörnyezete

Az Európai Unió első ízben a 2010-es évek közepén ismerte fel a startupok gazdasági jelentőségét. 2014-ben indult útjára a Startup Europe (SE) kezdeményezés a Horizon 2020 támogatási program keretein belül (Az EU kutatási és innovációs programja közel 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezett a 2014–2020-ig terjedő időszakban). A startupok esetében a vállalkozási környezet korszerűsítése és fejlesztése jelentette a központi célkitűzést, ám felemás eredmények születtek. Például a legtöbb kedvezményezett vállalkozás kizárólag belföldön, hazai piacain bonyolított forgalmat, mivel a nemzetköziesedéshez szükséges know-how és háttértudás hiányzott. 2016-ban az Európai Bizottság egy újabb – 46 különböző szakpolitikai intézkedést előirányozó – programtervezetet fogadott el annak érdekében, hogy a fiatal vállalkozások támogatására ösztönözze az európai politikaformálókat és a tagállami kormányokat.

a 2023 októberében, immáron negyedik alkalommal meghirdetett Startup Factory pályázati program támogatási keretösszege eredetileg 5 milliárd forintot tett ki, ám érzékelve, hogy a vártnál sokkal nagyobb számú, komoly potenciállal rendelkező úgynevezett „inkubátor” (olyan piaci szereplő, amely technikai és/vagy pénzügyi támogatást nyújt újonnan létesített vállalkozások számára) pályázott, a Kulturális és Innovációs Minisztérium megnövelte a rendelkezésre bocsátott források nagyságát. A koncepció egyfajta társbefektetési (állami–magán) módszerre épül, így a nyertes befektetők az állami támogatásokat saját tőkéjükkel kiegészítve invesztálják az általuk kiválasztott startupokba. Az izraeli eredetű modell lényegi eleme tehát, hogy az inkubátorok – lévén saját forrásaik is a támogatások részét képezik – körültekintően válasszák ki a patronálni kívánt startupvállalkozást; ellenkező esetben magánforrásaikat is kockáztatják. Mindez nagyobb garanciát jelent arra, hogy egyidejűleg az állami hozzájárulások is a lehető legjobb kezekbe kerüljenek.

Ami az összeurópai startup-ökoszisztémát illeti, a nyugat-európai régió tekinthető a leginkább fejlettnek. A brit székhelyű Knowledge Academy friss jelentésében több tényező (például az internet sebessége, bérleti díjak, a közelben működő minőségi felsőoktatási intézmények száma) figyelembevételével állította össze azon városok rangsorát, amelyek környezete leginkább kedvez a vállalkozásalapításnak. A listán Párizs a maximálisan elérhető 10-ből 8,87 pontot szerzett; az élen végző francia fővárost Madrid (8,84) és Barcelona (8,82) követte; Budapest is egészen kedvező, 7,84 pontos eredményt ért el. Kritikaként említhető, hogy a mutatószámokat több releváns szempontra (adózás, jogszabályi háttér) való tekintet nélkül alkották meg, éppen ezért érdemes lehet szemügyre vennünk egy másik rangsort is. A Startup Heatmap Europe 2023-as felmérése sokkal inkább mérvadónak bizonyul, hiszen ez esetben maguk a vállalkozásalapítók nevezték meg azokat az európai városokat, ahol a legszívesebben létesítenének startupot. Az így kialakult listát London vezeti, Párizs itt – az egyébként szintúgy kedvező – ötödik helyet foglalja el. A Knowledge Academy által felvázolt nyugat-európai dominancia itt is megmutatkozik, bár a húsz legjobb eredményt elért város között észak-európai (Stockholm), dél-európai (Szófia) és közép-kelet-európai (Tallinn, Varsó, Helsinki) települések is láthatók. Sajnálatos módon a Startup Heatmap top 20-as listáján nem képviseltette magát egyetlen magyar város sem.

Összegzés

Noha akadnak ígéretes innovációs központok, összességében

Sőt, az utóbbi évtizedekben nem csupán a két nevesített nemzetközi szereplő, de számos kelet-ázsiai ország – így Szingapúr, valamint Dél-Korea is – maga mögé utasította Európát az innovációs versenyben. Ahogyan Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója friss nyilatkozatában rámutat, a globális szabadalmi bejelentések csupán 5 százaléka érkezik az EU-ból, miközben az USA-ból 17 százalék, Kínából pedig 47 százalék.

A célkitűzés megvalósulását az Országgyűlés által még 2023-ban jóváhagyott Neumann János Program (NJP) támogatja. A program igyekszik ösztönözni és segíteni az ígéretes „innovátorok” és az egyetemek/kutatóintézetek, valamint a finanszírozók közötti kapcsolatkeresést. Az elképzelések szerint ezáltal egyre több és több startup lehet képes támogatókra találni, majd pedig sikeresen integrálódni a hazai- és külpiacokba. Mindehhez azonban nem csupán jobb koordináció és virágzó kutatási/fejlesztési környezet szükséges, de átfogó szemléletváltás is. Bódis László szerint az induló vállalkozásokat gyakran jellemző kudarckerülő magatartást bátrabb, eltökéltebb gondolkodásmód kellene hogy felváltsa; Magyarországon és az EU más tagállamaiban egyaránt. Ebben a felfogásban a kudarcot edukatív jelenségként értelmezhetjük, ami felhívja a figyelmet a kezdeti hibákra, ezáltal megalapozva a későbbi sikereket.