- Gazdaság
- GeoCompass
- sport
- sport hatása
- geopolitika
- sportesemény
- olimpia
- társadalmi hatás
- gazdasági hatás
Dinamikusan fejlődő ágazat, amiben még Európa az első, de Ázsia jön fel, mint a talajvíz
További GeoCompass cikkek
- A munkavállalók nagy része alacsony mentális állóképességgel rendelkezik
- Nem is gondolná, milyen káros pszichológiai hatásai vannak a tartós munkanélküliségnek
- Megéri-e hőszivattyút beszerelni? – Utánajártunk
- Pedig már épp virágzott – így mosta el a háború az ukrán turizmust
- Bár elfogadták, valószínűtlennek tűnik a milliárdosok globális megadóztatása
Magyarország nemzetközi viszonylatban, de az európai országok között is kivételes helyzetben van az élsportban nyújtott teljesítményt tekintve, a mindenkori nyári olimpiai érmek számát figyelembe véve a negyedik legjobban teljesítő európai ország. A hazai sportpolitika európai összehasonlításban széles körű támogatási rendszert alakított ki, és élen jár a nemzetközi sportesemények rendezésében is. Utóbbi tényező jelentőségét a hazai sport fejlődésén kívül az adja, hogy a turizmuson belüli specializálódás elengedhetetlen a látogatókért zajló versengésben.
Nemzetközi szinten a sportturizmus a teljes idegenforgalmi szektor egyik legdinamikusabb fejlődő ágazata.
A sport nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepének kétféle értelmezése van. Az egyik irányzatot George Orwell mondása fémjelzi, miszerint a nagy sportversenyek olyanok, mint a „háború a lövöldözés nélkül” (Beck, 2013, 72. o.). Ilyen módon a szerző kihangsúlyozta a sport politikai szimbolikáját, vagyis azt a jelenséget, miszerint a sport a nemzetek vetélkedésének terepe. Eközben Peter Donnelly (2011) felhívja a figyelmet a sport kétarcúságára, arra, hogy a versengés mellett a béke, illetve a békés egymás mellett élés jelképévé is vált.
A nagy nemzetközi sportesemények vonatkozásában több aspektusban is értelmezhetjük a geopolitikai versengést, ezek kiemelt területei a versenyek helyszínei és házigazdái, ami mellett a győztesek és az olimpiai éremtáblázatok is jól mutatják a nemzetközi rivalizálást.
Hol rendezik a legnagyobb nemzetközi sporteseményeket?
Az elmúlt közel 130 év során hosszú folyamat volt, ahogy átalakult az ötkarikás játékok házigazda országainak sora. Az első két olimpiának Európa adott otthont, majd az 1950-es évekig Európa és Észak-Amerika között váltakozott a helyszín, majd 1956-ban rendezték az első ausztráliai játékokat. 1964-ben jutott el az esemény Ázsiába, az első tokiói olimpiával. A hidegháborús időszak is rányomta bélyegét az olimpiák történetére, például az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja kapcsán. Míg 1990 után az átalakuló világrend következtében tovább szélesedett a rendező országok köre. A BRICS-országok geopolitikai jelentőségének növekedésével 2016-ban Brazília is elnyerte a nyári játékok rendezési jogát, elsőként a latin-amerikai országok közül.
Az egyetlen kontinens, ahol még nem került sor olimpiára, Afrika.
Ugyanakkor az európai kontinensen belül a közép- és kelet-európai régióban sem rendeztek ötkarikás játékokat. Éppen ezért a 2036-os olimpiai pályázatot fontolóra vette Lengyelország és Magyarország is, valamint a tágabb régióból Törökország. Mindazonáltal Donald Tusk lengyel miniszterelnök a megválasztása után kijelentette, hogy Lengyelország eláll ettől a szándékától.
Amellett, hogy az olimpiákon elért sikerekben is egyre jelentősebb nemzetközi verseny alakul ki, hasonlót láthatunk a rendezési jog elnyerésében is. Fokozatosan erősödő tendencia, hogy az olimpiák Európán és Észak-Amerikán kívüli helyszínekre is eljussanak. Így például a nyári ötkarikás játékok esetében 2008, Ázsia (Peking), 2012, Európa (London) után 2016-ban Dél-Amerikában, Rióban került sor az eseményre, majd 2021-ben (2020 helyett) ismét Ázsia volt a helyszín (Tokió), amelyet 2024-ben Európa (Párizs) követett. A jövőben is kontinensek váltják majd egymást, 2028-ban Észak-Amerika (Los Angeles), 2032-ben Ausztrália (Brisbane), melyek után a 2036-os olimpiára ismét több kontinens országai jelentkeznek. Ráadásul a 2036-os ötkarikás játékok rendezési jogára pályázó vagy az azt tervező országok között olyanok vannak, ahol korábban nem volt még olimpia, Afrikából Egyiptom, Ázsiából Indonézia és India, az Európai Olimpiai Bizottság részéről Törökország, Dél-Amerikából Chile. A lehetséges jelentkezők között vannak Ázsiából Dél-Korea, Kína, Katar és Szaúd-Arábia. Európából Magyarország, Olaszország és Dánia, valamint Észak-Amerikából Kanada.
Kik nyerik az érmeket? Történelmi visszatekintés
A The New York Times a 2016-os riói olimpiát megelőzően készített egy elemzést az olimpiai érmek megoszlásáról a különböző korszakokban. Elsődlegesen a nyári ötkarikás játékok történetének vizsgálatánál fontos szem előtt tartani, hogy fokozatosan bővült ki a részt vevő országok köre és a megszerezhető érmek száma. Összesen három alkalommal maradt el nyári olimpia, 1916-ban az első, 1940-ben és 1944-ben pedig a második világháború miatt. A kezdeti, 1896 utáni időszak Európa és az Egyesült Államok vetélkedéséről szólt, amelyben különösen az 1908-as londoni olimpiától a második világháború kitöréséig elsődlegesen európai fölény mutatkozott. 1896-ban, az első modern kori olimpián 14 ország vett részt, 13 európai ország – közöttük Magyarország is – és egy észak-amerikai résztvevő volt, az Egyesült Államok. Sportolók között az első ötkarikás játékokon 122 érmet osztottak ki. Eközben a legutolsó nyári játékokon, 2024-ben Párizsban 206 nemzet sportolói versenyeztek 1044 éremért.
A hidegháborús korszakban a játékokra is begyűrűzött a két szemben álló nagyhatalom versengése, az Egyesült Államok mellett a Szovjetunió is látványos sikereket ért el. Ezzel együtt az európai országok kiváló teljesítménye is megmaradt, amelyben sok esetben kiemelkedett Nyugat- és Kelet-Németország vetélkedése is.
Az 1990-es évektől a világrend átalakulása az olimpiai játékok esetében is megmutatkozott. A nyugati országok mellett egyre nagyobb súlyt képviselnek más kontinensek, de Ázsia növekvő szerepvállalása is megfigyelhető. Különösen Kína teljesítménye kiemelkedő, de más ázsiai országok súlya is emelkedik az éremtáblán. Érdemes látni azt is, hogy Kína lényegesen kevesebb olimpián vett részt, mint közvetlen vetélytársai. Sportolói összesen 12 alkalommal versenyeztek, míg az éremtábla elején szereplő államok többsége általában 29-30 tornán indult. Ezzel együtt is Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött harmadik a mindenkori éremtáblázatban az aranyérmek számát tekintve.
Érdemes látni azt is, hogy a rendező ország mindig felülteljesít a rendezés évében – ez az úgynevezett házigazdahatás –, de sok esetben már a megelőző és az azt követő időszakban is az általánosan jellemzőnél nagyobb számú érmet nyernek az ország sportolói.
Kontinensek versenye
Európa fölénye a nyári olimpiák történetében szembetűnő. A játékok teljes történelmét figyelembe véve 60 százalékos az európai éremnyerési arány. Az elmúlt időszakban, így a legutóbbi, 2024-es párizsi olimpián már kevésbé volt látványos az európai uralom, de az érmek 40 százalékának elnyerésével még mindig komoly lépéselőnyre utal. A második történelmi összevetésben az amerikai kontinens, különösen az Egyesült Államok teljesítménye következtében. A 2024-es olimpiát figyelembe véve az amerikai kontinens már csupán a harmadik a rangsorban. Történelmi távlatban Ázsia a harmadik legsikeresebb kontinens, azonban a 2024-es teljesítmény alapján a második legsikeresebb földrész. Utóbbi esetben Kína a legmeghatározóbb nemzet. E számok és arányok arra is ráirányítják a figyelmet, hogy a sportban megnyilvánuló nemzetközi versengés párhuzamba állítható a nagyhatalmi vetélkedéssel, valamint az országok és régiók közötti gazdasági versennyel.
Rovataink a Facebookon