Arculcsapás a fogyasztásnak a magyar fizetések külföldre áramlása
További GeoCompass cikkek
- Bár elfogadták, valószínűtlennek tűnik a milliárdosok globális megadóztatása
- Érezni vagy nem érezni – van helye az érzelmi intelligenciának a munkában?
- Jelentős a visszaesés a magyar tőkekihelyezéseknél
- Magyarország 5,5 fővel a 19. helyen áll Európa egyik legnagyobb iparágában
- Jövőre több adónemnél is automatikus inflációkövető emelést vezetnek be
Az importált termékek és szolgáltatások elfogyasztásának vagy semleges, vagy egyértelműen negatív hatása van a bruttó hazai termékre (GDP), hiszen rövid távon nem változtatja vagy éppen csökkenti azt. (A fogyasztás ugyan növekszik, az import azonban csökkenti a GDP-t.) Ez voltaképpen azt jelenti, hogy
a Magyarországon előállított jövedelmeket külföldön fogyasztják el, és a jövedelem kiáramlik az országból.
A volumen elérhet egy olyan szintet, ahol már függőségről beszélhetünk. Az importfüggőség akkor áll fenn, ha egy ország vagy szervezet nagymértékben támaszkodik a más országokból származó áruk, szolgáltatások vagy erőforrások behozatalára, ahelyett hogy azokat belföldön állítaná elő.
Az ilyen jellegű kitettség számos hátránnyal jár, melyek közül az első a gazdasági sérülékenység. Ezek között említhetjük a hazai iparági kapacitások elvesztését, az árfolyam-ingadozásoknak való kitettséget és a kereskedelmi egyensúlytalanságok megjelenését. A gazdasági sérülékenység(ek) mellett léteznek még (geo)politikai és a beszállítói láncokhoz kapcsolódó kockázatok is. Nem lehet továbbá figyelmen kívül hagyni a hazai innovációs készségekre gyakorolt negatív hatásokat sem, melyek sokszor párosulnak a szakértelem és a készségek elvesztésével is. Társadalmi szempontból is lehet negatív az importfüggőség, ugyanis a hazai iparágakban munkahelyek szűnhetnek meg, és nagy fokú jövedelmi egyenlőtlenségek alakulhatnak ki.
Az import ugyan hozzáférést biztosíthat a belföldön nem elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz, ráadásul több esetben költséghatékonyabb is lehet, az importtól való erős függés ugyanakkor számos kockázatot és kihívást jelent, amelyeket körültekintéssel kell kezelni.
Az importnak való kitettségnek is lehetnek azonban előnyei, melyek között elsődlegesen az áru- és szolgáltatáskínálat látványos növekedését lehet megemlíteni, melyből leginkább a fogyasztók profitálnak. A külföldről való vásárlás továbbá költséghatékony lehet, hiszen alacsonyabb termelési költségek mentén és méretgazdaságos előállítás révén valósul meg az előállítás. Fontos hangsúlyozni, hogy a jobb alapanyagok és a technológiához való hozzáférés a hazai iparágak fejlődését is előmozdíthatja. Az a gazdaság, amelyik nyitott, és más országoktól vásárol, erősítheti a nemzetközi (gazdasági) kapcsolatait, és részt vehet a globális értékláncokban. A behozatal stabilizálhatja az országban elérhető kínálatot, és ki tudja egyensúlyozni a keresletet és az eladásra kínált termék/szolgálatatás mennyiséget. Ez pedig az infláció szabályozásában is szerepet játszhat. Az import fokozza továbbá a versenyt, amiből a jobb minőség és az alacsonyabb árak miatt leginkább a fogyasztók profitálnak. Az importtól való bizonyos fokú függés a hazai erőforrásoktól való függőséget is csökkentheti, ami akkor lényeges, ha a hazai gyártás költséges vagy éppen környezetterhelő. Végül pedig meg kell említeni azt is, hogy az import támogathatja a hazai gazdasági növekedést az exportkapacitások kihasználásával és a munkahelyteremtéssel.
Alapvetően minden gazdaság esetében jelentkezik valamilyen jellegű importfüggőség. Magyarország esetében az import és a GDP hányada, mely egyébként egyfajta nyitottsági mutató is, 2023-ban nagyjából 76 százalékot ért el. A mutató V4-es összehasonlításban nem kiugró, ugyanis bár meghaladja a lengyel 51,7 százalékos értéket, a legmagasabb szlovák mutatónál (90,1 százalék) jelentősen kevesebb. Ezen országok esetében érdemes lehet még az utolsó év pillanatfelvételt jelentő adatain túl az utóbbi évtizedek tendenciáit is áttekinteni:
Az évezred elején a magyar gazdaság esetében volt a legmagasabb az import/GDP mutató, mintegy 70 százalék. Ekkor a lengyel hasonló adat ennek a felét sem érte el. Ezt követően, nagyrészt a Mikuláš Dzurinda által vezetett kormányzat reformintézkedéseinek köszönhetően, viszonylag hamar előzni tudott Szlovákia, és hosszú évek óta a viszonylat leginkább importfüggő országa. A különbségek alapvetően megmerevedtek, és két évtized alatt érdemben nem változtak.
A fenti ábrából még legalább két következtetést vonhatunk le az importfogyasztás és -függőség kapcsán. A 2009-es és a 2020-as éveket jellemző válságok esetében visszaesett az importfüggőségi mutató, ami leginkább a visszaeső importfogyasztásnak és az elhalasztott beruházásoknak tudható be. (Ugyanakkor fontos szerepet játszott még a csökkenő gazdasági teljesítmény is.) A válságokra tehát az importteljesítmény jellemzően visszaeséssel reagál. Ezzel szemben a 2022-es energiakrízis esetében hirtelen megugrás következett be a V4-es régió minden országában. Szembetűnő, hogy Szlovákia esetében 100 százalék felé kúszott az import/GDP mutató, ami jól ismert jelenség már a világgazdaság néhány országában. A hazai ráta pedig a 95 százalékot közelítette, viszont az országok közötti kezdeti különbségek így is megmaradtak. Az energiaválság csillapodásával a mutatók megközelítőleg visszatértek a trendvonalaikhoz, melyek szerint egyre integráltabb a V4-es térség a világgazdaságban.
Rovataink a Facebookon