Nem csak kellemetlen, de drága népbetegség veszi kezdetét

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Magyarországon nem őshonos, eredetileg Észak-Amerikából származó, inváziós, egynyári gyomnövény. Európában először a 19. század közepén, hazánkban az 1920-as években jelent meg, de csak 1945-ben kezdett robbanásszerűen terjedni. Mára az egész országban megtalálható, különösen a mezőgazdasági területeken, illetve fiatal parlagokon, elhanyagolt telkeken. Kiirtása rendkívül nehéz, mert magja akár 30–40 évig is csíraképes marad.

Elterjedtsége és nagy mennyiségben szórt, allergén virágpora miatt Magyarországon jelentősen megnőtt azok száma, akik érzékenyek a növényre, akiknél allergiás, rosszabb esetben asztmás reakciót vált ki pollenje. Ennek egyik oka, hogy pollenszemcséje különleges, tüskés felületű, amin könnyen megtapadnak a légszennyezű részecskék, valamint fehérjebontó enzimmel támadja a nyálkahártyákat. Továbbá pollenje meglehetősen kicsi, így a szél igen messzire – akár száz kilométerre! – elszállíthatja. Ráadásul egyetlen növény 2–8 milliárd pollenszemet termelhet.

Magyarországon 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-es felmérése szerint, ezzel az allergia igazi népbetegség. A vizsgálatokból kiderül, hogy nemek tekintetében lényegében nincs különbség az allergiások megoszlása között: a férfiak 33 százalékánál, a nők 36,5 százalékánál van jelen. Korcsoportokat illetően a 0–4 éves korosztályban ritkább, 15 százalék alatti – viszont magasabb arányban diagnosztizált – a betegség. A legnagyobb eséllyel a 25 és 64 év közöttiek szenvednek tőle.

Korábbi felmérések eredményei alapján az allergia öröklődhet.

• Azokban a családokban, ahol egyik szülő sem szenved allergiás betegségben, a gyermekben a betegség megjelenésének esélye 10 százalék körüli,
• az egyik szülő allergiás betegsége esetén 25 százalék,
• míg, ha mindkét szülő allergiás, akkor a gyermekek 50–70 százalékában alakulhatnak ki tünetek.

Különösen magas, a teljes lakosságon belül 17 százalékos a parlagfű pollenjére allergiások aránya. Hasonló eredményre jutott egy 2013-as országos kérdőíves felmérés is: eszerint a magyarok 22 százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére.

Nemzetközileg ugyancsak egyre rosszabb a helyzet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 400 millióan szénanáthásak. Európában ráadásul az előrejelzések szerint a felmelegedés miatt a parlagfű olyan területeken is elterjedhet, ahol jelenleg nem jellemző. Hosszabbra nyúlhat a pollenszezon, és növekedhet a koncentráció. A kontinensünkön becslések alapján húsz éven belül a mostani 33 millióról 77 millióra nőhet a parlagfűre allergiások száma.

Nem véletlen, hogy Magyarországon is törvény szabályozza a parlagfű ritkítását. A jogszabály szerint

a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ennek elmulasztása esetén a földterület és a fertőzött részek nagyságától függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig büntethető. Parlagfüves területeket bárki bejelenthet az interneten vagy alkalmazáson keresztül.

A Nébih tájékoztatása szerint tavaly 1845 esetben szabtak ki bírságot a gondozatlan földterületek miatt, az összes kiszabott büntetés mértéke elérte a 94 752 000 forintot. Ebből 57 eset belterületre, vagyis leginkább kertekre, építési telkekre vonatkozott. A legmagasabb belterületi büntetés 750 ezer forint, a kormányhivatalok által kirótt büntetés 3 750 000 forint volt.

A hatályos jogszabályok alapján Európában sem a parlagfű, sem a belőle készült élelmiszerek nem hozhatók forgalomba emberi fogyasztásra szánt termékként.

A parlagfű gazdaságilag is súlyos terhet jelent. A gazdáknak is ellensége, hiszen gyomnövényként tönkreteszi a napraforgó- és kukoricatermés egy részét, de emellett a paradicsomot károsító TSW vírusnak (tomato spotted wilt virus) is kedvező tárolóhelye.

Hogy a pollenallergia pontosan mekkora költséget ró az egészségügyi rendszerre, azt nagyon nehéz megbecsülni. Súlyosabb esetekben számolni kell:

• a kórházi ellátásokkal – ne feledjük, a pollenallergia miatt kialakult asztma akár halálos is lehet!
• a szakorvosi kezelésekkel,
• a tesztekkel,
• a gyógyszerekkel és gyógyszertámogatásokkal,
• a betegszabadságokkal,
• a produktivitás csökkenésével.

A Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ kalkulációi szerint Európában évente 7,4 milliárd eurót emészt fel csak a parlagfű okozta betegségek kezelése.

Egy spanyolországi allergológiai vizsgálat pedig arra jutott, hogy ugyan a pollenallergiát általában nem kezelik komoly problémaként, valójában a tünetek – mint amilyen a viszketés, szemégés, tüsszögés, orrfolyás – 21 százalékkal csökkentik a munka hatékonyságát. Emellett úgy számolták, az Egyesült Államokban évi négymillió munkaóra esik ki a betegség miatt.