Van még benne bőven szufla: Magyarország tövig nyomja a napenergia hajtotta gázpedált

Feltört a napenergia-termelés

2023-ban Magyarországon volt a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb a napenergia aránya az áramtermelésben. A folyamatosan megdöntött napelemes rekordokat elsősorban a telepített kapacitás dinamikus növekedése eredményezte.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2010 és 2022 között a napenergia beépített teljesítménye 2 megawattról 4235 MW-ra emelkedett. A növekedés 2023-ban is folytatódott, amikor az év első felében a magyarországi napelemes kapacitás több mint 1 gigawattal bővült, így az összesített teljesítőképesség meghaladta az 5 GW-ot.

Érdemes kiemelni a különbséget az ipari és a háztartási beépítettség között: míg 2023 első felében az ipari létesítmények 587 MW-tal növelték kapacitásukat, addig a háztartási méretű naperőművek 435 MW-tal bővültek. Ebből látható, hogy a gazdaság megújuló energiaforrásokra való átterelése nem csak ipari oldalon, hanem lakossági oldalon is megmutatkozik. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint pedig az elmúlt évek lendületes növekedése nyomán Magyarország hat évvel korábban, már 2024 tavaszára elérte az előzőleg 2030-ra megcélzott 6 gigawattot.

Hazánk 2022 óta a globális élvonalhoz tartozik a napelemes kapacitások éves növekedésében. Míg 2022-ben 21, 2023-ban pedig 28 ország tudta legalább 1 gigawattal bővíteni napenergia-termelő kapacitását, Magyarország ezen években rendre 1,1 és 1,6 gigawatt közötti teljesítménynövekedést ért el. Az igazi verseny azonban az elmúlt években élesedett ki.

A termelés mellett ugyanakkor legalább ennyire fontos a felhasználás növekedése is. A KSH legfrissebb, 2022-es adatai szerint a felhasználás 2019 óta megháromszorozódott, az akkori 5,9 petajoule-ről, 17,7 petajoule-ra. (A petajoule, rövidítve PJ, az energiafogyasztás mértékegysége: egy petajoule egymillió milliárd joule-nak felel meg.)

A napenergia részesedése a végső energiafelhasználásban kedvező irányba mutat, különösen a háztartások szempontjából, ahol várhatóan tovább nő a hűtés, a világítás és az elektromos készülékek használata.

Korlátozó tényezők

Felmerülhet a kérdés: ha ennyire sikeres a napenergia-hasznosítás, miért nem telepítünk még több napelemet? Bár a napenergia számos előnnyel rendelkezik, van egy jelentős kihívása is: a megtermelt energiát vagy azonnal fel kell használni, amit a hálózat elosztása biztosít, vagy tárolnunk kell, hogy később hasznosítható legyen. Ezeknek a fejlesztései folyamatosan zajlanak, így a következő években várhatóan visszatér a korábban látható növekedési ütem.

1. Hálózat fejlesztése: Már tavaly is számos helyen valósultak meg korszerűsítések a magyarországi villamosenergia-hálózaton. Az ellátásbiztonság növelését célzó fejlesztések keretében új alállomások épülnek, a meglévőket felújítják, bővítik, valamint távvezetékeket fejlesztenek, amelyek az egész országot érintik. 2023-ban például Debrecen-Macs, Eger, Heves, Mezőcsát, Miskolc, Őrmező és Szeged-Fehértó gazdagodott új alállomásokkal, míg 2024-ben Debrecenben, Füzesabonyban, Gödön, Jászfényszaruban, Lepsényben, Nyíregyházán, Pécelen, Sajókeresztúron, Soltvadkerten, Szombathelyen, Várpalotán és Zalaszentgróton létesülnek új alállomások. Emellett számos meglévő alállomást is korszerűsítenek, többek között Albertfalván, Békéscsabán, Győrben, Hévízen, Kisvárdán, Vecsésen, Zircen és Zuglóban.
   
   A kormány várhatóan a következő években is biztosítja a szükséges forrásokat, így a nemzeti helyreállítási terv részeként több mint 160 milliárd forinttal támogatja az áramhálózati beruházásokat, amit a hazai költségvetés terhére előlegez meg. Emellett a közelmúltban uniós jóváhagyást nyert REPowerEU-fejezet további jelentős forrásokat biztosít a magyar villamosenergia-rendszer bővítésére, megújítására és rugalmasságának növelésére. Ennek köszönhetően szüntették meg 2023 elejétől a háztartási napelemek ideiglenes betáplálási korlátozását, ami előrevetíti, hogy a következő években is biztosított lesz a háztartási napelemek hálózathoz csatlakoztatásának lehetősége.
2. Energia tárolása: „A zöldenergia megtermelése mellett annak hatékony hasznosításához az energia tárolásáról is gondoskodni kell.” A kormány célkitűzése a Nemzeti Energia- és Klímatervben, hogy a jelenlegi mindössze 20 megawattos energiatárolói kapacitást 2026-ra a húszszorosára, 2030-ra pedig az ötvenszeresére növelje. Emellett fontos cél, hogy elkerüljék az aránytalan, indokolatlan túlfejlesztést, és az ipari megújuló energiaforrások mellett elegendő teret biztosítsanak a lakossági napelemes rendszerek számára is. Ennek érdekében indították el a Napenergia Plusz Programot, amely a lakossági energiatermelést és tárolást ösztönzi. Az eredeti, 75,8 milliárd forintos keretet a több mint 18 ezer megítélt fejlesztési támogatás szinte teljesen kimerítette, ezért nemrégiben további 30 milliárd forinttal bővítették a program keretét. Az ipari szektorban a kormány 120 milliárd forintos keretösszeggel támogatja az akkumulátoros energiatárolók létesítését, hogy elősegítse az időjárásfüggő megújuló energiaforrások további térnyerését. Ezen intézkedéseknek köszönhetően Magyarország is követni tudja a globális növekedési trendet az elkövetkező években.

Napos előrejelzés

Az átdolgozás alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzése, hogy

A bővüléshez továbbra is a napenergia járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás pedig a korábbi várakozások duplájára, 12 gigawattra emelkedhet 2030-ig. Az energia tárolásának és a hálózat fejlesztésének előmozdítása mellett más megújuló energiaforrások terén is jelentős előrelépés várható. A Nemzeti Földhő Stratégia egyik fő célja, hogy 2030-ra megduplázza a geotermikus energia hazai felhasználását.

Magyarország hosszú évek óta Európa élvonalába tartozik a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, és a rendelkezésre álló potenciál kihasználásával még tovább növelhető a helyben elérhető erőforrások felhasználása. A társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégia olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek

A stratégia célja, hogy a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésben a jelenlegi 6,5 százalékról 25–30 százalékra emelkedjen a tervezett időtávon belül. Ha ezt a növekedést a lakosság által felhasznált energiára vetítjük vissza – ahol a fűtés kiemelt szerepet játszik –, ennek jelentős hatása lehet. Az új geotermikus felhasználások 2035-ig 1–1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, ami érdemben csökkentheti Magyarország importfüggőségét és növelheti az energiabiztonságot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!