Oeconomus: a teljes unióban gazdasági károkat okozhat a németországi stoptábla

Számos európai vezető illette kritikával Olaf Scholz német kancellár azon döntését, miszerint Németország valamennyi szomszédjával közös határán visszaállítja az ellenőrzést. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a német lépés a schengeni övezet szétesésével fenyeget. A legnagyobb uniós ország mellett a 29 schengeni tagállam közül még hét vezetett be ideiglenes belső határellenőrzést.

Határellenőrök a német-lengyel határon 2020. március 20-án

Fotó: Maja Hitij / Getty Images Hungary

Minden egyes nap 1,7 millió uniós munkavállaló ingázik lakóhelye és egy másik országban található munkahelye között, így a forgalomkontroll ismételt bevezetése súlyos negatív gazdasági hatással jár. A fokozott ellenőrzés az áruforgalmat is visszaveti, ezzel

Az elmúlt évben az alábbi országok egyes határain ellenőrizték az áthaladó forgalmat:

• Németország szeptember 16. óta a kontrollálatlan bevándorlás visszaszorítása érdekében ismételten határellenőrzésbe kezdett, az összes határátkelőhelyén és a határszakasz teljes vonalán. Jelen állás szerint ezt 2025 márciusáig fogják folytatni, de a dátum közeledtével az intézkedés meghosszabbítására lehet számítani.
• Ausztria Szlovákiával és Csehországgal közös határszakaszán 2025 áprilisáig tartják fent a fokozott forgalom-ellenőrzést, a magyar és szlovén szakaszon pedig november 11-ig. Az intézkedés célja a migráció csökkentése mellett az orosz kémtevékenységek elleni küzdelem.
• Dánia szintén az orosz kémtevékenység és az illegális migráció ellen küzdve szárazföldi és vízi forgalom-ellenőrzésbe kezdett. A skandináv ország terrorfenyegetettségét a gázai háborún túl az elmúlt hónapok Korán-égetései is fokozták.
• Franciaország május elsejétől október végéig ellenőrzi a határátkelőit, a fokozódó törökországi és észak-afrikai bevándorlás miatt, illetve a 2024-es olimpiai játékok védelmének érdekében.
• Szintén az olimpia és a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság miatt megnövekedett terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlás miatt vezetett be határellenőrzést Szlovénia is, jelen állás szerint december 21-ig. Déli szomszédunk emellett a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében is ellenőrzi a Horvátországgal és hazánkkal közös határszakaszait.
• Olaszország december 18-ig ellenőrzi a kikötőin és határátkelőhelyein áthaladó forgalmat, a mediterrán ország G7-es elnökségére, a terrorveszélyre és a gázai háborúra hivatkozva.
• Svédországban az elmúlt fél évben több radikális vallási csoport is erőszakos tömegdemonstrációkat tartott, elsősorban a Korán-égetésekre válaszul és a gázai háború elleni tiltakozásképpen. A növekvő terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlás következtében 2025 májusáig a skandináv ország a tengeri hajóforgalmának és az összes szárazföldi határszakaszának az ellenőrzésbe kezdett.
• A nem uniós, de schengeni övezeti tagállam, Norvégia is november 11-ig ellenőrzi az illegális bevándorlás és az orosz kémtevékenység miatt az össze határátkelőhelyén és kikötőiben a személyforgalmat. A skandináv ország jelentős energiahordozó-exportjára és kitermelésére az orosz hibrid és kibertámadások komoly kockázatot jelentenek.

Az imént felsorolt intézkedések közül egyértelműen a német eset a legnagyobb hatású, hiszen indoklásként nem valamilyen konkrét eseményt jelöltek meg, hanem az illegális bevándorlás folyamatát, ezzel precedenst teremtve. Emiatt Németországot kritizálva számos európai vezető elítélően nyilatkozott az intézkedésről,

Donald Tusk lengyel miniszterelnök tiltakozott a lépés ellen, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter pedig kijelentette, hogy egyetlen német határon elfogott bevándorlót sem fognak befogadni.

A Schengeni határellenőrzési kódex szerint az előrelátható események mellett 30 napig lehet bevezetni az átmeneti határellenőrzést, vagy pedig az adott történés időtartamáig, amennyiben az meghaladja az egy hónapot (de maximum fél évig). Ezt minden esetben a tagállamnak legalább négy héttel korábban jeleznie kell a schengeni övezet többi nemzetének és az Európai Bizottságnak. A váratlanul előálló indok mellett tíz napig lehet a határátkelőhelyek forgalmát ellenőrizni, előzetes értesítés hiányában is (de maximum két hónapig). Az átmeneti ellenőrzések egyáltalán nem ritkák, 2006 óta több mint 440-szer vezettek be ismét forgalomkontrollt a belső határokon, legtöbbször Franciaország. 2021 decemberében az Európai Bizottság javaslatot tett, hogy a szabad mozgás vívmányának megőrzése érdekében a teljes határellenőrzést csak végső megoldásként lehessen alkalmazni, az elsődleges eszköz a véletlenszerű vagy pedig célzott rendőri ellenőrzések legyenek.

Egy rendőrnő határellenőrzés közben az Ausztria és Németország közötti határátkelőhelyen 2024. augusztus 20-án

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A schengeni övezet kialakulása

Az Európai Unió Egységes Piacát 1993-ban hozták létre, amely lehetővé tette a tagállamok számára a négy alapvető szabadságot, vagyis a személyek, a szolgáltatások, az áruk, valamint a tőke szabad áramlását. Az európai integrációs folyamat keretén belül korábbi történelmi előzmények is találhatók a szabad személyi mozgást lehetővé tevő határrendészeti uniókra. Az első világháborút megelőzően csak laza határellenőrzés volt érvényben, gyakorlatilag szabadon lehetett átkelni a határszakaszokon.

A második világháborút követően a skandináv államok 1954-ben hozták létre az Északi Vízumövezetet, a Benelux államok pedig 1960-ban függesztették fel közös határaikon a forgalom ellenőrzését. Végül az 1985-ös Schengeni Megállapodás, majd az 1990-es Schengeni Egyezmény aláírását követően 1995-ben jött létre a schengeni övezet. A térség a nevét a luxembourgi Schengen városról kapta, ahol megkötötték ezeket a megállapodásokat. Jelenleg 29 tagállama van a schengeni térségnek. Az Európai Unióba való csatlakozással a tagállam vállalja az övezetbe való belépést is. Ezalól kiváltságot élvez Írország, amely az Egyesült Királysággal tart fenn szabad mozgást lehetővé tevő rendszert (Common Travel Area). A további 26 uniós tagállam közül Ciprus kivételével az összes a schengeni térség tagja, a szigetországnak pedig jogi kötelezettsége a jövőben csatlakozni. A 25 uniós ország mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association, EFTA) tagállamai, vagyis Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein is a schengeni övezet részei, továbbá az állam kis mérete miatt – ugyan nem teljes jogú státussal – Monaco, San Marino, Andorra és Vatikánváros miniállamok is. Ciprus belépése mellett Gibraltár közeljövőben esedékes csatlakozása is felmerült.

A schengeni övezetbe való csatlakozáshoz a jogharmonizáción túl számos kritériumot teljesítenie kell a tagjelölt országnak. Többek között alkalmazniuk kell az úgynevezett schengeni vívmányokat, mint például a vízumkiadás, a bűnüldöző szervek nemzetközi kooperációja, illetve a személyes adatok védelme. A közös vízumpolitika implementálásával felelősséget kell vállalnia a tagjelölt országnak az egységes vízumok kiadásáért, a bevándorlók előtörténetének ellenőrzéséért. A csatlakozó ország rendőri szerveinek szorosan együtt kell működnie a többi schengeni ország hatóságaival annak érdekében, hogy a belső határellenőrzések megszüntetését követően is fenn lehessen tartani a magas szintű biztonságot. Az új tagállamnak szintén csatlakoznia kell a Schengeni Információs Rendszerhez (Schengen Information System, SIS), amely adatbázisként szolgál a személyekről és szervezetekről való informálódásra, határellenőrzési és bűnüldözési célok érdekében. Ezek mellett azonban kétségkívül a legfontosabb feladat a többi tagállam érdekében is az övezet külső határainak fokozott védelme.

Az arc-, retina- és ujjlenyomatadatokat tároló eszközzel kiváltják az ujjlenyomatok pecsételését és automatikusan követni fogják a belépők térségbeli mozgását.

Bulgária és Románia immár közel másfél évtizede vár a schengeni övezethez való teljes csatlakozásra. 2024 tavaszán ugyan részlegesen, a légi és vízi belépés esetén megszűnt az ellenőrzés nélküli határátlépés, a komoly előrelépést a szárazföldi átkelőhelyek megnyitása jelentené. A két balkáni ország esetében a Miniszterek Tanácsa 2011-ben jóváhagyta a csatlakozást, mivel az értékelési folyamat lezárultával teljesült az összes technikai csatlakozási feltétel. Az eredeti terv szerinti 2012-es határnyitás több mint tizenkét évet csúszik. A határon túlra szakadt magyarok és a határvédelmi költségek miatt hazánk számára is kiemelten fontos lenne Románia csatlakozása a schengeni térséghez. A csatlakozást leginkább Ausztria és Hollandia ellenzi, a szervezett bűnözésre, korrupcióra és az illegális bevándorlók tömegeire hivatkozva. A két-két ország csatározása a politikai szintről a diplomáciai, majd gazdasági és kulturális szintre is átszivárgott. Ez az eszkalációs folyamat a bécsi román nagykövet visszahívásával kezdődött, majd az osztrák vállalatok és múzeumok blokkolásával folytatódott. Következő lépésként a két balkáni ország bíróságra vinné az ügyet, hogy kárpótlásra kötelezze Ausztriát és Hollandiát.

Gazdasági károkat okoz

A schengeni rendszer bevezetése melletti legfőbb érv az emberek mozgásának megkönnyítésén túl a kereskedelmi forgalom növelése volt. Egy 2017-es kutatás szerint a belső határellenőrzés megszüntetése 2,81 százalékkal gyarapította az áruforgalmat. A biztonság javításának késlekedése mellett az ismételt belső határellenőrzések gazdasági károkat is okoznak. A várakozási idő növelésével lassul az áruk, turisták, munkavállalók mozgása. Évente mintegy 1,25 milliárd belső határátlépés történik, vagyis naponta közel három és fél millióan élvezik a schengeni vívmányok adta szabad mozgást.

Gazdasági szempontból azonban az ismételten bevezetett határellenőrzések egyik legnagyobb negatív hatása a munkaerőpiacon jelentkezik. Minden egyes nap 1,7 millió uniós állampolgár ingázik határokon át a munkavégzési helye és a lakóingatlana között. 2022-ben az európai országokba érkező mintegy 900 millió turista kétharmada uniós tagállamba érkezik, így az EU a világ első számú utazási célpontja. A belső határellenőrzések újbóli bevezetése emiatt az európai vendéglátóipar globális versenyképességét is rontja. Egy 2016-os elemzés szerint

A leghosszabb várakozási idő rendre a román–bolgár és a román–magyar határszakaszon tapasztalható, amely az Európát a közel- és Távol-Kelettel összekötő egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal mentén fekszik, így a két balkáni ország csatlakozása kereskedelmi szempontból is jelentős pozitív gazdasági hatással járna. Egy tavalyi tanulmány szerint 2022-ben ezen országok uniós határain 23,5 millió órát várakoztak a tehergépjárművek, ezzel 2,32 milliárd euró potenciális bevételtől elesve és 90 millió euró közvetlen kárt okozva. Az Európai Parlament egyik 2016-os jelentése szerint

A tartós határellenőrzés az unió GDP-jét minden évben 0,14 százalékkal csökkentené, egy évtized alatt a károk nagysága 230 milliárd euróra rúgna.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!